HELYSÉGEI:
HELYSÉGEI:
Abád. Abaad. (1359: Dl. 29673.) Abad. (1405: Dl. 31121.) A Maros partján, Arad mellett (nyugotra?) feküdt.
Abony. L. Csanádmegyében.
Almás. Haromolmos. L. Macsalaka város a.
Almaszeg. Almazegh. Abnazegh. (1360: Dl. 322; 1487: Dl. 19244.) Ma puszta Szabadhely határában.
Alsó-Bozva. L. Bozva a.
Alsó-Bruma. L. Váradia vár tart. 30.
Alsó-Füves. L. Füves a.
Alsó-Gutonya. L. Solymos vár tart. 31.
Alsó-Iváncz. L. Sulymos vár tart. 2.
Alsó-Kalota. L. Kalota a.
Alsó-Kápolnás. L, Szádia vár tart. 4.
Alsó-Kevesd. L. Solymos vár tart. 47
Alsó-Milova. L. Solymos vár tart. 59.
Alsó-Monyorós. L. Monyorós a.
Alsó-Part. L. Part a.
Alsó-Székás. L. Váradia vár tart. 21.
Alsó-Talmágy. L. Szádia vár tart. 11.
Alsó-Zamsor. L. Bánligetnél.
Apácza. Apacha. Apatha. (1332–7: Páp. tiz.-l. 146. 155. 161.) Apaczya. (1481: Dl. 18548.) Apachya. (1484: Dl. 18942.) Apacza. (1488: Dl. 19364.) Apaczpa pred. (1485: Dl. 19040.) Udvarival együtt emlegetik. A mai Uj-Arad helyén állt.
Ároki. Arky. (Páp. tiz.-l. 161.) Aroky. (1463: Dl. 15897; 1471: Pesty, Krassóm. tört. III. 428. 430.) Szeri Pósafi-birtok. Arad m. nyd. feküdt.
Árpatarló. L. Hidegfőnél.
Aranyút. Poss. Aranyuth. (1350: Csanádegyházm. adatt. II. 256.) Az aradi káptalané volt.
Aszony. Azony. (1454: Békésm. oklt. 68.) Kerekegyháza (Csanádmegyében.) m. sorolják föl. Tán Asszonlakával ugyanegy?
Asszonlaka. Aznulaka. Azumlaka. (1332–7: Páp. tiz.-l. 146. 155.) Assonlaka. (1445: Sztáray oklt. II. 366.) Azzonlaka. (1478: Pesty. Krassóm. tört. III. 442. Nemesi névben.) A mai Füskut m. ény. feküdt. (Temesmegyében.)
Avas. L. Váradia vár tart. 37.
Bábolna. L. Kaproncza város a. – V. ö. 1515-höz: Diplom. Békés. 136.
Babos. Babos. (1456: Dl. 15076.) A csanádm. Járával együtt említik.
Bácsa. L. Kaproncza város a.
Bagd. L. Temesmegyében.
Bak. Mok. Botk. Bok. (1332–7: Páp. tiz.-l. 146. 155. 161.) Bak. Vak. (1436: Muz. llt., 1451: Dl. 29805; 1471: Forgách cs. llt.) Bagddal együtt is, kir. ember nevében pedig gyakorta előfordúl. Az 1561. évi adólajstrom még (Rak néven) szintén ismeri. Csegzétől nem eshetett távol. (V. ö. Sztáray oklt. II. 485.)
Bák-tornya. (Bát-tornya.) L. Csanádmegyében.
Baltaháza. L. Fizes a.
Baltanagra. L. Szádia vár tart. 7.
Bálványos. L. az aradi kápt. birtokai közt. – Arad m. ny. feküdt.
Banicz(i). L. Solymos vár tart. 19.
Bánliget. Banligeth, Kalynhaza, Felsozamsor, Alsozamsor – egyszerre tűnnek föl 1358-ban, mint az Illyeiek birtokai. (Pesty. Krassóm. tört. III. 42.)
Bánya. L. Váradia vár tart. 12.
Bara. L. Solymos vár tart. 23.
Basarág. Basarag (Nemesi névben. 1454: Békésm. oklt. 69.) Poss. Bassarag – Aradmegyében, Világosvár tartozéka. (1464: Dl. 24837.) Ma Basarága néven puszta, Batonya mellett dél felé.
Bata. Kethbata. (1367 Dl. 26375.) A bulcsi apátság birtokai közt sorolják föl. – Ma Batta, Bulcs tőszomszédságában, Lippától k. a. (Krassó- Szörénymegyében.)
Bátia. Bachya. (1380: Dl. 29720.) Bathya. (1499: Dl. 29891.) Kovászi és Csolt m. sorolják föl, mint az aradi kápt. birtokát. – Az 1561. évi adólajstromban mint «Baatya», Radna és Papi közt foglal helyet.
Batonya. L. Csanádmegyében.
Belső-Csálya. L. Csálya a.
Belső-Zábrány. L. Zábrány a.
Benes. Benes. (1479: Dl. 18165.) A gerlai Ábrahámfiaké volt.
Berbencze. Berbenche. (1443. 1444: Nagymihályi llt.) Pred. Thothberbencze. (1452: U. o.) A mai temesm. Féregyház vidékén fekhetett.
Berekszó. L. Temesmegyében.
Bernolt. L. Zarándmegyében.
Besen. L. Solymos vár tart. 5.
Bike. Byke. (1471: Pesty. Krassóm. tört. III. 428. 430., 1472: Dl. 17282.) Ménesi és Bodorlaka m. sorolják föl. Csakugyan e tájon feküdt az 1561. évi adólajstrom szerint is, mely szintén «Byke»-nek ismeri.
Bikkes. L. Macsalaka városnál.
Bizere. Byzere. (Páp. tiz.-l. 146. 161.) Abbas monast. B. M. V. de Bissere. (1401: Monum. Vatic. IV. 308.) A B. Szűznek szentelt benczés apátsággal. Zábrány és Lippa közt feküdt a mai Temesm terűletén. (Délmagyarorsz. Ért. 1882. 168. – V. ö. Rupp, i. m. III. 66.)
Bodorlaka. Bodorlaka. (1471: Pesty. Krassóm. tört. III. 428., 1472: Dl. 17282.) A mai Mondorlak, Aradtól kd. (1561-ben még «Badarlaka».)
Bodrog. Bodruch. (1422: Dl. 11258.) Bodrogh. (1492: Dl. 19783.) Ma Ó- (vagy Hodos-) és Uj-Bodrog, Arad vidékén, a Maros é. és d. partján. (L. Hodos alatt is.)
Bogorfalva. (Bogurjefalva). L. Szádia vár tart. 5.
Bolókerék. (?) Lásd: Szudas a.
Boncsó. L. Döbördön a.
Bonnfalva. Bonnfalwa. – a Maros m. (1366: Dl. 322.) Pesty szerint a a mai Krassóm. é. vidékén – a Maros m. – feküdt. (Pesty. Krassóm. tört. II. 71.)
Bosztos. L. Macsalaka város a.
Bozova. (Bozva.) Bozova. (1471: Gyulafehérv. prot. 23. fol. 203.) Nagbozwa. (1479: Dl. 18165.) Also Bozwa. (1519: Diplom. Békés. 136.) Ma Berzova, a Maros m., Kaproncza közelében ény. (L. Kaproncza m.-város a. is.)
