Szürke papagály (Psittacus Linn.)
Szürke papagály (Psittacus Linn.)
Három faj tartozik a Psittacus-nemzetségbe, melyek jegyei a következők: csőrük erős, oldalról kissé összenyomott, ormán erősen görbült; szárnyuk meglehetős hosszú s a szárnyhegy is jól fejlett. Farkuk rövid csaknem teljesen csapottvégű. A fedőtollazatot általában nagy tollak alkotják.
A szürke papagály (Psittacus erythacus Linn.)
A nemzetség és általában a papagály-félék egyik legismertebb alakja, melyet világszerte jákó néven ismernek. Az orrlyukak szabadon vannak, a viaszhártya, kantár és szemgyűrű csupasz.
Színleírása igen könnyű, mert tulajdonképpen csak két főszín van rajta: farka haragos piros, egyebütt hamuszürke, világosabb tollszegélyekkkel. Fején és nyakán a toll szegélyezése szélesebb s ezért itt világosabbnak látszik. Ha letöröljük azt a finom, púderszerű port, amely tëbbnyire meglehetősen vastagon borítja a tollazatot, akkor a tollak kékes palafeketéknek látszanak. Homlokán, kantárján és csupasz fejoldalán kis fehéres szemölcsök vannak. Többféle színváltozat is akad közöttük, melyek néha igen szépek; akad pl. olyan, amelynek néhány másodrendű evezőtolla piros vagy egyebütt van rajta pirosasság, Ezek azonban ritkán kerülnek Európába, mert a nyugati partvidéken lakó kereskedők ezeket a madarakat, amelyeket a nyugatafrikaiak királypapagájoknak neveznek, maguknak szokták megtartani. Nyugat-Afrikában az Arany-parttól egész Benguelláig honos, valamint Fernando-Pó-szigetén.
A kis jákó (Psittacus timneh Fraser)
Az előbbinél kisebb, amellett színe általában sötétebb, különösen farka sötétebb, homályosabb vörös. Hazája Libéria és Sierra Leone.
A jákót nem annyira húsa, mint vörös farktollai miatt üldözik, mert ezeket az összes négerek fölhasználják hol hadi fejdíszül, hol egyéb cicoma vagy mindenféle babonás célokra.
Ahol csak előfordul a jákó, ott a bennszülöttek mindenütt fogják, megszelidítik és beszédre tanítják és aztán eladják vagy csere útján értékesítik.
A jákó a legkedveltebb szobamadarak egyike és valóban megérdemli azt a kegyet, amiben az emberek részesítik: szelídsége, tanulékonysága s gazdájához vakó ragaszkodása szinte bámulatos. Szinte nincs a világnak az a nyelve, amelyik ne hirdetné dícséretét. Minden természetrajzkönyv, sőt minden valamirevaló könyv, amely az állatvilággal foglalkozik, megemlékezik róla.
Megfelelően ápolt s lehetőleg egyszerű táplálékon tartott jákók sokáig elélnek. Minninck-Huysen amsterdami kereskedőnek a papagálya, melyhez örökség útján jutott hozzá, már addig is 32 évig élt fogságban s azután még 41 évig bírta ki.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
