Nagycsebb.
Nagycsebb.
Nagycsebb, tót kisközség. Van 122 háza és 783, nagyobbára róm. kath. vallású lakosa. Postája Füzesér, távírója és vasúti állomása Bánócz. Azelőtt két község volt, s hajdan Fel-Csebbnek és Egyházas-Csebbnek is nevezték. 1422-ben Kamonyai Mátyást iktatják némely részeibe, de 1424-ben 89már Cseby Istvánt találjuk itt s ettől kezdve egész a XVI. század végéig a Csebyek a birtokosai. 1480-ban Rákóczy Gáspárnak és Menyhértnek, 1559-ben Beyczy Ambrusnak, 1561-ben az Atyay családnak, 1570-ben Szobonya Lászlónak és Zalathnoky Mátyásnak, az Alpáry családnak és Bey Jánosnak s 1579-ben a Nyomárkay családnak is van a két községben részök. Az 1598-iki összeírás a két Csebben Nyárády Albertet, Hegyi Györgyöt, Szobonya Miklóst, Somogyi Boldizsárt, Vékey Ambrust, Istvánt és Mihályt, Kamonyay Mihály özvegyét, Böley Ferenczet, Kutassy Istvánt és Roskoványi Jánost említi birtokosokként, azután a Barkóczy és Szirmay báróké lett, majd a Gulácsy s a gróf Andrássy családé. Most gróf Andrássy Dénesnek van itt nagyobb birtoka és régi kastélya, melyet még a Barkóczyak építtettek. E községtől vette előnevét a Szobonya család. Régi temploma már 1454-ben említve van; mostani róm. kath. templomának építési ideje ismeretlen. Ide tartozik Strázs-puszta, mely némelyek szerint a XV. századbeli Őr vagy Újőr község nevét őrzi eltótosított alakban. Csebb tájékán fekhetett hajdan Vendégi, mely 1476-ban a Sztritheyek birtoka volt. 1749-ben még Gosztonyi Andrást iktatják birtokába, azután pusztaként Vendegócz néven szerepel, de csakhamar nyoma vész.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
