HELYSÉGEI:
HELYSÉGEI:
Adorján. Aladrian. Adrian superior et interior. (1344. és 1341: Anjouk. okmt. IV. 2. és 101. l.) Alsoadryan. Felsuadryan. (1367: Dl. 5539.) Adrian. Adryan. (1445: Dl. 9039; 1439: Dl. 3292.) Nagadryan. (1406: Dl. 9152.) Nogadoryan. (1428: Dl. 11977.) Kysadoryan. (1476: Dl. 17820.) Naghadoryan. (1495: Dl. 20348.) 1406-ban heti vásár-tartásra kap jogot a királytól. Az ó-budai apáczáké volt. 1340–41-ben még Bodrogmegyéhez tartozott; azonban Csongrádhoz a XVI. sz. elején is. – Naghadoryan. (1520–22. évi tiz.-l.) Ma Adorján puszta, Zentától é. a Tisza m.
Adrián-mártél. (Adrián-martir) Zenthadryanmartyr. Adryanmartir. (1024. és 1335: Zalai oklt. I. 2. és 295.) Aduryanmartir. (1360: Pesty, Helyn. I. 207.) Adryanmarthel. Adryanmartir. (1439: Nagy Imre gyűjt., 1450: Huny. kora. X.. 256. 261.) Ma Mártély puszta Hódmező-Vásárhelytől ny. é. a Tisza mellett. 1439-ben földesurának, a szalavári apátnak kérésére megengedi a király. hogy e helységben a Tiszán át révet állíthasson föl.
Al-Győ. L. Győ a.
Alpár. (Alsó-Alpár.) L. Külső-Szolnokmegyében.
Alsó-Adrián. L. Adorján a.
Anyás. Anyás-szeg. Aynyas. (1471: Pesty, Krassóm. tört. III. 428. 430.) Ma puszta Hód-Mező-Vásárhelytől ény., a Tisza jobb partján. – 1488-ban e vidéken egy «Anyaszeg» nevű falut említenek. (Lelesz. elench. statut.) Azonosnak látszik az előbbivel.
Apor. Apor. (1415: Dl. 10163; 1467: Lelesz. metal. Csongr.) A XVI. századi adólajstromokban is föltűnik még olykor.
Aranyas. Aranyas. (1467: Lelesz. metal. Csongr.) Aporral és Temerkénynyel együtt fordúl elő.
Arnacstelke. Arnach Teleke poss., iuxta fluvios Ticie inter villas Adrian et Gehentow vocatas existens. (1347: Fejér: IX. 1. 553.) E helyen ma hasztalan keressük.
Asszonyfalva. L. Bácsmegyében.
Bajcs. Fybaych. Naghbaych. (1485: Dl. 19063; 1520–22. évi tiz.-l.) Hegyes, Szegegyház és Feketeegyház csoportjában fordúl elő. Bizonyára a mai Bajsa falu értendő alatta. Topolya m. – 1462-ben e két helységet Bácsmegyéhez sorozza egy oklevél. (Dl. 15703.) Fi-Bajcs tán a mai Topolya helyén volt. (Iványi, Bács-Bodrogm. helynévtára. 12.)
Bajmok. Baymok. (1462: Dl. 15703.) Baynok. (1520 évi tiz.-l.) A mai Bajmok, Szabadkától dny.
Báka. Lásd Bácsmegyében.
Bánfalva. Banfalwa. (1477–78: Dl. 18145; 1479: Pesty. Krassóm. tört. III. 448.) Banphalwa. (1485: Dl. 19044.) Dorozsmával és Gyékéntóval együtt említik. Banfalwa. (1520–22. évi tiz.-l.) Mohol vidékén tűnik föl, a hol a mai Banovce pusztát találjuk, Zentától d.
Batka. Bathka. (1462: Dl. 30319; 1520–22. évi tiz.-l.) 1462-ben egymagában, a tized lajstromban rendesen Zenta m. fordúl elő, melytől délre ma egy pusztarész őrzi emlékét. (L. Csanádmegyében is, Kis-Batka a.)
