2. Ameivák (Ameiva Cuv.)
2. Ameivák (Ameiva Cuv.)
Az ameiva-nemzetségbe a családnak azokat a fajait sorozzuk, amelyeknek hengerded farkuk, apró, kúpalakú, oldalt összenyomott s a koronájukon két vagy három csúcsú fogaik vannak. Nyelvük tokba visszahúzható. Közép- és Dél-Amerikában a mi gyíkjainkat pótolják.
A zöldhátú ameiva (Ameiva surinamensis Laur.)
Zöldhátú ameiva (Ameiva surinamensis L.).
A nemzetség legközönségesebb és legjobban ismert faja. Hossza 38–53 cm, ebből farkára körülbelül 25–36 cm esik. Háta fűzöld színű; az oldalakon zöld vagy barnás alapon fügőlegesen futó, fekete csíkokat látunk s ezek közt kerek, kék foltok sorakoznak. A hasat a pajzsok 10–12 hosszanti sora borítja.
Egész Dél-Amerikában előfordul: előfordulásának északi határa Nikaragua. Színében igen változatos. Öreg korban, főleg a hímek, pompás viágoszöld színűek. Körülbelül ugyanolyan az életmódja, mint a teju-gyíké. Amíg csak teheti, menekülésre gondol, de ha sarokba szorítják, dühösen harap. Tekintélyes lyukat ás a földbe s rossz időben ezekbe húzódik vissza s tojásait is ott rakja le. Egy fészekben 3–5 tojást talált Göldi. A tojások tiszta fehérek, héjuk meglehetős kemény s ellentálló.
Folyton zizegnek lábai alatt a száraz lombok és füvek. Bár rendesen nagyon félénk és óvatos, a teljesen mozdulatlanul és csöndesen álló megfigyelőtől éppen nem zavartatja magát, közvetlen közelében szaladgál föl s alá, madár módjára fölszed minden táplálékot a homokról, kapargál benne, mint a tyúk, egyik lábát a másik után mozgatva, hellyel-közzel megáll egy pillanatra, hogy egyik hátulsó végtagjával megvakarhassa a fejét s megint folytatja a dolgát. Gosse mindig csak különböző rovarok maradványait s néha-néha bogyók magvait találta a gyomrában. Fákra az ameiva nem kúszik, vízbe sem megy, de ha bedobják, ügyesen kiúszik.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
