ÖTÖDIK OSZTÁLY: ŐSPUHATESTŰEK (AMPHINEURA)
ÖTÖDIK OSZTÁLY: ŐSPUHATESTŰEK (AMPHINEURA)
Az őspuhatestűek tudományos elnevezése arra vonatkozik, hogy idegrendszerük elemei nem központosultak a test elülső részében a garat körül, hanem annak központi részét egy, a garat fölött átnyúló és az agyducnak megfelelő idegpánt, valamint az ebből kiinduló és a test két oldalán annak leghátulsó részéig elnyúló két idegfonatpár alkotja. Az egyik pár mélyebben fut le a lábban, ez a többi puhatestű lábducainak felel meg, a másik viszont ennél jóval magasabban, és ez körülbelül egyenlő értékű a csigák pleuroviscerális connectivumával és az abban elhelyezett dúcokkal. Az egyoldali idegfonatokat harántnyújtványok kötik össze egymással, s ilyenek kötik össze a lábfonatpár két tagját is.
Testük a legegyszerűbb esetben hengeralakú; az ilyen fajok élénken emlékeztetnek valami féregre, pl. valami rövid földigilisztára. De gyakrabban azt tapasztalhatjuk, hogy a test a hasoldalon lapossá vált és itt mászásra való láb alakult ki rajta, amelyet a test többi részétől egy mély barázda, a köpenybarázda választ el. Testük vagy egészen csupasz, vagy pedig hátoldalukat nyolc, pikkelyszerűen egymás mögé sorakozó lemez borítja. Mivel így hátpajzsukat egymáshoz mozgathatóan illő mészlemezek alkotják, azért az állat a hasoldal felé be tud hajlani, sőt gömbölyödni, olyanféleképpen, mint pl. a pinceászka; erről a felületes hasonlóságról ezeket az állatokat bogárcsigáknak is szokták nevezni. Valamennyien tengeri állatok, s részben annak a fenekén, részben pedig a hullámtörés övében a nem sok vizet zavaró lények közé tartoznak. Az osztályt az alábbi két rendre osztjuk fel.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