Bekény. (Bökény.) Beken. (1455: Dl. 29283.) Bevken. (1488: Lelesz. elench. statut.) Ma ily nevű pusztát találunk Szelevénytől d., a melylyel együtt fordúl elő 1455-ben.
Bere. Beree. (1471: Pesty, Krassóm. tört. III. 428. 430.) Derékegyházával együtt emlegetik.
Beter. Lásd Bácsmegyében.
Böd. (Böld.) Bewd. (1453: Dipl. Békés. 65.) Bewld. (1464: Dl. 15949.) Ma puszta Csongrád m. d.
Budakuta. Bwdakwtha. (1462: Dl. 15703.) Csonta-fejér és Pacsir közt sorolja föl az oklevél.
Csány(-telek). Chon. (1344: Anjouk. okmt. IV. 461.) Chontelek poss. iuxta fluv. Tyciam. (1372: Dl. 6004.) Chonteke. (1374: Dl. 6243.) Poss. Chonthelek alias Chano. (1415: Dl. 10135.) Chontelegh. (1421: Dl. 11071.) Chanithelek. (1426: Dl. 35946.) Chan. (1443: Dl. 13715.) Chanthelek. (1471: körűl: Dl. 25236.) A garam-szt.-benedeki konvent bírta. Ma Csány puszta a Tisza, valamint Temerkény és Fel-Győ puszták közt, a melyekkel határosnak mondják.
Csatárszeg. Chatarseg. (1344: Anjouk. okmt. IV. 420.) Chatarzeg. (1425: Zsélyi llt., 1435: Dl. 11859.) 1344-ben Csongrád várához tartozott, 1425-ben (és 1435-ben) pedig a szántai Laczk család visszaadja – cserében – a királynak.
Csecstó. Piscina que wlgo Chechtoo dicitur iuxta Tyciam. Alább Chechtow. (1224: Fejér, III. 1. 470. és Árpádk. uj okmt. VI. 426.) Piscina Chechtow vocata, portui Zyntha adiacens. (1264: Árpádk. uj okmt. III. 107.) Checthow poss. (1315–1478: Muz. llt.) Chechthou poss. (1367: Dl. 5539.) Chechto. (1388: Fejér. X. 8. 254.) Chechtoo piscina. (1392: U. o. VI. 1. 115.) Chechtho poss. (1450: Dl. 14395.) Ugy látszik azonos ezzel az 1520–22. évi tized-lajstromban előfordúló: Chykthw. Földesurai az ó-budai apáczák s a budai (avagy ó-budai) káptalan. – Ma Cseszto puszta, Zenta mellett ny. é.
Csengele. Pred. Kempeth a parte occidentali ad Chengele extendens. (1493: Gyárfás, Jászkun. t. III. 709.) Majsától k. esik. Ugy látszik, nem volt kún terűlet. Ma Szeged városáé, mint puszta.
Cséta. (Csépa.) Chepha. (1423: Dl. 11330., 1495: Pesty, Helynevek. I. 344.) Szelevény m. találunk ma Csépa nevű helységet.
Csicsanicza. L. Bácsmegyében.
Csikod. L. Bácsmegyében Csicsanicza a.
Csongrád. Chongrad. (1439: Huny. kora. X. 53., 1451: Károlyi oklt. II. 291.) Szeged várához tartozott.
Csonta-fejér. Chonthafeyer. (1462: Dl. 15703; 1520–21. évi tiz.-l.) A mai Csantavér, Szabadkától dk.
Csorna. Chorna. (1464: Dl. 15949.) Böd vagy Böld határjárásakor tűnik föl.
Demeng. L. Csanádmegyében.
Derékegyház. Deregeghaz. (1471: Pesty. Krassóm. tört. III. 428. 430., 1472: Dl. 17282. – V. ö. 199: Dl. 20856.) Ily nevű pusztákat találunk ma Szentestől dk. – 1427-ben (és 1499-ben) Csanádmegyében merűl föl: Derekeghaz. (Pesty, Krassóm. tört. III. 311., Dl. 20884.)
Devecser. L. Bácsmegyében.
Dócz. Docz. (1488: Lelesz. elench. statut.) Ma puszta, Hód-Mező-Vásárhelytől ny. a Tisza másik partján.
