MEZŐVÁROSAI:

Full text search

MEZŐVÁROSAI:
Ábrány. Abran. Abram. (1324: Egri kápt. llt. Num. 4. div. 1. fasc. 1. frust. 3., 1392: U. o. frust. 7., 1396: Dl. 8152; 1442: Egri kápt. llt. i. h. frust. 11.) Eghazas Abran. (1454: U. o. frust. 15. és 18.) Alsoabran al. nom. Barathnyarad. (1461: Lelesz. 33. 72., Egri kápt. llt. i. h. frust 9. 14. 16.) Also Abran. (1462., 1463: U. o. fasc. 2. frust. 19. 22. 23.) Barát-Nyárád néven (U. o. fasc. 1. frust. 1.) már 1323-ban az egri káptalan birtoka. De, úgy látszik, csak részben. Mert 1462 körűl a Sásváriak is földesurak Alsó-Ábrányban. Előbbi 1461-ben országos és hetivásárt nyert a királytól. – Ma Alsó- és felső-Ábrány Mező-Keresztestől é., Mező-Nyárád m., mely az 1461-ban föltűnő Barát-Nyárád alatt értendő. A hajdani Egyházas-Ábrány a mai Alsó-Ábránynak felel meg.
Dédes (Dédös). Dedes poss. (1383: Dl. 8825; 1438: Dl. 13151.) Oppidum Dedews. (1473: Dl. 17459.) Apátfalvától ék. fekszik, a Bán völgyében. – A Szentlélek tiszteletére (az Ákos nembeli István nádor által 1312. kőrűl) alapított pálos kolostorral. (Rupp. II. 55.) Dédes várához tartozott s így annak sorsát követte.
Diósgyőr. Villa Dyosgewr. Gyosgewr. Gewr. (1304: Dl. 5350; 1387: Dl. 8829.) Poss. reg. Dyosgewr. (1412: Dl. 9971.) Oppidum Dyosgyewr. (1439: Wenzel, Diósgyőr tört. 56., 1444: Dl. 13557., 13582.) Diósgyőr várához tartozott, mezővárosnak Albert kir. kezdi nevezni, a «hospites de Gewr» azonban már 1373-ban szerepelnek. A város végén a pálosoknak Krisztus szent testéről czímzett, István nádor által (1304.) alapított monostora állt. (Rupp. II. 55.)
Edelény. Villa Edelen. (1363: Egri kápt. llt. Num. 22. div. 5. fasc. 1. frust. 8.) Edelyn. (1382: Dl. 6905.) Opp. Edelen. (1430: Dl. 12345.) 1382 előtt az ó-budai apáczáké volt; ekkor cserében a király kezére szállt (máj. 2.). 1430-ban mint mezővárost a Pelsőczi (Bebek) Péter birtokában találjuk.
Emőd. Emewd. Emed. (1412: Dl. 9995; 1444: Dl. 13803; 1485: Dl. 16210.) Emewd opp. (1454: Dl. 24541.) A Perényieké volt. (V. ö. Pálócziak.)
Kaza. Kaza. (1283: Árpádk. uj okmt. XII. 382., 1343: Anjouk. okmt. IV. 301., 1423: Fejér. X. 6. 575., 1435: Wenzel. Diósgyőr. 56.) Opp. Kaza. (1461: Dl. 15565; 1487: Dl. 19267; 1489: Dl. 19493; 1435–6: Rupp. III. 273., 1487: Dl, 19267.)1343-ban e helységben tartja gyűlését a megye. 1435-ben Borbála királyné majd a serkei Lorántfiak kapják zálogba a kihalt Jolsvaiak itteni részeit. Különben a Lorántfiak és Felediek már előbb is bírtak benne; nagyobb részének azonban a kazai Kakasok voltak földesurai. 1485–7-ben Szent-Ágoston rendű kolostor (perjelség) tűnik föl e városban.
Keresztes. Universi Valahi in poss. valahali Kereztes nuncupata. (1409: Wenzel, Diósgyőr tört. 44.) Walachi, cives et hospites in oppido Kereztes. (1466: U. o. 57.) Circumspecti cives et inhabitatores oppidi Kereztes. (1471: U. o. 61.) E mezőváros lakosságának nagy részét eredetileg vándorló, baromtenyésztő oláhok képezték, kik mint jobbágyok e vidékre is eljutottak s több felé megtelepedtek már a nemes urak birtokain. Így pl. Torna és Jászó vidékén is feltűnnaek s úgy látszik gyakran cseréltek urat még a XV. sz. elején, s a mint az 1409. évi diplomából megérthetjük. Még 1473-ban is meg volt azonban az a joguk, hogy barmaikat «a Tisza mindkét partján» legeltethették a nemesi birtokukon, 1456-ban pecsétet illetőleg czimert kapnak a királytól s ekkor föltűnnek vajdáik is, kik mezőváros korában is mint előljáróik szerepelnek. 1471-ben azonban a király privilegiuma szerint egyedűl a városi bíró és esküdtek elé tartoznak peres ügyeikben. – Különben a város Diósgyőr vár tartozéka volt s így annak, 1437. és 1441-ben azonban Cserép várnak és Mező-Kövesd városnak sorsát követte. Ma Mező-Keresztes.
