Folyók.
Folyók.
Magának a Rába folyásának főiránya éjszakkeleti. Mellékvizei közül még azok is, melyek eleintén dél felé folynak, nemsokára kelet, vagy legalább délkelet felé kanyarodnak.
SZENT-GOTTHÁRD ÉS VIDÉKE. Saját felvételünk.
Szent-Gotthárdnál ömlik a Lapincs a Rábába; a Sárvíz Rába-Keresztúrról jövén, egy ideig a Rábával párhuzamosan folyik. A Sárvíz Csákányon alól ömlik a Rábába és innen Vöröspatak név alatt ismeretes. Csákány felett délnyugat felől a Lugos patak folyik a Rábába Iváncznál. Éjszakról a Medves patak szakadván bele, a baloldali hegyek hátravonulnak; a sik völgyön a Csík (Strém) patak és a Pinka ömlenek a Rábába, melyet délről a Csörnöcz párhuzamosan kísér. Vasváron túl a Rába mind erélyesebben éjszakkeleti irányba tör. Balról a Sorok patak ömlik beléje, délről a Csörnöcz kiséri tovább, mely innen Herpenyő nevet vesz fel. Rumon túl a Herpenyő két ágra szakad (Nagy- és Kis-Herpenyő.) Sárvárnál ömlik a Gyöngyös a Rábába; Niczknél a Rábától különválik a Kis-Rába és az öreg Rába inkább keleti irányt követ. A Rába Várkesző és a keszői vár mellett elhaladván, még mielőtt Marczaltőre érne, a vármegye területét elhagyja. A megye rábamelléki csúcsának „Sziget” a neve.
A Rábának jobbparti mellékvizei közül a Csörnöczöt, illetőleg Herpenyőt már felemlítettük. A többiek a dobrai hegyek éjszaki lejtőjén erednek és többnyire rövid folyásuak. A legnevezetesebbek közöttük:
A Sváb patak (Velike községnél), a Grics p., a Döbör p., a Strázsa p., a Battyándi p., a Rostély p. (Farkasdifalva mellett), a Szölnök p., a Szakony 5p. (Szakonyfalu m.), a Zsidai p. (Kéthely m.) a Hársas p. (Kisfalud m.), az Uj p. (Magyarlak m.), a Gyarmati p., a Lugosi p. (Hegyhát Szt.-Márton m.), a Móráczi p., a Nádas p. (Nádasd m.), a Hegyaljai p. (N.-Mizdó m.), a Malom p. (Döröcske m.), a Szentegyházi viz (Ujlak m.), a Kaponyás (Kám m.), a Szemenyei p., az Eszteri ér (Rum m.) a Csecse p. (Nyögér m.). Az utolsó a Marczal, mely sok helyen csatornákkal összekötve vagy csatornázva van.
)
6A Marczalnak vasmegyei mellékpatakjai: a Tőre p. (Jánosháza mellett), a Godó p. (Egyházas Hetye m.) és ennek mellékvize a Csikászó p. (Izsákfa m.), a Czincza p. (Kis-Czell m.), a Börkönd p. (Kemenes Högyész m.) és a Cseke-ér (Marczaltő m.)
A Rábának balparti mellékvízei:
A Lapincs, mely a Wechsel-hegy déli oldalán, Stájerországban ered. Lapincs-Ujteleknél jön az országba, s egészen Fölöstömig határt képezvén Magyarország és Stájerország között, Szt.-Gotthárdnál ömlik a Rábába. A Lapincs melléke széles, szép és termékeny völgy. A folyó eleintén déli, Fölöstömtől délkeleti irányban folyik.
A Lapincs mellékfolyói: a) jobbról a Feistritz, mely a Wechsel nyugati lejtőjéről jövén, a Lapincsot nagyságban felülmulja. Fölöstömön alul magyar területre jön, rövid ideig határt képez és Dobrafalva s Királyfalva közt a Lapincsba szakad;
b) balfelől: Hidaspatak (Stegerbach) a Wechsel déli lejtőjén keletkezik, Árokszállás felett jön a megye területére és Farkasfalvánál a Lapincsba folyik; a Hárspatak, mely Királyfalvánál ömlik a Lapincsba; továbbá a Körtvélyes patak, mely Körtvélyesnél egyesül a Lapincscsal.
NAGY-SITKE ÉS VIDÉKE. Saját felvételünk.
Balról: A Pinka a Wechsel hegység déli lejtőjéről jön, Pinka-Határfalu (Sinnersdorf) községnél magyar területre ér, Sárosszékig délkeleti, Óvárig keleti, onnan déli s végűl megint délkeleti irányban folyik.
A Rábamelléket a Vas-hegy és Kinizsi-hegy közötti vadregényes szoros két részre osztja; a felső része jó széles termékeny völgy; az alsó része a Rábamellékkel egybeolvadván, már a kis magyar alföld kiegészítő részeűl tekinthető.