Dorozsma. Drwsma. Dorosma. (1477–78: Dl. 18145; 1485: Dl. 1904.) Kőtemplom – előtte két toronynyal – állott benne 1477-ben. Szeged mellett ny. é. találjuk
Ellés(-monostora). Elleusmonustura iuxta fluvium Tycie. (1306: Anjouk. okmt. I. 108.) Elleusmonustra. (1326: Nagy Imre gyűjt.) Elles. (1438: Dl. 13236; 1484: Dl. 15958; 1488: Lelesz. elench. statut.) Ma ily nevű pusztai telepet találunk a Tisza m., Csongrádtól é.
Fark. Fark. (Nemesi előnévben: 1455: Dl. 29283.) Ily nevű helység a XVI. században is állt e megyében. (Orsz. Llt. Conscript. dical.)
Fejér-egyház, és a következő:
Fekete-egyház. L. Bácsmegyében: Fekete-egyház a. – V. ö. 1476. évben: Orsz. Levéltár. Urb. et Conscript. fasc. 87. n. 83.
Fel-Gyö. L. Győ a.
Felső-Adrián. L. Adorján a.
Fi-Bajcs. L. Bajcs a.
Füles. L. Bácsmegyében.
Geredkuta. Geredkwtha. (1471: Pesty, Krassóm. tört. III. 428. 430.) Derékegyházával együtt említik.
Gyékéntó. Gyekentho. (1424: Dl. 11529.) Gegentho. (1485: Dl. 19044.) Gekentho. (1520–21. évi tiz.-l.) Ma puszta Ó-Kanizsa mellett d.
Győ(-alja). Gew. (1471: Pesty, Krassóm, tört. III. 428. 430., 1472: Dl. 17282.) Ma Al-Győ falut és pusztát s Fel-Győ pusztát ismerünk, Szegedtől é. és Csongrádtól d. Ez alkalommal a mai Fel-Győ p. értendő, mely mint «Felgew poss.» szintén 1471 körűl fordúl elő. (Dl. 25236.) Al-Győ e néven 1515-ben tűnik föl, «Gewallya» azonban – bár nemesi névben – már 1411-ben. Győt (Geu) egy ízben, bizonyosan tévedésből Csanádmegyéhez is számítják. (Pesty, Helyn. I. 125–127.)
Hegyes. A megye kitétele nélkűl, mint Maróti birtokok fordúlnak elő Nagyheghes, Kysheges. (1476. évben: Orsz. Llt. Urb. et conscript. fasc. 87. n. 83.) Kysheges, Kyshegws, Nagheges. – Az 1520–22. évi tized-lajstromban mint csongrádmegyei helységek vannak fölvéve. – Ma Hegyes, Szent-Tamástól ény., Bács-Bodrogmegyében.
Héked. (Hejked.) Heyked. (1463: Dipl. Békés. 65., 1464: Dl. 15949.) Ma puszta, Szentes m. é. (V. ö. Dl. 26019.)
Himesegyház. L. Bácsmegyében.
Karjad. Karyad. (1520–22. évi tiz.-l.) Ma puszta Zenta m. ny. d.
Kerekegyház. Kerekeghaz. (1520–21. évi. tiz. l.) Veresegyház és Csonta-Fejér vidékén tűnik föl. (L. Bácsmegyében is.)
Kertvélyes. Kertwelyes. (1450: Huny. kora. X. 266., 1471: Pesty, Krassóm. tört. 427. 430., 1488: Lelesz. elench. statut.) Ily nevű pusztát találunk ma Hód-Mező-Vásárhelytől ny., a Tisza jobb partján.
Kevi. Lásd Bácsmegyében.
Kis-Adorján. L. Adorján a.
Kis-Hegyes. L. Hegyes a.
Korhán. Korhan. Chorthan. (1471: Pesty, Krassóm. tört. 428., 430. 432.) Szentessel és Derékegyházával együtt emlegetik.
Kőkut. Lásd: Bácsmegyében.
