II. Lipót telepítései.
II. Lipót telepítései.
A németbánsági canton területéről az 1789. évi március 29-én szerkesztett kimutatás szerint 13.331 egyén tünt el. Az eltüntek közül az ellenség 63 férfit, 230 gyermeket, 202 asszonyt és 272 leányt hurczolt rabságba, a többi megszökött, vagy felkonczolták. Ezáltal az amúgy is gyér lakosságu vidék még jobban elnéptelenedett. II. Lipót tehát a haditanács javaslatára a II. József császártól megkezdett német telepítést a németbánsági területen még nagyobb erélylyel folytatta, annál inkább, mert 264.169 hold kincstári föld várta az új települőktől leendő megmívelését.
1789 május 23-án a parancsnoksághoz kimutatás érkezett, melyben a törökországi szerb vidékről a törökök kegyetlenkedései elől átszökött rajok voltak összeírva. Mielőtt tehát a német telepítést megkezdték volna, ezeket kellett elhelyezni. Ez még a háború tartama alatt meg is történt.
A tulajdonképeni nagy német telepítés a Határőrvidéken 1790-ben vette kezdetét. Három csoportban érkeztek a német gyarmatosok Elsas, Lotharingia, Schwaben, Basel, Württemberg és Nassau vidékéről. Lélekszámra nézve az első csoportban voltak 145-en, a másodikban 735-en és a harmadikban 1.045-en. A Rajnavidékről bevándorolt német gyarmatosok közül 484 család nyert itt elhelyezést. Eleintén ideiglenesen a községekben, az elhagyott házakban helyezték el őket, később azonban a kormány uj községek építését határozta el és ezzel Gruber építési századost bizta meg. II. Lipót rövid uralkodása azonban a Határőrvidék történelmében nagyobb változásokat nem idézett elő.
A franczia háborúk a németbánsági Határőrvidék békés fejlődését nem igen zavarták. Ezredállományát nem szólították hadba és csak egyes századait használták fel arra, hogy ezredeket egészítsenek ki velök. 1792-ben felépült Franzfeld (Ferenczhalom) és annak német lakossága június 24-én, egy vasárnapi napon, beköltözött házaiba. 1794-ben a kormány elhatározta, hogy a debeljácsi kincstári gazdaságot kellő jövedelem hiánya miatt feloszlatja és telepesekkel népesíti be. Ilyenekül Magyar-Ittebe és Hódmezővásárhely református lakosai jelentkeztek, a kiket részben a kincstári gazdasági hivatal hat állami épületében, részben pedig Jabuka és Glogon községekben helyeztek el. Hogy Debeljács (Torontálvásárhely) község lakosai tényleg már 1794-ben ott voltak, igazolja az, hogy november 18-án már intézkedés történt a debeljácsai telepesek segélyezésére nézve.
A sistovi békekötéssel a kereskedelem is fellendült a Határőrvidéken, a mi a Dunához közel fekvő helységek terjeszkedését vonta maga után. A lakosság jóllétének emelése czéljából I. Ferencz 1794 február 5-én Pancsovát szabad községgé (freie Communität) tette, azzal a kötelezettséggel, hogy az ekkor megállapított adón kívül a város a maga körében egy honvédelmi hadosztályt alakítson. Pancsova fejlődése ezáltal nagymértékben fellendűlt és számos német és szerb iparos és kereskedő igyekezett az önállósított városban letelepedni.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
