A véglények jelentősége
A véglények jelentősége
Az utolsó kérdés, mivel minekünk a véglények összességével kapcsolatban foglalkoznunk kell, ennek az állatcsoportnak jelentősége a természet háztartásában és abban is különlegesen az emberre való fontosságuk kérdése.
A véglények hasznossága. A természet háztartásában s különösen pedig a vizek világában a hasznosítható szerves állomány a szervetlenből, illetőleg a bomladékállapotú szerves testekből lassan jön létre, lépcsőfokonként halad felfelé. Mint a szerves építkezésnek legalsóbbfokú lépcsői elsősorban a különféle baktérium- és gombaszervezetek jöhetnek tekintetbe. Ezek különlegesen a szerves bomladékokat tudják hasznosítani. De épolyan fontosak, vagy talán még jelentősebbek, mint első építők a piciny ostorosok, flagelláták is. Ezeknek igen túlnyomó része a zöld növényi festőanyaggal, a chlorophyllummal van felszerelve, amely őket arra a nagyjelentőségű cselekedetre képesíti, hogy a vizek szervetlen oldataiból a napfény segítségével szerves anyagokat, keményítőt, cukrot, olajakat, fehérjéket termelnek. A baktériumok tehát mint az élővilág ószeresei, megmentik a nélkülük veszendőbe menő szerves mennyiséget, a zöld flagelláták pedig, a vizek moszatvilágával együttesen valódi termelői, gyarapítói a természet szerves kincskamrájának, ugyanezt cselekszik bizonyos autotrophicus (szervetlen anyagokból élő) baktériumok is. Mind a baktériumok, mind pedig a flagelláták testük picinységénél fogva nem szolgálhatnak az emberre nézve hasznos állatvilágnak, így elsősorban a halaknak, másodsorban pedig a vízimadaraknak táplálékául. Legföljebb kicsiny halak szempontjából a peridineákat tekinthetjük kivételnek, melyből némelyek szerint egy szardiniában 20 milliót is találunk; a hal kopoltyúi között szűri meg a tenger vizét. Közbejő alsóbbrendű állati lényeknek egy vagy két lépcsőfoka. Férgeknek és kisebb rákfajtáknak nagy serege élődik mi baktériumainkon és ostoros lényeikben. Ezek már elég nagyok, hogy azokat megegyék a halak s a vízből kikapkodják a vizimadarak. Sokszor bámultam az Alföld tavasszal keletkező vadvizein, sekélyvizű szikesein tartózkodó récecsapatot. Sokszor vetettem fel magam előtt azt a kérdést, vajjon mit kereshetnek ezek a nagytestű állatok a néha alig csak két hónapig tartó vizeken. Eleinte azt hittem, hogy az elborított vízterületen a szárazföldet kedvelő giliszták és pondrók bújnak elő a vízből s menedéket keresve szolgálnak táplálékul a mi rucáinknak. Így azonban kevés állat kerülne elő s azok is már az első napokban mind kihalásztattak volna. S csak később, amikor kutatásaim alapján magam is betekinthettem a vizeik élővilágába és saját vizsgálataimmal meggyőződtem arról, hogy a tavaszi első hóolvadás a zöld flagelláták ezreit és millióit kelti életre, hogy ezeken a velük együtt kibúvó különféle rákok álcái mily rövid idő alatt nagyra nőnek, hogy a két-három hónapos szikes vadvízben a Branchipus feroxnak, ennek a leveleslábú ráknak 6–7 cm-es példái igen nagyszámban és a különféle Chirocephalusoknak egy-két cm példái leírhatatlan tömegben fejlődnek, értettem meg azt, hogy a tőkés récéink és a tavasszal átvonuló cankóknak és pólingoknak nagy csapati, miért keresik oly nagy szeretettel, s végezetül pediglen az ember, mint vadász, miért jár a maga élvezetét és hasznát keresve olyan nagy kedvvel ki ezekre a vadvizekre.
A véglényeknek a tápláléknyújtáson kívül még három ponton van a természet háztartásában igen nagy jelentőségük. Először is a szennyvizek tisztításában, mely azzal kezdődik, hogy a szerves bomladékokon gazdag baktériumvilág fejlődik, melyen magasabbrendű csillós véglények élődnek. De különösen fontosak a véglények a termőtalaj termőképességének fokozásában is; az erdei és a mezei termőtalajban újabban az állati és növényi véglények, baktériumok gazdag világát, az ú. n. edaphont mutatták ki, mely elkerülhetetlen föltétele annak, hogy a fák jól fejlődjenek és hogy a gazda kaszálója, szántója jól teremjen. Nem kisebb harmadsorban a kőzetképzésben is a jelentőségük; édes és tengervízben egyaránt nagy a szerepük a kova és a mész kiválásában.
A véglények mint betegségokozók. A véglények azonban nemcsak hasznukkal hívják fel joggal az ember figyelmét, hanem igen jelentősek az ember háztartásában, mint élősködők és mint betegségokozók is. A véglények különlegesen azért alkalmasak ezekre a veszedelmes szerepekre, mert az élősködésre is és a betegségszerzésre is piciny testméretre van szükség. Ne lepődjék meg az olvasó azon a kijelentésünkön, hogy a végények világában körülbelül ugyanannyi faj él, ideszámítván a betegségokozókat is, élősködő életmódot, mint amennyi a szabadonélők tömege. Egyik állatosztályba, az ú. n. spórások (Sporozoa) világába csupa élősködő és csupa betegségokozó lény tartozik. A mi éghajlatunk alatt legközönségesebb idetartozó lény a váltóláznak, vagy maláriának okozója. Másodsorban az ostorosoknak, vagy flagellátáknak osztálya nevezetes arról, hogy azokból rendkívül veszedelmes betegségokozók válnak ki, melyek különösen a melegégövek népei és gazdasági állatai között pusztítanak leírhatatlan mód. Az álomkórt is példának okáért egyik ilyen ostoros véglény okozza. A gyökérlábúak (Rhizopoda) világából is meglehetősen nagy számmal kerülnek ki betegségokozók. Így a különféle Entamoebák egyrészt a vérhasnak, másrészt a fogak szúvasodásának lehetnek elsődleges okozói, vagy pediglen a szájüreg rákos daganatának szerzői.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
