Lakóház.
Lakóház.
A zempléni magyar nép háza általában csinos. Az épület anyagában azonban a magyar nép nem válogatós. Régebben a vályog is fényűzés volt. Háza, mint Páczin s a Bodrogköz sok vidékén, fecskerakás (szalmával, pelyvával kevert, megdagasztott és felrakott sár), vagy vert fal épület, a hogyan Szerencs határában a szegényebb, régibb házakon látni. A mai házak nagyobb része azonban vályogból való s a legújabbak anyagában találunk csak követ, téglát oly helyeken, a hol könnyebben hozzájuthatnak. Tetőzetül főként símán fölvert nád szolgál, a melyet igen szeret a folyómenti lakos, mert czéljaira minden egyéb anyagnál alkalmasabb. Az épületben ugyanazt a rangot folglalja el, mint az öltözködésben a guba: nyáron hűs, télen meleg; a gabona s egyéb élelmiszer legbiztosabb megóvó helye. Legolcsóbb is a nád, mert a folyómenti tájak mocsarában busásan termett s ingyen ajándéka volt a természetnek. Tartósabb, mint a fazsindely, kellő gondozással félszázadig is eltart. Csinos is; a szépen fölvert nádtetőn megakad a szem. Úgy fölverik, hogy a gyalú sem fogna el belőle, a mint néha valóban meg is gyalulják, azaz – nyesik. Újabban azonban fazsindely és cserép is dívik. Házépítésre mesterembert csak a városi polgár fogad; falun kitelik minden az atyafiságból. A zempléni magyar falvakban, mint mindenütt, fölös számmal vannak ezermestereink és munkában szívesen segít egymásnak a szomszéd, az ismerős. Ha elkészült, rendesen lagzi a jutalom, vagy egy „szépen köszönöm”.
A zempléni magyar általában az egy vonalban épült házat szereti – takarékosságból, mert a hány szöglet, annyi kőmíves-napszám évenként. Ez a ház 6–8 méter széles homlokzatával az utczára néz, olykor – mint például Tokaj és Rozvágy vidékén – virágos előkerten át. Eredetileg, mint a régebben épült házakon látható, csak egyablakos volt; a módi azonban az arányosság kedvéért két ablakot szerzett a homolokzatra. A tehetősebb gazda házának elengedhetetlen három része: a nagy-ház, vagy elsőház, a mint Szerencs környékén, és tiszta- vagy ünneplő-szoba, a mint Tokaj és Rozvágy vidékén nevezik; mögötte a pitvar, vagy nyári konyha, előszoba; azután a kis-ház (hátulsóház, mint Szerencs környékén nevezik), a mely télen egyúttal konyha és hálószoba is. Az utczára néző elsőház, vagyis ünneplő-szoba hétköznapon el van zárva, nehogy a gyerek és baromfi benne lábatlankodjék 154s behordja a szennyet. Ez a legtágasabb szoba a házban. Egyik sarkában terpeszkedik a boglya- vagy banyakemencze (a mint a Bodrogközben nevezik), körül széles padka, mögötte a kuczkó. A kályhával ellentétes szögletben áll a tarkaterítékes asztal, a másik sarokban egymás mellett hosszában a két ágy, csaknem a mestergerendáig duzzadó pehely-vánkusokkal. A mestergerenda egyúttal a bibliotéka; ott tartják a históriás könyvet, a kalendáriumot stb. A bibliát és énekeskönyvet nem; annak a helye az ablakdeszka, vagy – a melyik házban ilyen is van – a fényezett fájú, fiókos szekrény teteje. A két szoba és a pitvar egy tető alatt fekszik s kiegészítő részök a kamra, meg a fedett (mint Tokaj vidékén) és a fedetlen tornácz, a mi általánosabb. Módosabb gazdának az istállója majdnem mindenütt külön tető alatt épült. Az épület stilusában azonban Zemplén vármegye magyar vidékein tipust alig találunk; szeszélyes összevisszaságban, az ősi tipus jellege nélkül sorakozik a házsor utczává, tűzfallal vagy a nélkül, rendesen hosszant az udvarral, de néha utczamentén terjedve. Díszt ritkán látunk a ház falán, a mely javarészt simára, fehérre meszelt; szinte kivétel a szerencsvidéki ház, a melyen kék és tulipános rajz ékeskedik. Sok helyen kék szín szegélyezi a ház alját. Dísztelen, egyszerű a kapu is, legfeljebb faragásos, de festetlen, mint a bodrogközi járásban. Szegényebb portákon könnyű, rácsos deszkakapu vagy vesszőből fonott van, de sok helyen egyáltalán kapu sincsen, mint például Nagykövesden még a legújabb házaknál sem. Ebben a községben csupán azoknak a régebben épült házaknak van valamelyes kapujok, a melyek az 1880. és 1883. évi tűzvészből megmenekültek.
A családi élet első örömünnepe: ha gólya kelepel a háztetőn. Nevezetes nap ez; hetek óta készült arra az atyafiság, meg a szomszédság. Fontos gondot ad mindenekelőtt a nagy kérdés: ki légyen a keresztszülő? vagyis inkább kik legyenek? mert sok vidéken (mint teszem az újhelyi járás egyes helyein) nem is egy, hanem két-három keresztszülőt kap a gyermek.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
