1. Kabócatamarinok (Callimico Ribeiro)

Full text search

1. Kabócatamarinok (Callimico Ribeiro)
A karmosmajmok és a többi délamerikai majom között éles határt lehetne vonni, ha nem volna egy átmenetet jelentő majom. Ez az Amazon mellett él, külsőleg éppolyan, mintha tamarinfaj volna. A délamerikai állatvilág egyik neves kutatójának, Goeldinak tiszteletére Oldfield Thomas Midas goeldii néven írja le. Legújabban Ribeiro írta le a parai múzeumban lévő példány után és az évek óta ott működő zoológusnő, Snethlage tiszteletére nevezte el. De a nem nevét is meg kellett választania, mert észrevette, hogy feje, a zápfogak alakja eltérő a karmosmajmokétól és ebben a tekintetben a délamerikai majmok másik, nagyobb csoportjába tartozik. Ezért a neve: Callimico Ribeiro. Lényegében összekötő kapocs a tamarinok és kabócamajmok között, ezért talán ugró tamarin lenne a találó neve (Callimico goeldii Thos.).
Ez az átmenetet jelentő majom új, élénkebb megvilágításban mutatja a karmosmajmok helyét és származását. Az ugró tamarinra hivatkozva Pocock azt a kérdést veti fel, hogy a karmosmajmok nem valami elkorcsosodott oldalága-e a többi amerikai majomnak? Hátha az utóbbiakból kell levezetni a karmosmajmokat és nem megfordítva! Végtagjaik alkotása és karmos-körmökkel való felszereltsége talán megmagyarázható kicsinységükkel, mely miatt kénytelenek a fákon inkább mókus-, mint majommódra mozogni. Ehhez járul, hogy karomszerű körmöket más délamerikai majmoknál is találunk. A karmok tehát nem tekinthetők ősképződménynek, mert különben a félmajmoknál is fel kellene ezeket lelni, holott éppen ellenkezőleg, ezeknek van legszélesebb laposkörmük.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me