Birtokviszonyok.
Birtokviszonyok.
Az elpusztult helységek területét az egyes nagyobb falvak vagy városok vették bérbe. Igy 1647 körül a kiszomboriak bírják Dedemszeget és Klárafalvát. Az erdélyi fejedelmek 1607-től kezdve leginkább a lippai, borosjenei és váradi vitézeknek adományozták a régi Csanád vármegyei pusztákat és falvakat. 1609-ben Báthory Gábor több hadházi hajdú vitéznek adja Zombor (Kiszombor) helységet. 1647-ben I. Rákóczy György a magszakadás következtében reá szállott Zombor és más falvakat Kis Márton körösszegi hajdu kapitánynak adja. A magyar király azonban fenntartotta felségjogait a Maroson túli országrészekre is. A király vagy a nádor leginkább katonáknak osztogatnak adományokat a mai Torontál vármegye területén. 1653-ban Bélteki Pált és Olasz Pált a garamszentbenedeki convent Szent-Miklós, Pádé, Morotva és Hodics birtokába iktatja. 1655-ben Dedemszögöt (Kiszombor alatt) Wesselényi nádor, uratlan pusztaként Horváth-Kissevics György királyi titkárnak, Czorgáll Ferencznek és Csór Györgynek adományozza. 1655-ben Harmadot (Perjámostól keletre) és Hódegyházat (Mokrintól délny.) Lessenyei Nagy Ferencz, Milojkovics Miklós és Dienes György nyeri adományul. I. Lipót király 1681-ben Fejéregyház-falut (ma Firigyház puszta Törökkanizsa mellett) Gbellani Miklósnak és Michalek Miklósnak adományozza. Kökényért (a mai Keglevicsháza helyén) 1655-ben Krehicz György, Nagy Balázs és Somogyi János nyerik adományul. (Borovszky Samu I. 226–228. II. 131., l6l., 212., 314.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