Bratastinatya. L. Váradia vár tart. 23.
Bratest. L. Váradia vár tart. 45.
Bratisinovcz(e). L. Solymos vár tart. 37.
Bresztovecz. (Bresztolcz.) L. Solymos vár tart. 46.
Brukán. L. Váradia vár tart. 9.
Bruma. L. Váradia vár tart. 30. 46.
Brusznik. L. Solymos vár tart. 13.
Buda. Bwda. (1484: Dl. 18944.) lregddel és Kereszturral együtt mint a Patócsiak birtoka tűnik föl.
Budafalva. L. Hasznosfalva a.
Bulcs. (Bucs.) Bulch. Bwlch. (1443. 1478: Pesty. Krassóm. tört. III. 388. 440. – V: ö. II. 1. 85.) Bwch. (1479: Dl. 18150.) Benczés apátsággal (Szent-Márton tiszteletére), mely már 1225-ben fönnállt. Lippától k. a Maros m. a mai Krassó-Szörénymegye terűletén ma is föltaláljuk.
Buczevcz(i). L. Solymos vár tart. 27.
Bukócz. L. Solymos vár tart. 93.
Bunya. (Banya ?) L. Solymos vár tart. 95.
Csaba. L. Váradia vár tart. 17.
Csálya. Chala. (1332–7: Páp. tiz.-l. 153. 161.) Kischalya. (1422: Dl 11171.) Chalya. (1445: Huny. kora X. 159. 1471: Forgách cs. llt.) Belsewchalya. Belsewchyalya. Kylsewchalya. (1421: Dl. 11126; 1486. 1487: Forgách cs. llt.) Challya utraque. (1495: Dl. 20343.) Ma Csála puszta, Arad város m. ny.
Csegze. Chegzee. Chegze. (1446. 1451: Nagymihályi llt., 1484: Forgách cs. llt., Dl. 18982.) A mai Vinga és Arad vidékén fekhetett.
Csenk-őreme. (Csenk-örvénye.) Chenkewereme. (1256: Árpádk. uj okmt. VII. 429., 1323: Dl. 322.) A Maros és Pongrácz falu m. feküdt.
Cseralja. L. Nyárrév a.
Cserfalva. Cherfalwa. (1471: Pesty. Krassóm. tört. III. 428. 430.) Hidegfővel együtt emlegetik. Az 1561. évi adólajstromban mint «Cherfalva», Kasza és Kő közt foglal helyet.
Csernabarcz. L. Solymos vár tart. 78.
Csernecz. (Csernel.) L. Szádia vár tart. 8.
Csertelek. Chertelek. Chertheleke poss. (1446. 1449: Nagymihályi llt.) Chertelek predium. (1457: Dl. 29816.) Sopronynyal együtt szerepel.
Cservenakolcz. L. Solymos vár tart. 92.
Csolt. (Csolta.) Chold. Cholch. (1332–7: Páp. tiz.-l. 150. 155. 161.) Chyold. (1499: Dl. 29891.) Cholth. (1517: Csanád-egyházm. adatt. II. 456.) Máskor, ferdítve «Czioth, Csikold» sat. (Rupp. III. 61., Magyar Sion. 1866. nov. – de XVII. sz.-i forrás nyomán.) Az aradi kápt. birtoka. Az 1723. évi térképen Mondorlak mellett keletre fekvő Csolda felel meg neki. Solymos vár tart. közt (40.) is merűl föl ily nevű helység.
Csura. Chura. Chwra. (1339: Dl. 8405; 1449: Csanád-egyházm. adatt. II. 285., 1484: Dl. 29859.) Ma Szabadhely (hajdan Szombathely) határrésze, «Ternova» néven. (Századok. 1889. 123.) 1367-hen a bulcsi apát birtokai közt is említnek ily nevű falut. (Dl. 26375.)
Czemperlaka. (Czemperd.) Chemperlaca. (IV. Bóla korából: Dl. 31121.) Cemperd. (1359: Dl. 29673; 1405: Dl. 31121.) Ség szomszédságában feküdt.
Czigol. (Czipol?) L. Váradia vár tart. 39.
Damasafalva. L. Kaproncza város a.
Deszk. (Deczk.) Dezk. (1471: Pesty, Krassóm. tört. III. 428., 1472: Dl. 17282; 1487: Dl. 19274.) Deczk. (1471: Pesty. Krassóm. tört. III. 430., 1477: Dl. 17920.) Gyorok – Kovaszincz – Radna vidékén feküdt. A XVI. századi (1561.) adólajstromokban «Dezk».
Diógy. Dyogh. (1467: Dl. 16594.) Deszk, Liki sat. helységekkel együtt cmlítik.
Disznóól. L. Fizes a.
Dobegyház. L. Szurakrév a.
Dobokna. L. Kaproncza város a.
Dobravicza. (Dombavicza.) Dobravicza. (1471: Gyulafehérvári prot. 23. fol. 203.) felsew Dobrawycza. (1515: Dipl. Békés. 136. l.) A mai Dumbrovicza a Maros m., Tót-Váradtól ény. (L. Váradia vár tart. közt is 5.)
Dobrincze. L. Solymos vár tart. 17.
Dobroszlavcz. L. Solymos vár tart. 89.
Dombegyház. Dombeghaz. (Csanádban vagy Aradban. 1454: Békésm. oklt. 68.) Ma puszta, Batonyától ék. Az 1446. évi Hédervári-Herczeg-féle cgyezséglevél, valamint egy 1455. és egy 1463. évi másik, – Aradmegyéhez számítja. (Huny. kora XI. 45., Dl. 14942.); egy 1498. évi pedig (Dl. 20692.) Csanádmegyéhez.
Dominócz. L. Solymos vár tart. 11.
Dorsz. (?) L. a Kesziek a.
Döbördön. Duburdon. (1256: Árpádk. uj okmt. VII. 429.) Bonchou alio nomine Duburden. (1337: Anjouk, okmt. III. 370.) A mai
Krassóm. ék. vidékén kell keresnünk.
Krassóm. ék. vidékén kell keresnünk.
Dragamanócz. L. Solymos vár tart. 10.
Drugsócz(i). L. Solymos vár tart. 15.
Ellyő(s)falva. Hellens. Heleusfelua. Elleusfelua. (1332–7: Páp. tiz.-l. 150. 155. 161.) Ellefalva. (1422: Dl. 11171.) Ellefalwa. (1447: Sztáray oklt. II. 405.) Ellywfalwa. (1451: Dl. 29805.) Utóbbiak nemesi névben. – Az 1561. évi adólajstromban «Elesfalwa». A mai Allios-nak felelnek meg (Temesmegye). Lippától dny. (V. ö. Solymos vár tart. 56.)
Elzen. L. Macsalaka m.-város a.
Eperjes. Eperyes. – Egy 1445. évi oklevélben: IV. Béla idejéből említtetik az eperjesi apát földje, valahol Arad vidékén a Maros m. (Dl. 31121.) Abból hogy a Patócsiakat «de Eperjes alias de Iregd» nevezték, nem mernék többet következtetni, mínt hogy e család (1511.) mindkét helységben földesúr volt. (Eperjesi, másként iregdi Patócsiak. – V. ö. Századok. 1889. 122.)
