Frivaldszky Imre, természettudós, szül. Bacskón, 1799-ben. 1823-ban orvosdoktorrá avatták, de gyógyítással soha sem foglalkozot, hanem régi hajlamaihoz híven minden erejét a természettudományok művelésére fordította. Tíz évig foglalkozott növénytannal és növénygyüjtéssel; majd, mivel látta, hogy ezt az ágat más magyarok is művelik, az álattanhoz fordult. Az egész országot bejárta állatgyüjtés végett s számtalan ismeretlen fajt fedezett föl. Azután a Balkánra, a Kaukázusba küldött hasonló czélú expedicziókat, mi több, két alkalommal saját maga is elment s másodszor Sziczilián és Olaszországon át tért vissza. A 40-es évek végétől különösen Magyarország szárazföldi és édesvízi puhatestű és a magyarországi barlangok rejtélyes állatait kutatta. Az Akadémia, a külföldi tud. társulatok egymás után tagjukká választották; a Nemzeti Múzeum 1837-ben helyettes, 1850-ben rendes őrűl alkalmazta. Számos kisebb-nagyobb dolgozata jelent meg a magyar és német tudományos és szakfolyóiratokban; önálló munkái a következők: Dissert. inaug. med. Sistens monographiam serpentum Hungariae, Pest, 1823; Catalogus insectorum Emerici Frivaldszky, u. o., 1834; Javaslat a természettudományok hazánkbani felvirágoztatása ügyében, u. o., 1844; Értekezés a vándorsáskáról, Buda, 1848; Jellemző adatok Magyarország faunájához, Pest, 1866; kézíratban: A Balkán-vidéken tett természettud. utazás, Succincta diagnosis specierum novarum Europaeo-Turcicarum (plantarum).