Magyarsas.
Magyarsas.
Magyarsas, azelőtt Magyar-Jesztreb, magyar és tót kisközség 110 házzal és 578, nagyobbára róm. kath. vallású lakossal. Postája Czéke, távírója Sátoraljaújhely s a legközelebb eső vasúti állomása Upor. 1419-ben Cseke Györgyöt és Imreghi Andrást iktatják birtokába. Azután földesurai a Pálócziak is, kik a maguk részét a Dobi és a Monaky családnak zálogosítják el. 1478-ban Czékei Jánost is birtokosai között találjuk. 1510-ben Eödönffy Pétert, Gerendy Lászlót és 1520-ban Bánffy Pétert, Eödönffy Imrét, Dobó Zsófiát, Gerendy Lászlót és Czékey Jánost iktatják némely részeibe. 1561-ben Soós János is birtokosa, s az 1598-iki összeírásban Soós András, István és Ferencz és Bánczy János özvegye vannak bejegyezve. 1700 táján a Buttkay és a Bernáth családok, azután a Szeghy család, az újabb korban pedig a Rédey, Kossuth, Szepsy és a Bernáth családok bírták. Ezidőszerint Bernáth Győzőnek és Gyulának van itt nagyobb birtokuk s az elsőnek régi kúriája, melyet még Bánffy Péter építtetett; örökösödés révén a Keresztesy családé volt és házasság útján a XVII. században került a Bernáth család kezére, mely azt azután 1843-ban átalakíttatta. Ezt a községet sem kímélte meg a XVII. században a pestis s 1831-ben a kolera. Lakosai szintén résztvettek a pórlázadásban. A községben a reformátusoknak van templomuk, mely ősrégi, de az átalakításokkal elrontották. Dűlőnevei közül figyelmet érdemelnek a Bacsó-Rét, Binyő, Viadal és Akasztódomb nevezetűek.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