Erzsébetkuta. L. Macsalaka városnál.
Etre. L. a Kesziek a.
Farkastelke. Farkastheleke. (l455: Dl. 14942.) Farkasthelek pred. (1478: Dl. 29840.) Fellakkal együtt sorolják föl.
Fejéregyház. Alba ecclesia. (1332–7: Páp. tiz.-l. 146. 151. 161.) Feyreghaz. (1446: Nagymihályi llt.) A mai Féregyház, Vinga m. ék. (L. Szurakrév a. is.)
Fejértó (?) L. Szurakrév a.
Feketefa. L. Szurakrév a.
Feketetó. L. Mikcseházánál.
Fellak. Fellak. Fellak. Fallak. (1333–7: Páp. tiz.-l. 146. 150. 155. 161.) Feellak. (1455: Dl. 14942.) Fellak pred. (l478: Dl. 29840.) Ma Fenlak, (Temesmegyében) Aradtól dny.
Felső-Bruma. L. Váradia vár tart. 46.
Felső-Dobravicza. L.. Dobravicza a.
Felső-Füves L. Füves a.
Felső-Gutonya. L. Solymos vár tart. 29.
Felső-Iváncz. L. Solymos vár tart. 1.
Felső-Kalota. L. Sulymos vár tart. 65.
Felső-Kápolnás. L. Szádia vár tart. 3.
Felső-Kövesd. L. Solymos vár tart. 49.
Felső-Kizdia. L. Solymos vár tart. 41.
Felső-Milova. L. Solymos var tart. 58.
Felső-Monyorós. L. Monyorós a.
Felső-Musa. L. Váradia vár tart. 23.
Felső-Part. L. Part a.
Felső-Székás. L. Solymos vár tart. 38. és Váradia vár tart. 20.
Felső-Talmágy. L. Szádia vár tart. 12.
Felső-Zamsor. L. Bánliget.
Filepkeve. Philwpkwue. (1256: Árpádk. uj okmt. VII. 430.) Philepkeue. (1455: Dl. 322.) A Maros m., a mai Krassóm. terűletén feküdt. (Pesty, Krassóm. tört. II.)
Fileptelke. L. Macsalaka városnál.
Fizes. A megye kitétele nélkűl: (Philupkewe), Fizes a Maros m., Balthahaza, Kowachfalwa. (Posga. Hidegfa), Jelenkew. Diznohoul. (Bonnfalva), Salathniakwtha, Peztuzfew – a Csanád nemzetség birtokai. (1366: Dl. 322.) Leghelyesebben Aradmegyéhez sorozhatók, Filepkeve és Pozsoga vidékére. Pesty, Krassóm. tört.) e helységeket nem mind veszi föl Krassómegye terűletére. Ennyi nyom után azonban a Maros é. partjára nem helyezhetjük.
Földvár. a) Feldwar. (1487: Forgách cs. llt.) Fevldwar. (1495: Dl. 29343.) Panáddal együtt emlegetik. – b) 1446-ban és 1450-ben Simánddal (Fewldwar. Feldwar) kapcsolatban fordúl elő egy ily nevű helység, melyet az előbbitől meg kell különbőztetnünk. (Nagymihályi llt.)
Fülöplaka. Phyluplaka iuxta fluv. Berukzo. (1323: Anjouk. okmt. II. 108.) A mai Temesmegye északi vidékén fekhetett.
Füves (Fives.) Fyuves. (1446: Nagymihályi llt.) Felsew fywes. (1447: U. o.) Alsofyes. (1453: U. o.) Martonival kapcsolatban fordúl elő.
Füzkút. Poss. Fyzkuth. (1493: Dl. 20040.) Ma Fiskút, Vingától ny.
Gabrilócz. L. Solymos vár tart. 90.
Galsa. L. Váradia vár tart. 36.
Geczefalva. Vagy Keczefalva. – L. Váradia vár tart. 10.
Gelet. (Geled.) Geleth. Geled. (1471: Pesty. Krassóm. tört. III. 428. 430.) Gheleed. (1480 körűl: Dl. 32394.) Gyorok vidékén feküdt. A XVI. századi (1553. 1561.) adólajstromokban «Gelyd. Gyelyd».
Gergelyforra. Gergerforra. (1426: Dl. 11839.) Gergelforra. (1487: Forgách cs. llt.) Csálya körűl fekhetett.
Giroltfalva. L. Hidegfőnél.
Gozemia(?) L. Váradia vár tart. 41.
Görcsöny. Gurchun. Gerchun. (1380: Dl. 29720.) Gwrchen. (1392: Dl. 27943.) Arad, Világos, Gyorok vidékén fekhetett.
Grassa. Poss. Grassa. (1515: Dipl. Békés. 136. l.) Mint a gerlai Ábrahámfiak birtokát, Kapronczával és Monyoróssal együtt említik. Bizonyára megfelel a mai «Gross»-nak, Tót-Váradtól é.
Gutonya. L. Solymos vár tart. 29. 30. 31.
Gyabarfalva. Gyabarfalwa. A bulcsi apáté. (Id. ott., a birtokosoknál)
Gyakarócz. L. Solymos vár tart. 7.
Gyarak. a) Gyrak. (I. Károly korából: Csanádegyházm. adatt. II. 256.) Gyarak. (1471: Forgách cs. llt., 1480: Dl. 18318; 1483: Dl. 18784.) Ma Gyorok, Aradtól k. – b) Egy más «Gyarak» Solymos vár tart. közt 12., Brusznik m. fordúl elő.
Gyertyános. Stanizlohaza al. nom. Gyurthyanus. (1337: Dl. 322.) Pozsoga vidékén feküdt. «Stanislowhaza» 1360-ban (u. o.) önállóan is föltűnik. (Mindig a Telegdiek birtokában.)
Gyoszán. Gyozan. (1455: Dl. 322.) Pozsoga vidékén fekhetett.
Györgyteleke. Geurteleke. (1388: Pesty. Krassóm. tört. III. 177.) Gyurghthelleke. (1389: U. o. 192.)
Gyulatő. L. Váradia vár tart. 6.
Halálos. L. Váradia vár tart. 26.
Halmos. L. Macsalaka városnál.
Háromfülű. Haromfilew. (1449: Dl. 29801.) Haromfylw. (1471: Pesty. Krassóm. tört. III. 430., 1472: Dl. 17282.) Mint az aradi kápt., majd mint a szeri Pósafiak birtokát említik. Arad vidékén (ény. felé?) feküdt.
Hasznosfalva. Haznosfalwa. (1455: Dl. 322.) A Maros d. partján, a mai Krassómegye terűletén feküdt: Sandorfalwa és Budafalwa – helységekkel együtt. Ez időben mind a három lakatlan volt.
Hatincz. L. Solymos vár tart. 48.
Heszota. L. Solymos vár tart. 57.
Hidegfa. Hidegfa. (1366., 1455: Dl. 322.) Pozsoga és Szolcsva vidékén fekhetett.
Hidegfő. «Gyroltfalwa. Arpatharlo, Hydegfew, Papfalwa» – e sorrendben lordúlnak elő 1463-ban (Zábránynyal együtt) mint szeri Pósafi birtokok. (Dl. 15897.) Hidegfő alatt hihetőleg a mai Hidegkút értendő, Lippától ny., Temesmegyében. (Az 1561. évi adólajstrom is csak «Hydegkwth»-at ismer.) Gyroltfalwa pedig megfelel a pápai tizedlajstromban Mikelaka, Keszi és Bizere m. fölsorolt «Gerlachfalua»-nak (146. l.) vagyis «Gerolthaza»-nak. (151. lap.)
