Trefort Ágoston miniszter, politikai és közgazdasági író, 1817 febr. 7-én Homonnán született s a Csákyak pártfogása alatt kitűnő nevelésben részesült. Iskolai tanulmányait a pesti egyetemen végezte s már kor ifjúságában több utazást tett Angol-, Német-, Orosz- és Francziaországban, Svájczban és Dániában. Kezdetben államhivatalnoknak, ügyvédnek készült, de hajlamai csakhamar a politikai és irodalmi életre terelték s tagja lett Eötvös József és társai ama kisded körének, mely a czentralizálást tűzte zászlajára. Mint ilyen, nagy tevékenységet fejtett ki a 40-es évek küzdelmeiben s különösen nemzetgazdasági dolgozataival és a szabad királyi városok ügyének felkarolásával ébresztett közfigyelmet. Az Akadémiába Smith Ádám, Say és List rendszereinek ismertetésével köszöntött be; foglalkozott a vámkérdéssel, tárgyalta a bankügyet (Bankügy, 1842), a Budapesti Szemlébe tanulmányt írt a vasutakról. A szabadságharcz elől barátjával, Eötvössel, külföldre vándorolt; de a 60-as évek elején már Békés vármegye alispánja és újra tevékeny részt vett a közéletben, az alföld–fiumei vasút építését sürgetve; az abszolut kormánytól megszüntetett iparegyesület felélesztését indítványozta és eszméi terjesztése végett Eötvössel megalapította a Politikai Hetilapot. Az 1865-iki országgyűlésen Orosházát képviselte s mint a Deák-párt tagja, tevékenyen osztozott az időszak nagy alkotásaiban, míg végre 1872-ben Pauler után átvette Eötvös örökségét: a kultuszminisztérium vezetését. Miniszterségének hosszú, haláláig (1888) tartó ideje fontos intézkedésekben gazdag, de irodalmilag sem meddő. Trefort essaykat írt (Néhány szó a középiskolákról stb.), az Akadémiában, mely 1885-ben elnökévé választotta, felolvasásokat tartott, emlékbeszédeket mondott jeles külföldi írókról (Thiers, Mignet, Guizot stb.), melyek részben francziául is megjelentek (Éloges, 1885), s a hazaiak közül Lónyay Menyhértről és Lukács Móriczról. Munkái négy kötetben jelentek meg: Emlékbeszédek s tanulmányok, Budapest, 1881; Kisebb dolgozatok az irodalom, közgazdaság és politka köréből, u. o., 1882; Újabb emlékbeszédek és tanulmányok, u. o., 1887; Beszédek és levelek, u. o., 1888.