Fáy András Kohányon, 1786-ban, született. Sárospatakon és Pozsonyban járt iskolába s ügyvédnek készült, de sohasem ügyvédkedett, inkább olvasott és az írókkal barátkozott, kikkel Szemere Pál révén ismerkedett meg. Egy ideig szolgabíró volt a pesti, majd a váczi járásban; de 1818-ban visszavonult birtokára, Gombára. 1823-ban Pestre költözött s a lakása valóságos gyülekező helye lett az íróknak. Kisfaludy Károly és Vörösmarty, Vitkovics és Szemere Pál csaknem mindennapos vendégei voltak és számos kezdeményezés 291ebből a körből indult ki. Fáy testestül-lelkestül a reformok embere volt, Széchenyinek jobbkeze, sok jeles intézménynek indítványozója, részben megvalósítója; de mint író, szintén a legérdemesebbek egyike. Műveinek szinten közös jellemvonása, hogy tanítanak, balítéleteket, gyarlóságokat irtanak, üdvös reformokat hirdetnek; de épp oly mértékben tulajdonságuk az egészséges, józan, tősgyökeres magyar szellem és magyaros előadás. A magyar életből vett víg elbeszélés (Különös testamentum, 1818) és vígjáték (A régi pénzek, 1824) terén Fáy megelőzte Kisfaludy Károlyt. „A Bélteky-ház” (Pest, 1832) az első társadalmi regény volt, melyet a magyar irodalom felmutathat; a mesék és aforizmák (Fáy András meséi és aforizmái, 1820; Újabb eredeti meséi és aforizmái, 1828) pedig, melyeket németre, angolra is lefordítottak, szerzőjöknek e nemben a legkiválóbb írók között biztosítanak helyet. Egyéb szépirodalmi művei: Bokréta (dalok, mesék, epigrammok), Pest, 1807; Friss bokréta, u. o. 1818; Kedvcsapongások, 2 köt., Pest, 1824; A két Báthory, tört. dráma, u. o. 1827; Búzavirágok és kalászok, 2 köt., u. o., 1853; Jávor orvos és szolgája, regény, u. o. 1855; A szuonyogfalviak, reg., A Halmay család, u. o., 1858; Hulló virágok (3 vígj. és 3 elb.). Összes kiadás: Fáy András szépirodalmi összes munkái, 1843–44, 8 kötetben. Egyéb művek: Próbatétel a mai nevelés két nevezetes hibáiról, Pest, 1816; Hasznos házi jegyzetek, 1828; Jutalmazott felelet (a színészet ügyében), Buda 1834; A legegyszerűbb … nevelési rendszer, Pest, 1835; Terve a pestmegyei takarékpénztárnak, 1839; A Pesti hazai első Takarékpénztár szabályai, Pest, 1840; Javaslat egy Pesten állítandó ref. főiskola tárgyában, 1840; Nőnevelés, 1841; Óramutató, jóakaró hitfeleinek, 1842; Kelet népe nyugaton, Buda, 1842; Jelenkorban megjelent összeállítások a hon legközelebbi teendőiről, 1846; Az életbiztosító intézet terve, Pest, 1848; Adatok Magyarország bővebb ismertetésére, 1854; Az elszegényedések, 1862. Számos czikk az egykorú lapokban és folyóiratokban. Restoráczio czímű ismeretlen verses szatiráját közölte az Adalékok VII. évfolyama.