Hódi. Hody. (1337: Anjouk. okmt. III. 364.) Szécsénynyel együtt említik.
Hodos. Hodos. (1489: Jászó. prot. A. fol. 109.) Bodroggal együtt említik, tehát bizonyára a mai Ó- vagy Hodos-Bodrog őrzi nevét, Ó-Aradtól dny. – 1323-ban: Kyshwdws (a Csanád nemzetségé) tűnik föl, határozottan Aradmegyében. E helységet 1247-ben «iuxta Burzua» helyezik. (Dl. 322.); 1471-ben hasonlóképen «Kyshodos», 1472-ben: Thothodos (Dl. 17282.) – de a mely már (szeri Pósafi-birtok) tán a Maros déli partvidékén feküdt. (Társai: Zábrány. Hidegfő sat.)
Horpataka. L. Kesziek a.
Hosszú-aszó. Hozyoazo. (Diplom. Békés. II. 47.) A mai Hosszúaszó, Lippától keletre. (Temesmegyében.)
Huholó. Hwholo. (1515: Diplom. Békés. 136.) Mint a gerlai Ábrahámfiak birtokát. Kapronczával és Monyoróssal együtt említik.
Huszna. Hwzna. (Pesty. Krassóm. tört. III. 386. és 441.) A bulcsi apáté volt.
Illincz(i). L. Solymos vár tart. 36.
Iratos. Irathos. (1446: Magy. Tört. Tár. VI. 28. l., 1455: Dl. 14942.) Lásd Csanádmegyében.
Iregd. Iregd. (1484: Dl. 18940. – Száz. 1889. 123.) Lippa és Hosszú-aszú közt feküdt. (V. ö. Eperjes.)
Iszvorcz. L. Solymos vár tart. 82. és Temesmegyében, Iszvorcz a.
Itelaka. L. Mikelaka a.
Iváncz. L. Solymos vár tart. 1. és 2.
Ivánfalva. Iwanfalwa. (1455: Dl. 322.) A mai Krassómegye ék. zugában fekhetett.
Ivánháza. Iwanhaza. (1457: Dl. 19274.) A mai Kovaszincz vidékén fekhetett.
Jánosfalva. L. Solymos vár tart. 88.
Jász-Pél. Pel. Peel. Pely. (1332–7: Páp. tiz.-l. 150. 155. 161.) Peel. (1486: Forgách cs. llt.) Jazpeel. (1487: Dl. 19259. és Forgách cs. llt.) Az Aradtól ény. eső mai Szent-Tamás pusztával volt határos. (Az 1561. évi adólajstromban «Jaazpely».)
Jelenkő. L. Fizes a.
Kadraszó. Kadrassou. (1337: Anjouk. okmt. III. 370.) Kadraso al. nom. Kereztyenkenezhaza in districtu Zad. (1344: Dl. 322.) A mai Krassómegye é. vidékén Kapriora körűl feküdt.
Kakaró. L. Váradia vár tart. 11.
Kalinháza. L. Bánliget a.
Kalodva. Galadua. Haladua. (1332–7: Páp. tiz.-l. 116. 161.) Kalodwa. (1474: Dl. 17983; 1484: Dl. 29859; Rupp, i. m. III. 71.) A pálosoknak Sarlós-Boldogasszonyról nevezett kolostorával, mely már a XIV. sz. elején fönnállt. – Solymos vár tart. közt (75.) is előfordúl e helység fele. – Ma Kladova, Radna m. ény. (L. Zarándban is.)
Kalogyerolcz. L. Solymos vár tart. 91.
Kalota. L. Solymos vár tart. 65. Ezenívül «Alsokalatha» pl. 1475-ben tűnik föl, mint a lendvai Bánfiak birtoka. (Dl. 17660.)
Kamarás. Kamaras. (1452: Dl. 14588.)
Kandafalva. L. Csanádmegyében.
Kápolnás. L. Szádia vár tart. 3. és 4.
Kápolnás-Gyula. L. Váradia vár tart. 8.
Kaprevár. Caprevar. (1337: Anjouk. okmt. III. 370., Pesty. Krassóm. tört. II. 246.) A mai Kapriora, Krassómegye ék. sarkában.
Kasza. Kaza. Kasa. (1332–7: Páp. tiz.-l. 146. 150.) E falut különben mindig Kér-rel együtt emlegetik, sőt együvé is foglalják: «Kasa-Ker». (1471: Pesty. Krassóm. tört. III. 430.) Kasa. Keer. (1487: Dl. 19274.) Kazaker. Kasaker. (1453: Dl. 39809; 1466: Dl. 29826.) Keer – 1391-ben és 1393-ban külön is előfordúl, mint a szántai Petőfiek után a Bátoriak (V. ö. Szatmárm.) birtoka. (Dl. 7856. 8016.) Ezenkívül mindkettőben (1453-ban) az aradi kápt. és (1471-ig) a szeri Pósafiak, Kaszán pedig (1487-ben) a Kaszaiak is bírtak. – Határosak voltak Világossal. (Kovászi felé?) A szeri Pósafiak birtokában azonban 1463-ban Ker-rel együtt («Kaza» m.) «Kysker» is előfordúl, melyet Cseralja, Nyárrév sat. m. sorolnak elő. – Utóbbi a 17. sz. térképeken Aradtól dk. a Maros d. partjára helyezett «Kier» alatt látszik rejtőzni.
Kasza-Kér. L. Kasza a.
Kebles. (Köblös.) Kebles. (1489: Jászó, prot. A. fol. 109., 1442: Dl. 19783.) Pécska vidékén (k. é. felé?) fekhetett.
Kecskés. L. Nagy-Kecskés a.
Keczefalva. L. Szádia vár tart. 10.
Kékes. L. Solymos vár tart. 45.
Kér. Ker. Keer. (1332–7: Páp. tiz.-l. 150. 161. – L. Kasza helys. a.)
Kerekegyház(a). Az aradi főesperességben: Rotunda ecclesia. (1332–7: Pápai tiz.-l. 146. 150. 153.) Kerekeghaz – Csanád vagy Aradmegyében. (1454: Békésm. oklt. 68. – V. ö. Turul. 1886. 167.) Kerekeghaz. Aradmegyében. (1463: Dl. 16814.) Kerekeghaz Csanádmegyében. (1484: Dl. 18973., 18370.) Nagyfalu és Zádorlak vidékén emlegetik. E tájon Fönlak és Szent-Péter közt csakugyan meg is találjuk az 1723. évi térképen: «Kerekik» alakban. (A mai Temesmegye terűletén.)
Kerekes. L. Solymos vár tart. 77.
Kerek-Vinga. L. Vinga a.
Keresztur. Kerezthwr. (1418: Diplom. Békés. 47., 1487: Forgách cs. llt., 1495: Dl. 20343.) Gyarak és Panád közt feküdt. (Századok. 1889. 123.) E helységnek a pápai tizedlajstromban előfordúló «Sancta Crux» felel meg; az ugyanott említett «Kerestur» alatt egy, a mai «Allios» és «Gutenbrunn» közt feküdt s az 1723. évi térképen még látható «Kerestur» falut kell értenünk. (Páp. tiz.-l. 150. 155. 161.)
