Származásuk.
388Származásuk.
A vend nép a szláv népfajnak egyik főága a történelem a hatodik századtól fogva ismeri a szlávokat, mint önálló npfajt; addig germán, majd hún vagy másfajú népeket uraltak. Különösen az avar uralom hozta a szláv népeket inkább nyugat felé, annak hanyatlása pedig dél felé.
Kezdetben a szlávok Európa északkeleti vidékét, már részben az Elbától, de leginkább az Odera és a Visztulától keletre, föl a Balti tengerig lakták. Három főágra osztották őket, u. m. a baltokra, a szlovénekre és vendekre, melyek mindegyikéhez ismét több apró nép tartozott. Országalkotólag a vend népek léptek fel elsőknek.
A vend név valószinűleg régi lakóhelyükről maradt rájuk, mely a mai Brandenburg volt s melynek partjait mosta a Balti-tenger, régi néven „sinus Venedicus”.
Különféleképen vélekednek a történetírók a vend-szlávoknak a Mura, Dráva és Száva közé első átköltözése idejéről; leghitelesebbnek látszik azok vélekedése, kik azt az Atilla birodalmának szétoszlása után való időre határozzák.
A fentebb leírt, vendek lakta területet, a VI. század végén az Itáliába költözött longobardok után, az avarokkal nyugati Pannoniába települt vendszlávok (szlovének, windek) lepték el. Ezeknek utódai a zala- és vasmegyei vendek; a vasmegye-hegyvidéken a goričancik (fennlakók, hegyen lakók), a muramenti síkon a dolincik (lenn lakók, síkon lakók) vagy revencik.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
