Nagybecskereki tiszai árment. társulat.
Nagybecskereki tiszai árment. társulat.
A Nagybecskereki Tiszai Ármentesítő Társulat 1876-ban alakult. Okot erre az adott, hogy a Tisza mentén levő töltések, melyek már akkor kisebb méretekben fennállottak és melyeket a kincstári, valamint az eleméri és écskai uradalmak tartottak fönn, 1876-ban átszakadtak és a víz az egész árteret elöntötte.
A társulat eredeti árterülete 30.238 hold volt; 1885-ben azonban még bevonták az erzsébetlaki öblözetet 4871 hold kiterjedésben. Az ártér kiterjed Felső- és Alsóelemér, Alsó- és Felsőaradi, Nagybecskerek, Écska, Erzsébetlak, Bótos és Lukácsfalva határára, illetőleg azok egyes részeire.
A társulat belvízrendezéssel nem foglakozik, mivel azt az ártérben alakult belvízlecsapoló társulatok végzik, ú. m. az Első Eleméri, A Második Eleméri, az Első Aradáczi, a Második Aradáczi, a Nagybecskereki Réti és az Erzsébetlaki Lecsapoló Társulatok; eszerint tehát a társulatnak csatornái nincsenek.
A védtöltések hossza 70.613 kilométer, melyből 33.110 kilométer a Tisza mentén, 37.503 kilométer pedig a Bega jobb partján van.
A társulati töltések lábának biztosítására egy helyen egy kő- és rőzsesarkantyúból álló partvédmű épült 400 m. hosszban, egy másik helyen pedig lábazati kőhányás készült 200 m. hosszban. A védtöltéseknek hullámverés elleni biztosítására a Bega mentén a 38.500 km.-től 41.000 km. szakaszig terjedő részen 2.5 km. hosszban a vízfelőli lejtő téglaburkolattal van ellátva.
Telefonhálózatának hossza 87.360 km., 17 állomással.
A töltések mentén a belvízlevezető-társulatok vizeinek levezetésére kilencz szivattyútelep és ezeken kívül még a töltésen áthaladó két csőzsilip épült. E szivattyútelepeket 194az érdekelt belvíztársulatok és magánosok építették és tartják üzemben.
A társulatnak a Magyar Földhitelintézettől egy 1,000.000 K-ás és egy 1,760.000 K-ás kölcsöne van.
A kivetés a kataszteri tisztajövedelem alapján a magassági fekvés szerint, külömböző négy osztályra nézve akként történik, hogy az I. osztályra a kataszter tisztajövedelem 1/20 része, a II. osztályban annak 4/20 része, a III-ban 10/20 része, a IV-ben pedig 20/20 része a kivetési kulcs.
Az ártérbe eső területek átlagos terhe holdanként 3.91 K. A megterhelés az osztályok és a tisztajövedelem magassága szerint 1–6 K-ig váltakozik. A kivetés már évek óta egyenlő.
A társulat védműveibe 1910. év végéig beruházott összeg 4,518.328 korona. A társulatot megalakulása óta külvízkár még nem érte. A míg a belvízrendezési művek el nem készültek, belvízkárok voltak, különösen az 1881. és 1888. években. A belvízművek elkészülte, vagyis 1890 óta, a nagy külvizek miatt, 1895., 1897. és 1907. években voltak nagyobb belvízkárok.
A társulat elnöke: Pap Géza dr. Igazgató-főmérnöke: Kluge Károly. Szakaszmérnöke: Ormay Lajos. Pénztárosa: Nikolits Bogdán.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
