Kánonkönyvek.
Kánonkönyvek.
A hivatalosan kiformálódott református egyháznak első dolga volt kánonkönyveket készíteni, a melyek nagy vonásokban magukba foglalták részint hittételeiket, részint azokat a dolgokat, melyek az egyház szervezetére, a jó rendre, a közigazgatásra tartoztak. Ily kánonkönyvek rendesen csak egy bizonyos egyházterületre nézve voltak érvénynyel, ott, a hol az egyházakat akár a geografiai helyzet, akár az egyházigazgatási szempont, akár 326más okok, szorosan összekapcsolták és ezen egyházak képviselői, zsinatot tartván, a hozott törvényeiket aláírták. Zemplén vármegye egyházai – noha a XVI. században megindult nemzeti mozgalmak, majd később a nemzeti fejedelmek idejében, több ponton és több szállal voltak összekötve a tiszántúli egyházakkal – az abaújtornai, sárosi, a borsod-gömöri, az ungi egyházmegyék kötelékébe voltak bekapcsolva. E négy egyházmegye ugyanis nem fogadta el a már másutt felállított püspöki hivatalt, melyet hierarchikus színezetűnek ítélt és espereseik igazgatása alatt állott. A szövetségben élt e négy egyházmegye legelső kánonos könyvei, a melyekből az egyházszervezet és közigazgatás képe, habár halvány vonásokkal is, elénk rajzolható: az 1566. évben készített gönczi, az 1595. évből való felsőmagyarországi és az ugyanezen időtájban keletkezett borsod-gömöri kishonti czikkek. Voltak ezenkívül zempléni czikkek név alatt ismert kánonok is (Sárospataki Füzetek, 5. k. 543. l.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
