Kővy Sándor. Fogarasi János. Antalfi János. Emődy Dániel. Bartha Béla.
Kővy Sándor. Fogarasi János. Antalfi János. Emődy Dániel. Bartha Béla.
Mint jogi író és jogtanár (1793–1829) országos hírre kapott Kövy Sándor, az ékes latinság s deák poézis nagy barátja és a nyelvújításnak ellensége. Korábban a jogtanulás jobbadán a kész törvények magolására szorítkozott, Kövynél a tárgy lényegének megértése a fő szempont; a jogi képzettség és nem csupán a meglevő törvények tudása; az egyes törvények tárgyalásánál 266szóba kerül azoknak eredete, más idegen törvényekkel való rokonsága, sőt az „így van” mellett az „így lehetne”, az „így kellene” is megfontolásnak tárgyává válik. Mint író enm sokat törődött a felosztások logikai pontosságával, sőt akárhányszor pongyolaságot lehetett szemére vetni; de munkái: az „Elementa jurisprudentiae Hungaricae” (Kassa, 1800), melyet utóbb (Pest, 1839) Fogarasi János megjobbítva, magyarul is megszólaltatott, a „Summarium elementorum jurisprudentiae Hungaricae” (Sárospatak, 1822) kitűnő könyvek voltak és a „Magyar polgári törvény”, mint addig legjelesebb magyar jogtudományi mű, a Marczibányi-jutalomban részesült. 1817-ben bírálatot írt Kelemennek Institutiones juris privati Hung. (Pest, 1814) cz. nagy munkájáról (Ratio jurisprudentiae Hung. cum quibusdam locis ejus obscuris ad ductum Institutionum Kelemenianorum propositis, Bécs, 1817), mely élénk vitát támasztott. Szlemenics Pál és Grusz Antal Kelemen védelmére keltek; viszont Kövy „Rationes Rationis jurisprudentiae Hungaricae” (Patak, 1819) czímű irattal felelt, bebizonyítva, hogy több megjegyzését maga Kelemen is elfogadta és felhasználta munkájának 1818-iki II. kiadásában. Aztán a huszas évek második felében néhány czikket írt a Felsőmagyarországi Minervába (Magyar törvényt illető régiségek és ujságok töredékei; VI. Károly császár … diák versei s némely visszaemlékezések a poesisről, vagy csak versírásról, s annak becsülete stb.). Utódai közül önálló tudományos munkával lépett föl Antalfi János, a ki 1828-ban, Pelsőczön született, 1858-ban lett Patakon az osztrák magánjog tanára és 1885-ben halt meg (Magyar váltó- és keresk. törvény, Spatak, 1863); azután Emődy Dániel, a ki Tisza Kálmánnak volt a nevelője és Kossuth, Jókai, Petőfi, Vörösmarty bizalmas barátja, jelentős szerepet vitt, mint hirlapíró. 1863-ban a sárospataki jogakadémia tanára lett. „A magyar magánjog tankönyve” czímű két kötetes munkája a halála után jelent meg Sárospatakon, 1892-ben. Bartha Béla tanár (1891–95), Laveleye Emil egyházpolitikai tanulmányainak is fordítója (Polgári házasság és házassági bíráskodás, Bpest, 1892) és a theologiai tanárok sorából bizonyos részben Mitrovics Gyula, kinek műve: A polg. házasság törvényei, párhuzamban az eddigi házassági joggal, 1895-ben látott napvilágot.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