A Pinka mellékvölgyei jobbról: a Csik (Strém) völgye. A Csik Komjáttól éjszakra ered; Szent-Elekig déli, onnan délkeleti irányban folyik s Körmend felett (Taródfánál) ömlik a Pinkába.
A Csikbe jobbról-balról számos kisebb patak ömlik. Balról: a Sebes p. és Mogyorós ér Rábortnál egyesülnek és mint Sárviz folynak a Csikbe; a Nagergina és Sipka p. Puszta-Szt.-Mihálynál; a Tobaj p., a Hárs p., Mogyoró p. és Réti p. Orbánfalunál, a Lipócz p. Strémnél. Jobbról: a Lődös p., a Nyár p. Barátfalunál; a Kőpatak; a Kis-Szék (Cziklin, Cziken) patak Nád község mellett ered, Kukmér mellett a Vörös patakot és Falu patakot veszi fel magába és Németujvárnál szakad a Csikpatakba.
A Pinka mellékvölgyei balról: A Nagy-Szék (Cziklin, Cziken) patak völgye. Azon vizválasztó hegységben ered, mely a Pinkától a Hutwischig s tovább terjed. Déli illetőleg délkeleti irányban folyik s Sáros-Széknél szakad 7a Pinkába. A Nagy-Szék p. mellékvízei a Góbor p. és a Villámos p., mindkettő Alsólövőnél folyik a Székpatakba. A Villámos patakba Felső-Lövőn a Lövő patak ömlik bele. A Villámos p. Gschaidtnél Alsó-Ausztriában ered, a vadregényes, gyönyörű villámosi völgyszoroson folyik végig és a Hármashatárt érinti. A Nagy-Szék p. mellékvize a Sárpatak (Csaá) is; a Drumoly patak Német-Cziklin mellett ömlik a Szék patakba. A Pinka következő nagyobb mellékvíze a Fehér patak. Ez, valamint mellékpatakja, a Vöröspatak, a Hutwisch-hegységből jön. Bányától délre a Szarvaskőről folyó Üveg patak szakad a Fehér patakba. A Szarvaskőn eredő Sirokány patak és a Rumpód patak Német-Szent-Mihálynál, a Szabár patak Sámfalvánál ömlik a Fehérpatakba. Óvárnál a Hadász p., Csatárnál a Nárda p., Pornónál a Pornó p., Német-Sároslaknál a Sárospatak, Vasallánál a Csencsi patak ömlenek a Pinkába.
Rohonczról Nárai irányában vonul a Szálkő egyik nyulványa, mely onnan Szombathelyig keleti irányt követ. Ez az emelkedés egyúttal vízválasztó. Dozmattól délre a Recsavina-hegyen a Sorok patak ered, mely Rumnál a Rábába ömlik. Délről Nyirvár felől a Hidegkuti p., északról Sorki-Ujfalunál a Perint folyik a Sorokba.
A Perint a kőszegi hegyekből jön. A Mocsóvári és Vizelősi patak Perenyénél egyesülvén, Perint néven a Gyöngyös folyóval sokáig párhuzamosan halad és Szombathelyen és Nagy-Unyomon is keresztül folyik. A Perint a Szálkőről jövő vizeket is magába veszi. Ezek közöl legnagyobb a Rohoncz patak, mely a Faludy völgyet hasítja s Olad és Szombathely közt ömlik a Perintbe. A Rohonczba folyik a Bozsok p. és egy, a János-forrásból eredő csermely is, Bucsú felett; a Nieste p. Ondódnál és a Szünösi p. Séenél.
FELSŐ-EÖR ÉS VIDÉKE. Saját felvételünk.
A Rába következő mellékvize a Gyöngyös folyó. Ez a borostyánkői hegyekben, Gyöngyösfőtől északra, a Farkas völgyben ered, Kőszegig keleti, Szombathelyig déli s onnan Sárvárig délkeleti irányban folyik.
A Gyöngyös mellékvizei: az Irottkő és Szarvaskő északi lejtőjéről ömlő számos hegyi patak; a Salamonfalvánál eredő Sirnitz p.; az Ausztriából jövő Zöbern p., mely a „Bucklichte Welt” völgyeiből gyüjtvén egybe a vizeket, áradásaival sokszor nagy kárt okoz; az Ostoros p., a Vörös árok, mely Rötnél folyik a Gyöngyösbe; a Kozár p. Kőszegtől keletre ered, eleintén dél, utóbb kelet felé folyik és Peczölnél ömlik a Gyöngyösbe, midőn Vépen a Surány-patakot és a Sárd-patakot is magába vévén, utóbb Borzó nevet vesz fel. A Rutkai víz Meszlennél ered s Csényénél szakad a Gyöngyösbe. A Hosszú víz Acsádról jön és Porpáczon olvad egybe a Rátkai vízzel.
A Répcze Vasvármegyének egy darabon északi határát képezi. Nagy kanyarulatokban folyik, főiránya keleti. A Rozália-hegységben, Sopronmegyében 8ered, a kis Rábával egyesülvén, Rábcza nevet vesz fel s Győrött a Rábával együtt a Dunába ömlik.