Keresztyén-kenéz-háza. L. Kadraszó a.
Kermelöcz(i). L. Solymos vár tart. 21.
Keszi. Kezi. (1332–7: Páp. tiz.-l. 131. 155.) Kezy. (1439: Dl. 13440., 1461: Lelesz. 24.) A mai Keszincz, Lippától d. (Temesmegyében.)
Keves. L. Váradia vár tart. 44.
Kevesd. L. Solymos vár tart. 47. 49. és Váradia vár tart. 2. és 3.
Kinged. Kynged – az aradi főesperessénben. (1332–7: Páp. tiz.-l. 150. 155. l. – Lásd Csanádban Sziond a.)
Király-Ség. L. Ség a.
Kisárok-földe. L. Solymos vár tart. 4.
Kis-Csálya. L. Csálya a.
Kisfalud. Kysfalwd. (1457: Dl. 29816.) Sopronynyal együtt sorolják föl, 1466-ban pedig egymagában. (Tört. Tár. 1890. 115.) Az 1561. évi adólajstrom Nyárrév és Hodos közt említ ily nevű helységet.
Kis-Hodos. L. Hodos a.
Kis-Kér. L. Kasza a.
Kis-Kevesd. L. Váradia vár tart. 3.
Kis-Rékas. L. Rékas a.
Kis-Szécsény. L. Szécsény a.
Kis-Székás. L. Solymos vár tart. 38.
Kis-Udvari. L. Udvari a.
Kizdia. L. Solymos vár tart. 41. 42. és 43.
Kjakovcz(i). L. Solymos vár tart 51.
Klesva. Kleschwa. (1515: Diplom. Békés. 136.) Mint a gerlai Ábrahámfiak birtokát, Kapronczával és Monyoróssal együtt említik.
Kovácsfalva. L. Fizes a.
Kő. Ku. Kw. (1332–7: Páp. tiz.-l. 150. 155. 161.) Kew. (1483: Dl. 18784: 1487: Dl. 19274.) Kev. (1495: Dl. 20343.) A mai Kuvin, Gyorok m. é.
Kölp. Kwlp. Kewlp. (1471: Pesty, Krassóm. tört. III. 428. 430.) Ménesi m. sorolják föl.
Középső-Csolta. L. Solymos vár tart. 40.
Középső-Gutonya. L. Solymos vár tart. 30.
Középső-Monyorós. L. Monyorós a.
Középső-Radna. L. Solymos vár tart. 69.
Krivobara. (Krimarvara.) L. Solymos vár tart. 34.
Krupa. L. Zarándmegyében. (Kupa.)
Kutegyház. Lásd: Szurakrév a.
Kutfő. Kwthfe. (1447: Nagymihályi llt.) A Lippától ny. eső Zábrány mellett nyugotra feküdt.
Külső-Csálya. L. Csálya a.
Külső-Zábrány. L. Zábrány a.
Labasócz. L. Solymos vár tart. 71.
Lapusnik. (Laposnik.) L. Solymos vár. tart. 10.
Levelespataka. Leuelespataka poss. (1399: Dl. 8405.) Pálülésével együtt említik.
Liki. Lyky. (1478: Dl. 18120.) Deszkkel együtt emlegetik.
Lomnacsa. L. Solymos vár tart. 39.
Lőkösfalva. L. Solymos vár tart. 86. és Temesmegyében, Lőkösfalva a.
Lukácsfalva. L. Csanádmegyében.
Lupefalva. L. Váradia vár tart. 15.
Magyar-Radna. L. Solymos vár tart. 68.
Mahus.(?) L. a Kesziek a.
Marján. Morian. (1332–7: Páp. tiz.-l. 151.) Maryan. (1446: Magy. Tört. Tár. VI. 28., 1483: Dl. 18791.) Pécska m. k. feküdt. – Ily nevű helységet Szádia vár tartozékai közt (16.) is találunk. (Tán az előbbivel ugyanegy? 1479. év óta az utóbbi, 1483-ban az előbbi is lendvai Bánfi-birtok.)
Martoni. Marthony. (1449: Sztáray oklt. II. 436.) Marthoni. (1471. 1484: Forgách cs. llt.) Gyarak és Kő vidékén fekhetett. Előfordúl Solymos vár tartozékai közt (74.) is.
Martonoslaka. Marthonoslaka. (1444: Dl. 28239.) Szent-Györgygyel együtt szerepel, melyet az 1723. évi térkép Mondorlak és Glogovácz közt tűntet föl.
Mátyustornya. Mathestornya. Mathysthornya al. nom. Pokathornya. (1446.
1449: Nagymihályi llt.) Mathywsthornya. (1457: Dl. 29816.) Sopronynyal együtt említik. (Lásd ott.)
1449: Nagymihályi llt.) Mathywsthornya. (1457: Dl. 29816.) Sopronynyal együtt említik. (Lásd ott.)
Megyest. (Nyegest.) L. Váradia vár tart. 10.
Ménes(i). Menise. Menesi. Menusi. (1332–7: Páp. tiz. lajstrom. 146. 151. 155. 161.) Menes. (1471: Forgách cs. llt.) Menesy. Menesyw. (1471. Pesty. Krassóm. tört. III. 428. 430.) Menessy. (1485: Dl. 19098.) Ma Ménes, Aradtól keletre
Mező-Ság. L. Ság a.
Mikcseháza. Feketwtow al. nom. Mykchehaza. (1337: Anjouk. okmt. III. 370.) A mai Krassómegye ék. vidékén fekhetett.
Mikeháza. L. Csanádmegyében.
Mikelaka. Mekilaka. Mikalaka. (1332–7: Pápai tiz.-l. 146. 155.) Mykelaka al. nom. Hytalaka penes fluvium Maros. (1377: Dl. 29716.) Itelaka. (1380: Dl. 29720.) Mikelaka. (1387: Dl. 29726; 1431: Dl. 2977.) Ma Mikalaka, Arad mellett keletre. (Az aradi káptalané volt.)
Millenfalva. Millenfalva. (1461: Lelesz. 24.) Lippával és Keszivel együtt említik. (L. a Kesziek a. is.)
Milona. Milana. (1359: Dl. 29673.) Mylona. (1405: Dl. 31121.) Séggel szomszédos volt.
Milova. L. Solymos vár tart. 58. 59.
Miszelecz(?) L. a Kesziek a.
Moldovácz. L. Kaproncza város a.
Molnári. Molnary. (1428: Dl. 29769.) Szombathely vidékén feküdt.
Monostor. Az aradi főesperességben: Monastur. Monostor. (1332–7 Páp. tiz.-l. 146. 150. 161.) E plebániát a XV. században mint helységet Temesmegyéhez számítják. (Lásd ott.)
Monyorós. In possessionibus iuxta fluvium Morisii existentibus Kaproncha vocatis Kuzepseumonyros vocata sedecim possessiones ibi existentes distincta … (1350 Anjouk. okmt. V. 363.) Alsó Monyoros. Felsew Monyoros. (1515: Diplom. Békés. 136.) Ma Monoirostia, a Maros mellett, Tót-Váradtól ény.
