Havasvidéki vonások.
Havasvidéki vonások.
A Nóri havasoknak magyar hegyhullámai és keleti őrsei 1000 méternyire nem emelkednek a tenger szine fölé, sőt nagyobb része alacsonyabb marad. Teljes havasi vagy havasaljai flóra tehát a Noricum e hegyfoszlányain már nem pompázhatik, de a növénytakaróban gyakran még az alacsonyabb vidéken is nevezetes havasvidéki vonások jelentkeznek. A megye földje, különösen az alacsonyabb hegyeken, meg a domblánczon jó kavicsos. A Pilis, Vértes, Bakony, meg a zalai hegyek, továbbá a kis magyar Alföld a Marczal mocsaraival Vasvármegyét a magyar haza szivétől, a haza dombos vidékétől és a nagy Alföld rónaságától, tehát azoktól a területektől választják el, a hol az ország flórája a legeredetibb s ezek az orográfiai gátak a keleti és délkeleti növények tovább terjedésének utjába állnak.
A hegyek és síkság emelte ezen korlátok, a stájer és osztrák havasok között a zordonabb klima és a soványabb talaj természetesen sok melegebbföldi növénynek nincs ínyére; a havastetői növények nagy része ellenben, ezen a nem nagyon magas vidéken, élete föltételeit nem kapja meg, nem sok bir alkalmazkodni itt az uralkodó sajátságos, gyakran éles ellentétekhez.
A keleti és havasi növények nagy részének hijával, melyek hazánk flórájának legszebb színét kölcsönzik, a haza közép és délkeleti részének dombvidékén díszlő és Erdély mezőségét diszítő érdekes és jellemzetes vegetáczió nélkül, Vasvármegyében, a havasi és délkeleti növényzet közt, külön vegetáczió támadt, melyben sok a havasaljai elem, kiváló a fenyves, sőt a szomszéd flórákból belekerült tarkaság is élénkíti; de azért Vasvármegye flórája, általánosságban, nagyon változatosnak nem mondható. De a részletekben Vasvármegye a haza növényföldrajzában és flórájában méltán kitünik s a magyar flórának már azért is nevezetes kiegészítő része, mert a Kárpátok vegetáczióitól eltérő Nóri havasoknak legnagyobb emelkedése s a szubalpin vegetácziónak legnagyobb terjedelme Vasvármegyében van az országban.
Hogy ennek a vidéknek növényzete nem annyira keveredett, részint a 500hüvösebb vidéktől, részint a nagy változatosságú vegetácziót nem tápláló palaszikláktól és kavicstól, valamint az emelkedettebb vidéktől ered, a hol sok mindenféle növény össze-vissza nem hurczolódik, vagy, ha némelyik oda jut is, a melegebb és hosszabb nyárhoz szokott keletibb vagy délibb polgár nem bír ott boldogulni.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