Közelében veszi fel magába a Répcze az Abláncz-patakot, melynek mellékvölgye a Tömördőt érintő Ilona-völgy.
Répcze-Szent-Györgynél Szeleste felől vesz fel a Répcze egy mellékpatakot. Csánig mellett a Kőris-patak szakad a Répczébe. A Kőris a Váthi erdőben ered és a Rába-Bogyoszlóban keletkező Pereszteget is magába felvevén, Niczken felül a Répczébe ömlik. Nemsokára a Répcze észak felé kanyarodván, a Kis-Rábával egyesül.
A vármegyének déli része a Mura-Dráva és a Balatin felé lejtősödik. E vidék folyó vizeit három csoportra lehet osztani. Az Ezüsthegy és a Cirkviscze hegy választja el egymástól a két első csoportot; a harmadik csoport a Sárviztől keletre esik. Az első csoportnak folyó vizei a dobrai hegyekben erednek, egyenesen dél felé folynak s azután a rónán, a Mura és Lendva mellékén, egyszerre kelet felé fordulnak. A második csoport patakjai a fennemlített vízválasztó csúcsok környékén keletkezve, eleintén keleti irányban haladnak, míg Zalamegye területére érve, dél felé folynak tovább. A harmadik csoport folyóvizei dél felé tartanak és rövid folyás után Zalamegye területére mennek át.
Az első csoport fővizei: a Mura, a Dobel és a Lendva.
A Mura ágakra szakadva, lomhán folyik át a rónaságon, utközben számos szigetet alkotva. Mellékvize a Határpatak vagy Kucsenitza. Attól elágazik az Ó-Kucsenitza, mely szintén a Murába folyván, szigetet alkot. Tót-Hidegkutnál a Határpatak a Csernecz-patakot veszi fel magába.
A Lendva patak a Gleichenbergtől keletre fekvő hegyekből ered. Eleintén Stájerország területén folyik és Dobrától délnyugatra jön magyar földre, a hol egy kis patak is ömlik beléje.
A Lendvába folyik: a dobrai patak és mellékerei a Járek patak, a Lukai patak, mely az Ezüst-hegyről jön s Rétállásnál ér véget. Nemsokára a Lendva-szigetet alkotja, északi ágának neve Travikáj patak. Ebbe folyik a Tergly patak, mely felső folyásában először Lendva, utóbb Hrad-patak nevet visel. A Travikájjal együtt a Pusócz patak ömlik a Lendvába. Ez három patakból, a Spunika, Berják és Skajinából keletkezik, Bodóhegy községnél Bodó-pataknak is neveztetik és Pálmafü községnél szakad a Lendvába. Ennek következő mellékvize a brezóviczi patak, mely felső részében Gruba pataknak neveztetik. Muraszombatnál a Puczincz-patak folyik a Lendvába. Két patakból ered, a mátyásdombi és a Bereszk-patakból. A következő patak a mártonhelyi. Utolsó a Mórácz-patak a zsidahegyi mellékpatakkal.
A második csoport vizei ebben a sorrendben következnek: Csekefa-patak, Ratkócz-patak, Zurek, utóbb Falu patak; a Kis-Kerka, mely Kerkás-Kápolna felett ömlik a Nagy-Kerkába. A Nagy-Kerka, melynek egyik ága az Ezüst-hegyről, másika Kerkafőről jön, Sándor-völgynél fölveszi magába a Merák-patakot, Petőfánál a Peskóczot, Hódosnál a Dolinczot és Kerkás-Kápolna felett a kajánházi völgy erét.
A Zala folyó a Sóskileshegy keleti oldalán ered. Északról a következő völgyek nyilnak feléje: A Csöprési vagy Pataka-völgy, a Csikó-völgy, az Ispánki-völgy, a Kút-völgy, a Rákos-völgy, a Szt.-Jakab-völgy (Jánosfánál), mellékvölgye Mogyorósd felől nyilik és a Szőcze-völgy, mely Vasvármegyének határa.
A harmadik csoport vizei: a Sárvíz, mely a Verna-patakot is magába veszi. A Sárvíz völgye Vasvártól délre kezdődik, eleintén keleti, utóbb déli irányt követ. A Sárvíz Zala-Szent-Ivánnál ömlik a Zalába.
9A még hátralevő vizek mind a Farkaserdőben erednek, mely Oszkótól Káldig terjed. A Csillaghegyről dél felé a Sió-patak, kelet felé a Szakolyai folyás jön. Csehi-Mindszentnél a Széna-völgy nyilik feléje; onnan Széplaki patak a neve, mely Baltavár felől a Kánya-patakot is magába fogadja. Az utolsó, a Csergető-patak, a Farkas erdő északi részéből jön.
A ROHONCZI MESSZELÁTÓ. Zárókép. Grünwald Gy. Imre rajza.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