Kutas. a) Lásd Csanádmegyében. – b) Kwthas (1522. évi tiz.-l.) Ma Mohol és Topolya közt találunk ily nevű pusztát, a mely vidéken 1522-ben is föltűnik. Ugyanezt a helységet a megye kitétele nélkül már 1476. évben fölsorolják a Maróti-birtokok közt. (Orsz. Llt. Urb. et consprict. fasc. 87. n. 83.)
Likasegyház. Lykaseghaz. (1482-ben praedium: Dl. 15703; 1495-ben nemesi előnévben fordúl elő: Dl. 20348.) Ismeri az 1520. évi tized-lajstrom is. – A mai Likas pusztarész értendő alatta, Csantavér m.
Ludasegyház. Ludaseghaz terra. (1367: Dl. 5539.) Adorján és Kanizsa m. terűlt el, a hol most Ludas pusztát találjuk.
Mágocs. Magacz. (1471: Pesty. Krassóm. tört. III. 428. 430.) Magocz. (1472: Dl. 17282; 1495: Dl. 20324.) Ily nevű pusztát találunk ma Szentestől dk. – Késóbb Csanádmegyéhez számítják. (1499: Dl. 20884.)
Mánya. Manya. (1488: Lelesz. elench. statut.) Elléssel és Bökénynyel együtt sorolják föl. E tájon találjuk ma a mámai pusztát. – Az 1520. évi tized-lajstromban «Mana» alakban Csantavér táján merűl föl egy ily nevű falu.
Martonos. Marthonos. (1367: Dl. 5539; 1424: Dl. 11529; 1495: Dl. 20348; 1520–1522. évi tiz. l.) A Tisza m., Szegedtől d. fekszik.
Mohol(-rév). Maholrev. Moharewe. Moharryve. Moharevy. (XIV. és XV. sz. Pesty. Eltűnt m. I. 236.) Mohal. (1520–1521. évi tiz. l.) A mai Mohol Zentától d. a Tisza m. A XIV. században Bácsmegyéhez tartozott; Zsigmond kir. 1412-ben Csanádba tette át – mint a Telegdi család birtokát. 1520-ban azonban ismét Csongrádban találjuk. (V. ö. 1323-hoz: Zichy okmt. I. 245. és 1334-hez: U. o. 427.)
Morócz-gátja. L. Pétermonostora a.
Nagy-Adorján. L. Adorján a.
Nagy-Bajcs. L. Bajcs a.
Nagy-Hegyes. L. Hegyes a.
Napfény. Napfen. Naphffen. (1462: Dl. 15703; 1520–1521. évi tiz.-l.) Csonta-fejér m. tűnik föl. A mai Nagyfény pusztának felel meg, Pacsér és Csantavér közt.
Pacsir. Pachyr. (1462: Dl. 15703.) Pachir. (1520. évi tiz.-l.) A mai Pacsér, Szabadkától dny. 1481-ben (Pachyr) Bodrogmegyéhez számítják. (Dl. 18514.)
Pál-monostora. L. Péter-monostora a.
Pázmántelke. Pazmantheleke. (1466: Dl. 16323.) Ugy látszik a külsőszolnokmegyei határ felé keresendő.
Peder. Peder. (1464: Dl. 15949.) Böd vagy Böld határjárásakor említik.
Perlek. Lásd Bácsmegyében.
Peszér. Lásd Bácsmegyében.
Péter-monostora. Poss. Peturmonustra et Palmonustra in comitatu Chongradiensi. (1347: Zichy okmt. II. 228.) E két helységet Maróczgátá-val együtt új-adományúl adja 1411-ben Zsigmond király a Győaljaiaknak. – Ma Péteri, Monostor és Móriczgát szomszédos puszták őrzik e falvak emlékét Félegyháza környékén dél felé. (Pesty, Helyn. I. 126., 220. 221.) Pétermonostora – tán részben – 1488-ban a Zelemérieké. (Lelesz. elench. statut. ) Ugyanitt benczés monostor is állt. (Mikor?)
Péter-réve. Lásd: Bácsmegyében.
Pókaháza. L. pókaházi Póka cs. a.
Reszke. Rezke. (1439: Huny. kora. X. 54.) Mint Szeged tartozéka tűnik föl.
