ELSŐ ALREND: Héjas tengeri pillangók (Thecosomata)

Full text search

ELSŐ ALREND: Héjas tengeri pillangók (Thecosomata)
A csoport legjellemzőbb bélyegét az adja meg, hogy tagjai planktonevők. Úszóikon áttűnnek az egymást nagyon csinosan keresztező izomnyalábok, hátulsó szélükön egy csillókkal fedett mező található, amely a törzs felé megkeskenyedik és a szájig ér. A csillók terelik a szájba a planktonszervezeteket mindaddig, amíg csak az úszók mozgásban vannak. Másik jellemző bélyegüket az adja meg, hogy házuk van. A ház ritka esetben (Limacina Cav.) még olyan, mint a többi csigáké, vagyis tornyosan felcsavarodott, és még héjfedővel el is zárható a nyílása, azonban rendesen sokkal egyszerűbbé, többé-kevésbbé részarányos kúpalakúvá vagy éppen gömbölydeddé lesz, mint például a Cavolinia Gioenié. Ez utóbbinak a köpenye két hegyes, több részre oszlott lemezbe nyúlt meg, amelyek a héj oldalhasítékán kiállanak s amelyeket rendesen lebegtető nyúlványoknak tartanak. Az állatok eléggé élénkek. Simroth megfigyelte, hogy egy Cavolinia tridentata Gmel., amelyet már nem is egészen friss állapotban vittek hozzája, 110–115-öt csapott az úszóival percenként. Szaporodásáról Gegenbaur, aki Messinában figyelte meg, ezt írja: „A Cavoliniák családjába tartozó tengeri pillangók egyszerű átlátszó hüvelybe rakják a petéiket; a hüvelyek átmérője 0.2–0.3 vonalnyi, a hosszúságuk ellenben több hüvelyk. Petezsinóraikat más tengeri csigáktól eltérően nem ragasztják álló tárgyakhoz, mint kövekhez, tengeri növényekhez és hasonlókhoz, hanem a hullámok kényére bízzák őket, ahol az embriók kifejlődnek és a petezsinór elhagyása után azonnal az öregek pelagikus életmódját folytatják.” Gegenbaurnak, mialatt Messinában tartózkodott, sikerült a decemberben kezdődő hidegebb évszakban a víz naponkénti megújításával hosszabb időn át egész csomó tengeri pillangót tartania üvegedényekben, s ezek az állatok mindig bőven termeltek petezsinórokat. Kiderült, hogy a Cavolinia tridentata Vér. két nap alatt körülbelül 200 petét rakott, a C. gibbosa Pels. 60–80-at, és ugyanennyit egy pár Cleodora is.
Cavolinia tridentata Gmel.
Schizochiton incisus Sow. héjának első lemeze.
Phyllirhoe bucephala Pér. et Les.
Szemölcsös sallangos csiga (Aeolis papillosa L.).
A Limacina Cuv. nemzetségből a L. helicina Phipps elterjedésénél fogva fontos, amennyiben az északi és déli sarki tájakon egyaránt előfordul.
A Cymbulia Pér. et Les. és a Gleba Forsk. (Tiedemannia Chiaje) az úgynevezett álhéjas tengeri pillangók közé tartoznak, mert ezeknek héjuk egyáltalában nincsen, hanem azt a köpeny alatt kialakuló, átlátszó anyagból álló póthéj helyettesíti. A Cymbuliának ez a háza még meglehetősen szilárd, körülbelül facipőalakú, a Glebáé ellenben rendkívül gyengéd. Ha az ember a külső burkot kissé megsérti, a héj nagyon könnyen leválik, mert az állattal csak fölötte lazán függ össze. A Gleba az ismert legnagyobb tengeri pillangó, két faja a Földközi-tenger nyugati részében és az Atlanti-óceánban él. Itt, a Kanári-szigetek táján fordul elő a kicsiny Desmopterus Chun, amelynek héját eddig még nem találták. Mindezeknek a fajoknak az úszóik erősen megnövekedtek és hátul egyesültek egymással, a Cymbulia úszójával itt egy páratlan, ismeretlen funkciójú fonál függ össze, a Desmopterus testének a vége pedig a fecske farkához lesz hasonlóvá az által, hogy úszója mindkét oldalt egy-egy hosszú tapogatóban nyúlik meg; a Glebának van valamennyi faj között a legnagyobb úszója, szélei hullámosak és széles foltok vannak rajta. Jellemző sajátsága ennek az állatnak, hogy fejtájéka hosszú ormánnyá nyúlik meg s annak a végén nyílik a száj; bár ez a szerv kissé mozgatható, de azért még sem lett tulajdonképpeni fogószervvé, hanem ennek is csillók terelik a szájába a táplálékot.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me