Kövesd. Kwuesd. Kwesd. Kewesd. 1324-ben: terra Kuesd. 1437-ben Cserép vár sorsában osztozott. (L. ott.) 1439-ben Diósgyőr tartozékai közt tűnik föl. 1464-ben Mátyás király pecsét – s bizonyára czimer – használatára jogosítja fel a várost; 1472-ben pedig a lengyelektől szenvedett káraik pótlásául évi királyi adójukat (census) 200 forintra szállítja le, s a saját bírájok, ettől pedig a diósgyőri várkapitány s a kir. személynök alá rendeli. Vámot sehol sem fizettek. (1324: Egri kápt. llt. Num. 8. div. 4. fasc. 1. frust. 2., 1437 Justh llt., Századok. 1875. 242., 1464–72: Dl. 23302. egy 1520. évi átiratból.). A mai Mező-Kövesd.
Miskolcz. Miskoch. Myskouch. Myskolcz sat. 1281-ben: terra Myskouch. 1320-ban: poss. Miscolch. – A XIV. sz. kezdetéig (1312.) a Miskolcziaké volt, 1320 óta a Szécsieké, kiktől 1366-ban cserében I. Lajos király birtokába jutott. Ettőlfogva mint Diósgyőr vár tartozéka, több mezővárossal együtt folyvást királyi vagy királynéi birtok. 1320-ban hozzátartoznak: Csaba és Mályi helységek is. A XIV. sz. végén fordúl elő a «cives seu hospites de M.» kitétel (1399). 1411-ben, mikor Zsigmond királytól a szabad plébános-választási jogot nyeri, már szervezett városi előljáróság, de egyszersmind két külön város: a régi és az uj Miskolcz (civitas) tűnik föl s ezután még több ízben a következő század elején is. Az «oppidum Myskolcz» azonban az állandóbb kitétel s különben is az egyik város a másik nélkűl nem szerepel. Bizonyára egyforma szabadalmaik voltak, melyeket Nagy Lajos óta folyton gyarapítottak királyaink. Így pl. valószínűen Zsigmond királytól nyerték czímerűket s pecsétjöket. 1467-ben minden vám alól, 1471-ben minden adó alól felmenti őket Mátyás király; 1472-ben pedig megerősíti azt a privilegiumjokat, hogy városukba senki se vihessen be bort eladásra. A megye Mátyás kir. idejében rendszerint itt űlésez. (Wenzel, Diósgyőr tört. – regeszták., 1281: Határjárás. Körmendi llt. Alm. II. lad. 4. Nr. 67., 1312: U. o. Nr. 66., 1320: U. o. Nr. 65., 1347. és 1360: U. o. Nr. 8. és 68., 1365: U. o. lad. 5. Nr. 6., 1411. 1467. 1471: Miskolcz város levéltára., 1462: Dl. 15763; 1479: Kassa város llt. 462., 1488: Dl. 19396.)
Mohi. «Cives et iobagiones nostri de Mohy» – mondja a király 1366-ban midőn őket – bűnügyeket kivéve, – a kir. tiszteknek és saját birájoknak hatósága alá helyezi. E kiváltságokat 1470-ben Mátyás király is megerősíti, «oppidum nostrum»-nak nevezvén a várost. Ugyanő 1471-ben számukra a plébános szabad választásának még a szent királyoktól nyert jogát is biztosítja. Különben a XIV. században mint «villa regalis» Diósgyőr kir. várhoz tartozott vámjával együtt, 1473 óta csak ennél fogva. 1440-ben mint oppidum-ot Erzsébet királyné a Rozgonyiaknak adományozta ugyan, de Mátyás alatt mint Diósgyőr tartozékát ismét a király birtokában látjuk. (1366., 1473: Dl. 5494. másolat; 1387. és 1392: Dl. 7312. és 7776; 1440 Dl. 13576., 1473: kövecsesi Dancs llt., Wenzel. Diósgyőr tört. 64.) Ma Muhi néven puszta Ónod mellett d.
Olnod. Olnod. Rendszerint «possessio»-nak nevezik. 1343. és 1346-ban «Felseu Olnod» fordúl elő. (Anjouk. okmt. IV. 306. 580., 1358: Dl. 17107; 1416: Dl. 10416; 1470: Dl. 16976.) Zsigmond kir. egy 1413. évi oklevelében azonban oppidum. (Dl. 10061.) A benne épűlt vár sorsát követte. Miskolcztól dk. fekszik.
Poroszló. L. Hevesben.
Rudabánya. (Ruda.) Rudabanya. (1378. 1383: Zichy okmt. 1V. 37. 257.) Opp. Rudabanya. (1437: Dl. 13089.) Oppidum nostrum – regis – Ruda. (1439: Wenzel, Bányászat tört. 344.) Vicecamerarius salium … de Rudabanya. (1467: U. o. 88.) Már 1378-ban «íudex, iurati, cives et universitas hospites» kitétellel találkozunk, mely arra mutat, hogy e hely ekkor is mezővárosi privilégiumokat élvezett. 1439-ben a hét felső-magyarországi bányaváros közt harmadik helyet foglalja el. (Wenzel, Bányászat tört. 359.)
Sajó-Szentpéter. Zenpeter. Sayozenthpether. Oppidum már a XV. sz. elején, hol a megye gyakran tart gyűlést. (1429. 1446., 1456: Dl. 15098.) 1438-ig Diósgyőrhöz tartozott, ez évben Albert királytól vámjával együtt a Pálócziak kapják, kik aztán 1446-ban orsz. vásárjogot eszközölnek ki számára a kormányzótól. – Szent-Péter apostolról czimzett prépostsága állítólag már a XV. sz.-ban fennállt. 1468-ben az itteni «vicecamerarius salium» említtetik. (1397–1417: Dl. 10160; 1429: Dl. 12128; 1431: Dl. 12405; 1438: Dl. 13151; 1446: Huny. kora. X. 188., Dl. 13190; 1446: Dl. 13941; 1467: Wenzel. Bányászat tört. 88., Rupp. II. 104.)
Összesen: 13 város.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me