Rétkert. Lásd: Csanádmegyében.
Ság. Saagh. Saag. (1372: Dl. 6028: 1443: Dl. 13715.) Alpárral együtt a garam-szent-benedeki konventé volt. 1372-ben mindkettőt bérbe adják, benépesítésre. – Ma Alpártól nem messze, a Tiszán túl találunk ily nevű pusztát. (Jász-Nagy-Kún-Szolnokmegyében.)
Sáp. Sap. (1471: Pesty, Krassóm. tört. III. 428. 430.) A szeri Pósafiak birtokai közt fordúl elő. Talán a mai Szentes körűl feküdt. – A garam-szent-benedeki konventnek is volt ily nevű birtoka a Tisza m., melyet 1421-ben akar benépesíteni. (Dl. 11071; 1423: Dl. 11330. Utóbbi oklevélben: Saph.) Ugyanezt még 1471 körűl is pusztának mondják. (Dl. 25236.)
Sáregyház. Szegedről – Félegyház. Buda sat. felé «per viam Saaregyhaz» vezet az út. (1389: Hornyik. Kecskemét tört. I. 198–199. l.) Tán a mai Sőregháza nevű puszta értendő a szeged-félegyházi út közepén.
Sebestyénháza. Sebesthyenhaza. (1521. évi tiz. l.) Napfény és Csontafejér m. fordúl elő. Bizonyára a Szabadka és Csantavér közt fekvő mai Sebesity pusztarésznek felel meg.
Sód. Sood. (1488: Lelesz. elench. statut.) Körtvélyes és Dócz közt sorolják föl.
Soprony. (Sofrony.) Sopron. Soffron. – A mai bács-bodrogmegyei Szovrony pusztának felel meg, Devecser p. mellett (a melylyel együtt tűnik föl az 1520–1522. évi csongrádrnegyei tizedlajstromban) Ó-Becsétől ny. é. – 1465 körűl: «Kethsopronyo» alakban, mint a Marótiak birtokát, azonban a megye kitétele nélkűl sorolják föl. (Orsz: Levéltár. Urb. et conscript. fasc. 87. n. 83.)
Sövényháza. Sewenhaz. (1455: Dl. 29283.) Sewenhaza. (1515: Dl. 22732.) Szegedtől é.
Szántótelek. Zanthothelek. (1423: Dl. 11330., 1464: Dl. 15958.) Kir. ember nevéből ismerjük. – Ma Szántó nevű puszta van Csongrád mellett d.
Szeg. Zeegh. (1423: Dl. 11330.) Zeg. Zeeg. (1426: Dl. 35946.) Zegh.
(1471: Pesty, Krassóm. tört. III. 428. 430.) Zeegh. (1472: Dl. 17282.) Ma csak Szegvár nevű helységet ismerünk Szentes mellett dny.
(1471: Pesty, Krassóm. tört. III. 428. 430.) Zeegh. (1472: Dl. 17282.) Ma csak Szegvár nevű helységet ismerünk Szentes mellett dny.
Szegegyház. 1476. évben, a megye kitétele nélkűl mint a Marótiak birtoka fordúl elő: Zeghegyhaz. (Urb. et. conscr. fasc. 87. n. 83. Orsz. Levéltár.) Zekeghaz. Zegheghaz. Zegheghaz. Az 1520–22. tized-lajstromban mint csongrádmegyei helység Hegyes m. szerepel. – Ott találjuk ma Szeghegy falut, Bács-Bodrogmegyében, Zentától dny.
Szelevény. Zelebyn. (1389: Dl. 7533.) Zelewen. (1455: Dl. 29283.) Ma Jász-Nagykún-Szolnokmegyében Kún-Szent-Mártontól dny. találjuk.
Szénás. Zenas. (1522. évi tiz. l.) Kutas m. fordúl elő a lajstromban.
Szent-Adrián-martir. L. Adrián-martél a.
Szent-András. Zenthandras. (1471: Pesty, Krassóm. tört. 428. 430.) A szeri Pósafiak bírták.