Murány. Muran – az aradi főesperességben. (Páp. tiz.-lajstrom. 146. l.) Temesvártól é. találjuk, Temesmegyében (Lásd Torontálmegyében is.)
Musa. L. Váradia vár tart. 14., 25.
Nádasd. Lásd Szurakrév és Kesziek a. – Az utóbbiak birtokában előfordúló 3 Nádas azonosnak látszik a máskor Temesmegyében (l. ott 1470-hez) föltűnő hasonló nevű helységgel.
Nagy-Bozva. L. Bozova a.
Nagyfalu. L. Csanádmegyében.
Nagy-Kecskés. Nagkechkes. (1256: Árpádk. uj okmánytár. VII. 429.) Tán Aradba sorozható. A Csanád-nemzetségé volt.
Nagy-Kevesd. L. Váradia vár tart. 2.
Nagy-Szécsény. L. Szécsény a.
Nagy-Székás. L. Solymos vár tart. 35.
Negovanolcz. L. Solymos vár tart. 84.
Negyedik-Kizdia. L. Solymos vár tart. 43.
Novák. Novak. (1399: Csanád-egyházm. adatt. II. 254.) Nouak penes fluvium Marusii. (1411: Dl. 29751.) Villa capituli (Orodiensis) Nowak. (1493: Dl. 29871.) Az 1561. évi adólajstrom is ismeri «Nowak», mint az aradi kápt. birtokát s Arad vidékén sorolja föl.
Nyárrév. Nyarrew, Cherallya – mindig – együtt szerepelnek Zábránynyal. (L. ott.)
Odvas. L. Solymos vár tart. 61.
Ohába. L. Solymos vár tart. 44., Szádfia vár tart. 17. és Váradia vár tart. 43.
Ohabicza. L. Solymos vár tart. 87.
Olnos. Poss. Olnus – a megye szabatos kitétele nélkűl, a Fejéregyháziak birtoka. (1452: Sztáray oklt. II. 497.) Kétségkivűl Aradmegyében feküdt.
Ovopaty. (Opaty.) L. Solymos vár tart. 16.
Ördöglika. L. Macsalaka város tart. és Temesmegyében Borzlyuk város tart. 18.
Ötvenablak(a). L. Csanádmegyében.
Pálülése. Paulelense. Paululese. Paulilese. (1332–7: Páp. tiz.-l. 146. 150. 156.) Paalelese. (1393: Dl. 7844., Wenzel, Bányászat tört. 432.) Palylys. (1393: Dl. 7847.) Pal Elesy. (1478: Pesty. Krassóm. tört. III. 440.) «Judex et cives iurati possessionis nostre Palelese» – irja Mátyás kir. (Év nélkűl: Kovachich, Form. solenn. 215.) Révvel a Maroson és vámmal. A Marótiaké volt, s utánuk tarthatta kezén a király. – Ma Paulis, Radnától ny.
Panád. (Panát.) Poss. seu villa Panad. (1315: Anjouk. okmt. I. 380.) Panad. (1332–7: Páp. tiz.-l. 146., 155. 161., 1486. 1487: Forgách cs. llt.) Panath. (1495: Dl. 20343.) Ma csak Uj-Panátot ismerünk, Aradtól északkeletre.
Papfalva. L. Hidegfő a.
Part. 1493-ban Füzkuttal együtt a Keszi cs. (Ákos) birtoka: Felsewparth. Alsoparth. (Dl. 20040.) 1471-ben ugyane család birtokában két «Parthi» nevű falu is előfordúl, melyek kétségkivűl a fentebbi «Parth»-nak felelnek meg. (L. Kesziek a.)
Patak. Pathak. (1475: Dl. 17660. – L. Solymos vár tart. 55.)
Pavlocze. (Pavlovecz.) L. Solymos vár tart. 14.
Pecsk. Pechk cum vado seu portu. (Dl. 11118.) A csanádi püspökség kapja 1421-ben új-adományúl Kenderfark, Majmat és Kovászi pusztákkal együtt. Bizonyára a Maros mentén feküdt.
Pél. L. Jász-Pél a.
Peleczke. L. Kaproncza város a.
Péntek. L. Solymos vár tart. 53.
Péntekűlése. Pentekwlese. (1446: Dl. 13937. L. Solymos vár tart. 64. a. is.)
Pernyefalva. L. Váradia vár tart. 31.
Perő. Perew. (1337: Anjouk. okmt. III. 370.) A mai Kapriora (l. Kaprevar) vidékén fekhetett.
Pestes. Pestews. (1337: Anjouk. okmt. III. 370.) A mai Kapriora (l. Kaprevar) vidékén fekhetett.
Pesztöczfő. L. Fizes a.
Petercse. Petherche. (1337: Anjouk. okmt. III. 364.) Predium seu poss. Petterche. (1444: Nagymihályi llt.) Simánd és Fejéregyház (ma Temesmegyében) vidékén kereshető.
Petrócz. L. Solymos vár tart. 81.
Pókatornya. L. Mátyustornya a.
Poklosi. L. Szurakrév a.
Polyána. L. Váradia vár tart. 18.
Pongrácz(-fája. Pongrácztelke). Pongrachfaia et Pangraczthelke. (1247: Dl. 322.) Pongrachfay a prope Morusium. (1256: Árpádk. uj okmt. VII. 429., 1383: Dl. 322.) Azonosak lehetnek a később (1486. 1487: Forgách cs. llt., 1495: Dl. 20343.) ugyancsak a Maros vidékén föltűnő Pongracz-czal. (Aradtól ny., Hodos táján.)
Pórszékely. Poss. Porzekel. (1466–78: Dl. 17276.) A megye szabatos kitétele nélkűl Szent-András és Gyarak közt sorolják föl. mint a Dócziak birtokát. Ugy látszik Aradmegyében feküdt.
Pozsoga. Posga. Posoga. (1366. 1508: Pesty. Krassóm. tört. II. 127., 1455: Dl. 322.) Ma Krassómegye ék. zugában találjuk.
Pörség. (Perség). Puerseegh. (1399: Csanád-egyházm. adatt. II. 255.) Pwsegh. Peersegh. (1426: Dl. 11839., 1444: Dl. 28239.) Perwsegh. Pewrseegh. Bewrsegh. (1444. 1446: Sztáray oklt. II. 363. 376. 394.) Nemesi névben. A XVI. századi (1549. évi) adólajstromok szerint «Persek». Ugy látszik a megye dny. vidékén feküdt.
Rácz-Radna. L. Solymos vár tart. 70.
Radacsiva-Kizdia. L. Solymos vár tart. 42.
Radajócz. (Radovecz.) L. Solymos vár tart. 8.
Radamócz. L. Solymos vár tart. 50.
Radmanócz. L. Solymos vár tart. 24.
Radna. L. Solymos vár tart. 68. 69. 70. 72.
Ragasfölde. L. Solymos vár tart. 3.
Ravaszd. Rawazd. (Nemesi névben. 1478: Pesty. Krassóm. tört. III. 442., 1489: Dl. 19589.) A mai Temesm. é. vidékén (Asszonylaka táján ?) feküdt.
Rékas. Rekas. (1436: Muz. llt.) Berekszóval együtt sorolják föl. 1499-ben Aradtól dél felé eső vidéken találkozunk egy «Kys Rekas» nevű faluval. (Dl. 29891.)
