Csulyak Dobrai István. Medgyesi Pál. Veréczi Ferncz. Comáromi Cs. György.
Csulyak Dobrai István. Medgyesi Pál. Veréczi Ferncz. Comáromi Cs. György.
Csulyak Dobrai István (vagy mint maga szokta írni: Stephanus P. Miskólczi) liszkai pap, 1629-től a zempléni tractus seniora, mint kollégiumi kurátor mondott elegáns latin beszédeket, melyek a tőle megkezdett egyházkerületi jegyzőkönyvekben olvashatók. (A pataki kollégium könyvtárában.) A XVII. század közepén, I. Rákóczy György halála után Medgyesi Pál udvari pap fejt ki fölöttébb szapora szónok-írói munkásságot. Mint igehirdető a szószékről sok zavarnak 255volt okozója, mivel a Tolnai Dáli János rektortól is ápolt prezsbiteri elveket terjesztette és prezsbitérium megalakításán fáradozott; azonban a pataki írók között első volt, a ki magyar alkalmi beszédet bocsátott közre. Először – 1653-ban, még Váradon – „Erdel” s egesz Mag’arnep eg’más után, tsak hamar érkezett Hármas Jajjá”-t nyomatta ki, összesen három „jaj”-t, melyek közül a középső Rákóczy Zsigmond halálát siratja. Azután 1657-ben s immár Patakon megjelent az „Igaz Magyar-Nep Negyedik Jajja”. II. Rákóczy György berontott Podóliába, viszont a lengyelek bosszúból Munkács és Patak környékét pusztították. És az „igen ritka elmés és nagy practicus Concionator” valóban praktikus, erőteljes és szívreható beszédben inté a patakiakat, hogy „legyenek férfiak és istenesen tegyék meg kötelességöket”. Ugyanebben az évben jelenik meg s ugyancsak Patakon az „Igazak Sorsa e’ világon”, melyet Medgyesi 1656 november 12-én Szedahelyen mondott Lónyay Zsuzsánna, Bocskay István uram szerelmes hütös-társának végtisztességére, majd 1658-ban az „Ötödik Jaj Es Siralom”, ama minapi romláson, „midőn az egész Erdelyi Tabor az Urakkal es Németséggel, 1657-ben, Podoliaban, a’ szines békeségő Szomszédoknac álnokságoc miat, a’ teméntelen sok csunya, praedával élő tolvaj Tatarsagtol véletlenől meg-üttetven, nyáj s’ csorda modjara hajtatott el a’ kegyetlen rabságra”. Végül Sárospatakon 1659. az Ibrányi Ferencz fölött elmondott „Joseph Romlasa” és sok más egyéb prédikáczió s beszédgyüjtemény, minő a „Magyarok hatodik Jajja”, Spatak, 1660., melyek, Bod Péterrel szólva, bizonyos alkalmatosságokkal mondattak, de mégsem mind és nem teljességgel alkalmiak többé. Ám híres szónok volt Veréczi Ferencz is, a ki 1628-tól mint togátus-deák élt Patakon, 1631-ben szénior, majd kereszturi rektor lett. 1634 körül Belgiumba ment, de már 1636 végén pataki rektorrá tették és az iskolát mintegy két éven át igazgatta. Akkor tállyai pappá választották, de 1644-től ismét Patakon szolgál mint „főpap”, azután 1654-től Ujhelyben s ott 1660-ban meghalt. Egyetlen alkalmi beszédének czíme: Unum necessarium. Az az: olly Halotti rövid Praedikáczió … Mellyet … Groff Bethlen Péter … felett … tött … Nyir-Báthorban … 1646-ban. Szónoki tehetségét bizonyítja Comáromi Cs. György is, a ki 1646–49-ben pataki deák volt és halotti beszédeinek II. centuriája előszavában – Debreczen, 1665. – panaszkodik némely zoilusok ellen, kik azt rebesgették, hogy prédikácziói közül némelyek Veréczi Ferencz élő beszédei után volnának leírva.
A sokat emlegetett Pósaházi János szintén keveset hagyott hátra mint beszédíró. 1657-ben, a mikor pataki tanárrá lett, beköszöntőt mondott „de recta eruditionis comparandae ratione” (Sp. 1757), azután ismét 1669-ben nyomatott ki Czeglédi Istvánnak gróf Rédey Ferencz felett tartott halotti magyar beszéde mellékletéül egy „Sermo panegyricus”-t, mely szintén Rédei halálára készült. De különösen híres és sokat emlegetett volt az a prédikácziója, melyet 1672-ben, a mikor az elűzött kollégiummal Gyulafehérvárra bevonult, a legelső vasárnapon Apaffy előtt mondott. (Spat. Füz. 1905. 1.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