Szent-György. Zenthgyewrgh. (1426: Dl. 35946; 1471: Pesty, Krassóm. tört. III. 428. 430.) Szentes m. fordúl elő, a szeri Pósafiak birtokai közt. Ott találjuk ma (dél felé) Kórógy-Szent-György pusztát.
Szent-János. Zenth Janus. (1464: Dl. 15949.) Bőddel volt határos.
Szent-László. Zenthlazlo. (1495: Dl. 20324.) Ma puszta Szentes közelében ék.
Szent-Lőrincz. Zenthlewryncz villa – határosként a megye kitétele nélkűl. (1354: Gyárfás, Jászkun. t. III. 491.) Zentlrwryncz poss. (1392: Fejér, X. 2. 66.) Zentlewrynch. (1455: Dl. 29283. Kijelölt kir. ember nevében.) 1488-ban ugyanily alakban, határos nemes nevében. (Dl. 19381., Gyárfás, Jászkun. t. III. 697.) Csongrádhoz vagy Külső-Szolnokhoz számították-e akkor, nem tudjuk. 1506-ban azonban kétségtelenűl az előbbihez. (Dl. 32565.) Az Alpártól ny. é. elterülő mai szent-lőrinczi puszta értendő.
Szent-Mihály. Zenthmyhal. (1477–78: Dl. 1814á.) Torony nélkűli kőtemplommal. – A mai P.-Szent-Mihály p., Szeged mellett ny.
Szent-Miklós. Zenthmyklos. (1520–22. évi tiz.-l.) Zenta és Petrovoszello közt keresendő.
Szentes. Zenthes. (1464: Dl. 15949; 1466: Dl. 16449; 1471: Pesty. Krassóm. tört. III. 428. 430., 1472: Dl. 17282; 1481: Dl. 18568.) Hajdan aránylag csekélyebb helység volt, mint ma. Földesurai: a szeri Pósafiak, ezek utódai, s pl. a Tornaiak is. (1466. 1516.)
Szörnyőegyház. A megye kitétele nélkűl említik 1476. évben a Marótiak birtokai közt Szegegyházzal, Feketeegyházzal, Fejéregyházzal, a két Sopronynyal, Kutassal sat. együtt: Zewrnyewegyhaz-at is. (Orsz. Levéltár. Urb. et conscr. fasc. 87. n. 83.) Ezzel azonos az a «Zernwyheghaz» nevű (csongrádmegyei) helység, melyet 1522-ben a tizedlajstromban szintén «Soffron» mellett sorolnak föl.
Tápé. 1247. (L. Szeged városnál.) Szeged m. keletre fekszik.
Temerkény. Themerken. (1426: Dl. 35946; 1471: Pesty, Krassóm. tört. III. 428. 430., 1471 körűl: Dl. 25236; 1472: Dl. 17282.) Vámszedő hely volt. – A mai Tömörkény p. Csongrádtól d.
Tornyos. Thornyos. (1520–22. évi tiz. l.) A mai Hegyessel és Bajsával egy csoportban fordúl elő. Ma ily nevű pusztát találunk ezektől nem messze, Topolya és Zenta közt.
Tót-Kalocsa. Thotkalocha. (1520–22. évi tiz.-l.) Bizonyára a mai Kalacsa puszta értendő, Zenta m. ny.
Tőke. Thoke? (1488: Lelesz. elench. statut.) Ma puszta Csongrád m. keletre.
Turol. L. Bácsmegyében.
Ujváros. Wywaras. (1508: Dl. 21815.) Mint a csanádi káptalan birtokát említik a megye kitétele nélkűl. – Ma puszta Szentestől k., a középkori Csongrádmegye határain belül.
Vastorok. Wasthorok. (1459: Dl. 19220. 15381.) Adorján m. feküdt. Ott találjuk ma Alsó- és Felső-Ostorak pusztát. – Ó-Kanizsától dny.
Veresegyház. L. Bácsmegy ében.
Vizes-Turol. L. Turol a. Bácsmegyében.
Zelemér. Zelemer. (1464: Dl. 15958; 1488: Lelesz. elench. statut.) Csongrád vidékén keresendő.
Összesen: 86 helység.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