Remete. L. Macsalaka városnál.
Repes. L. Solymos vár tart. 79.
Rincsor. (Riusor.) L. Váradia vár tart. 33., Pesty, Helyn. I. 282.
Sáp. Oyczewsagi. Mezeusak. Mezesag. (1332–7: Páp. tiz.-l. 146. 155. 161.) Sagh. (1489: Dl. 19470.) Aradtól d. feküdt, a mai Temesmegye terűletén. (Az 1561. évi adólajstromban még «Saagh». Ma Segenthau, Vinga m. ék.)
Sándorfalva. L. Hasznosfalva a.
Sárszó. Saarzow. (1330 körűl: Dl. 29668.) Sarzow. (1439: Dl. 13440.) Lippától dny. (Hodos mellett ény.) feküdt. (L. a Kesziek a. is.)
Sebes. L. Solymos vár tart. 63.
Ség. Seegh. Seeg. (1411: Dl. 29757.) Arad m. ény. feküdt. – 1398-ban «Kyralseegh» nevű birtokot adományoz a király Aradmegyében. (Dl. 8354.) Ugyanegy helység lehet.
Selle. L. Szádia vár tart. 15.
Serfesd. Serfesd. (1455: Dl. 14942.) Serfesdev pred. (1478: Dl. 29840.) Fellak m. sorolják elő.
Simánd. Symand. (1332–7: Páp. tiz.-l. 146.. 1339: Zichy okmt. I. 553., 1446: Nagymihályi llt. – L. Macsalaka város a. is.)
Simanócz. L. Váradia vár tart. 22.
Solymos. L. Solymos vár tart. 67.
Sopron (Soprony. Sofrony). Kethsopron. (Csanád- vagy Aradmegyében. 1454: Békésm. oklt. 68.) Kethsoffrony. (Aradmegyében. 1455: Dl. 14942.) Keeth Sopron in districtu Zarazermelleke. (1446: Magy. Tört. Tár. VI. 28.) Ma Sofronya p. Aradtól ény. Más Sopron vagy Soprony (Sopprony), fordúl elő (1450-ben: poss. seu pred.) a század közepén mint a palotai (gyéresi) Czibakok birtoka, Mátyustornyával és Csertelekkel együtt, kapcsolatban az Asszonylakiakkal, ellyősfalvi Erdélyiekkel stb., mely tehát a mai Temesmegye északi részén «Allios» táján fekhetett. (1446. 1449. 1450: Nagymihályi llt., 1457: Dl. 29816.)
Sterkovácz. L. Solymos vár tart. 18.
Sterkoványa. L. Váradia vár tart. 32.
Stregolcz. L. Solymos vár tart. 94.
Szabadfalu. L. Solymos vár tart. 83.
Szalatnya-kuta. L. Fizes és Szlatina helys. a.
Szalcsva. Zaczwa. Salchwa. (1455: Dl. 322; 1508: Pesty. Krassóm. tört. II. 201.) Ma Szelcsova, Krassómegye ék. zugában.
Száldobágy. (Szalobáty.) L. Szádia vár tart. 9.
Száldobos. L. Kesziek a.
Szamarócz. L. Solymos vár tart. 73.
Szárcsaháza. Zarchahaza. Zarthahaza. (1487: Forgách cs. llt.) Sarsahaza. (1495: Dl. 20343.) Arad (Csálya) körűl feküdt helységekkel együtt emlegetik. Az 1549. évi adólajstrom «Zarciahaza», az 1561. évi pedig «Szarchyahaza» alakban sorolja föl, Kő és Bodrog m.
Szarvaság. L. Váradia vár tart. 19.
Szécsény. Csanádmegyében fölsorolva: Zechewn. (1480: Dl. 18370.) Zechen. (1484: Dl. 18973.) A mai Szécsány, Temesmesyében, Vingától dk. – 1442-ben, 1452-ben és 1488-ban (Zechewn et altera Zechewn, Zechen, majd Nagzechen) ugyanezt a helységet Aradmegyéhez számítják. (Dl. 14588. 15294.) 1360-ban (mint Telegdi-birtok, a megye kitét. nélkül) «Kyszechien». Ugy látszik inkább Aradmegyéhez számítandó. (Dl. 322.) A pápai tizedlajstrom szintén az aradi főesperességben sorolja föl. (Zechen. 146. 150. 155. l.)
Székás. L. Solymos vár tart. 35. 38., és Váradia vár tart. 20. 21.
Szelistye. L. Váradia vár tart. 13.
Szénás. L. Solymos vár tart. 54.
Szent-András. Senthanduryas. (1380: Dl. 29620.) Zenthandras. (1451: Dl. 29805.) Az aradi prépostságé volt. Tán Gyorok vidékén feküdt. (V. ö. 1466–78: Dl. 17276.)
Szent-Demeter. L. Csanádmegyében.
Szent-György. Zenthgergh. (1444: Dl. 28239.) L. Martonoslaka a.
Szent-Iván. Zenthywan. (Nemesi előnévben. 1434: Nagymihályi llt.) A mai Glogovácz vidékén feküdt egy ily nevű helység. (Lásd az aradi kápt. birtokai közt is.)
Szent-Mária. Zenth Maria. (1477: Dl. 17920; 1487: Dl. 19277.) Zádorlaka körűl feküdt(?)
Szent-Mihály. -L. Vezete a.
Szent-Miklós. Zenthmiklos. (1489: Dl. 19470.) Ma Kis-Szent-Miklós, Arad mellett, Temesmegyében.
Szent-Miklós-telke. L. Kesziek a.
Szent-Tamás. Sanctus Thomas. (132–37: Páp. tiz.-l. 150. l. Iváncz és Fellak közt fölsorolva. Tehát bizonyára az aradi főesperességbe értendő.) Zenththamas. (1455: Dl. 19040.) Arad és Pácska közt feküdt.
Szente-tornya. L. Békésmegyében.
Szesztarócz(i). L. Solymos vár tart. 52.
Szigetfő. L. Szádia vár tart. 14.
Szilas. L. Váradia vár tart. 4.
Sziond. L. Csanádmegyében.
Szlatina. a) Zlathana. Zlathyna. (1455: Dl. 322; Pesty, Krassóm. tört II. 183.) A Maros m., a mai Krassómegye terűletén feküdt. A Csanád nemzetség bírta. Tán azonos az ugyane nemzetség birtokában 1366-ban e tájon (l. Fizes) föltűnő Szalatnyakutával. – b) L. Váradia vár tart. 24.
Szombathely. Zombothel. Zumbathel. (1332–7: Páp. tiz.-l. 146. 155. 161.) Zombathel. (1428: Dl. 29769; 1455: Dl. 29813; 1484: Dl. 29859.) A mai Szabadhely, Gyorok mellett délnyugatra.
Szőllős. Zewlews. Zewles. (1477: Dl. 17920; 1478: Dl. 18117.). Illyei-Dienessy-Dóczi-féle birtok volt. – Ennek megfelelni látszik a pápai tizedlajstromban az aradi főesperességben előfordúló két ily nevű plebánia «Scelews» és «Zolews» (146. l.), melyek az 1723. évi térképeken Vingától é. ék. látható két «Sellens»-sel azonosak. (Az 1561. évi adólajstromban e tájon csak egy, t. i. «Aranyas Szeöleös» nevű helységet találunk.)
Szpata. L. Solymos vár tart. 26.
Sztaniszlóháza. L. Gyertyános a.
Sztojanócz(i). L. Solymos vár tart. 25.
Sztondincz. (Standincz.) L. Solymos vár tart. 22.
Szudas. Zwdas, Boluhkerek. Therimtheluk – úgy látszik «villae» – soroltatnak elő 1256-ban Szemekháza után. (Árpádk. uj okmt. VII. 429.) A Marostól é. feküdtek. A XV. századot aligha érték meg.
Szunyogszeg. L. Solymos vár tart. 60.
Szurakrév. Mint a Csanád-nemzetség birtokai «Zwrakrew, Kwteghaz, Dwbeghaz, (Zechien), Feyereghaz (a mai temesmegyei Féregyháza, Vinga m. ék.), Nadasd, Fekettewfa, Puklussy, Feyrwh (talán: Feyrthou ?)» – villae – fordúlnak elő egymásután, a mennyire meghatározható, azon a vidéken, a mely a mai torontálmegyei Valkánytól a temesmegyei Szécsényig elterűl, s így esetleg Csanád- vagy Temesmegyéhez is számíthatók. (1256: Árpádk. uj okmt. VII. 429.) A XV. századot nem mindenik érte meg. (V. ö. Délmagyarorsz. Ért. 1885. 122. és Sarád város a. Temesmegyében.)
Talmágy. (Talmonya.) L. Szádia vár tart. 11. és 12.
Telkes. L. Solymos vár tart. 62.
Temesest. L. Váradia vár tart. 40.
Terimtelek. L. Szudas a.
Tófája. Thofaya. (1421: Dl. 11116., 1487: Forgách cs. llt.) A Maros mentén feküdt, Lippától nyd. (Az 1561. évi adólajstromban is «Tofaya». Az 1723. évi térképen «Totfaj».)
Told. Told. Thold. (1443. 1444: Nagymihályi llt.) A mai temesmegyei Féregyház vidékén keresendő. – L. Fejéregyháziak a. is.
Tiszafalva. L. Váradia vár tart. 34., Pesty. Helyn. I. 282.
Tót-Hodos. L. Hodos a.
Tövis. (Tis.) L. Szádia vár tart. 1. és Váradia vár tart. 7.
Tövisegyház. L. Kesziek a.
Töviskvár. Thywyskwar. (1483: Dl. 1á791.) Lippával kapcsolatban merűl föl.
Tusovo. L. Solymos vár tart. 80.
Udvari. Wdwary. (1480: Dl. 18370.) Vdwary. (1484: Dl. 18973.) Kyswdwary pred. (1488: Dl. 193364.) Azon a tájon feküdt, a hol az 1723. évi térképen «Dvorin» áll. Vingától ény. (Ma Temesmegyei terűlet.) L. a Kesziek alatt is.
Ujlak. Vilak. (1367: Dl. 26375.) Wylak. (1443: Pesty. Krassóm. tört. III. 386.) A bulcsi apátságé volt. – Ily nevű falut a mai Féregyház (Temesmegyében) vidékén is találunk 1446-ban. (Feyreghaz. Nagymihályi cs. llt.)
Uj-Radna. L. Solymos vár tart. 72.
Ulma. L. Váradia vár tart. 16.
Urkuta. Wrkuta. (1337: Anjouk. okmt. III. 370.) Wrkucha in districtu Zaad. (1344: Dl. 322.) A mai Kapriora vidékén (Krassóm. északi részében) fekhetett.
Vadkert. Vodkerth. (1367: Dl. 26375.) A bulcsi apátság birtokai közt sorolják föl.
Váma. L. Váradia vár tart. 27.
Váralja. L. Solymos vár tart. 66.
Varjas. L. Csanádmegyében.
Veresegyház. a) Wereseghaz. (1360: Dl. 322.) Almaszeggel együtt Aradmegyéhez számítják. – b) 1418-ban előfordul «particula terre Vereseghaz vocata, inter possessiones Scechen et Feiereghaz, in comitatu Orodiensi» – a mint szeri Pósafi Péter Fejéregyházi Benedekre bízza bizonyos kedvezmények mellett leendő betelepítés végett. (Sztárai oklt. II. 192.)
Veresmart. L. Szádia vár tart. 13.
Veres-Vinga. L. Vinga a.
Veret(?) Az aradi káptalané volt. (L. ott.) Aradtól keletre fekhetett a Maros mentén.
Verteczke. L. Váradia vár tart. 28.
Veszző. Wezew. (1430: Dl. 12183.) Csanádmegye felé, a Maros táján feküdt
Vezete. Vezethe al. nom. Zent-Mihaly. (1428: Dl. 29769. – V. ö. Csanád-egyházm. adatt. II. 216., hol hibásan áll «Verethe») Zenth Mihaly. (1449: Csanád-egyházm. adatt. II. 285.) A bizerei apáté volt. – A Maros mentén, Aradtól keletre, Szombathely vidékén feküdt.
Vice (?) L. a Kesziek a.
Villenfalva. (Ulmafalva?) L. Váradia vár tart. 35.
Vilmest. L. Váradia vár tart. 29.
Vinga. Vinga. (1332–7: Páp. tiz.-l. 146. 155. 161.) Wereswynga. Kerekwynga. (1454: Békésm. oklt. 68.) Ma Vinga, Temesmegye északi részében.
Virikócz. (Vrekócz). L. Solymos vár tart. 33.
Vizes(-monostor). Wyzes. (1446: Magy. Tört. Tár. VI. 28. l., 1455: Dl. 14942; 1487: Dl. 19265; 1498: Dl. 20692.) Wyzesmonostor. (Kir. ember nevében, 1483: Dl. 18791.) Ma puszta Vizes néven, Batonyától ék., Csanádmegyében.
Vizma. (Visznya.) L. Solymos vár tart. 28.
Vokszincz. L. Solymos vár tart. 85.
Vonucz. Poss. Vonucz iuxta villam Kerekeghaz adiacentem. (1343: Fábián, Aradmegye leirása. 226.)
Vrehőcze. L. Solymos vár tart. 32.
Vucsecs(?) Vuchech. (1377: Csanád-egyázm. adatt. II. 257.) Az aradi káptalané volt.
Zábrány. Zabran. (1349: Zichy okmt. IV. 373.) Belsewzabran. Kylsewzabran. (1463: Dl. 15897.) Zabrany utraque. (1471: Pesty. Krassóm. tört. III. 428. 430.) Zabran. (1472: Dl. 17282.) Ma Zábrány, Lippától ny. (Temesmegyében.)
Zádorlaka. Zadarlaka. Zadurlaka. (1332–7: Páp. tiz.-l. 146. 155.) Zadorlaka. (1482: Dl. 19222; 148: Dl. 18973.) A mai Zaderlak, Aradtól dny. (Temesmegyében.)
Zagoricza. (Zagurincz.) L. Solymos vár tart. 6.
Zaamarinócz. (Zumarinócz.) L. Solymos vár tart. 9.
Zamsor. L. Bánliget a.
Zavas. L. Solymos vár tart. 76.
Zavasin. L. Váradia vár tart. 42.
Zoturó. L. Váradia vár tart. 38.
Zumarinfalva. L. Szádia vár tart. 6.
Összesen: 382 helység.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
