MÁRAMAROSMEGYE.
MÁRAMAROSMEGYE.
Szabatos, erős keret közé maga a természet szorította. Beregmegyével szomszédos ény. vidékét kivéve, a hol néha ingadozik határa, hajdan is azon a terűleten feküdt, mint napjainkban.
Gazdag sóbányáit Szlatinán, Sugatagon, Rónán és másutt, már a tatárjárás előtt is mívelték.
Adó alá eső házhelye 1700-nál több volt a XV. sz. végén.* Lakóit és művelődésének föltételeit, biztosítékait: a kiváltságokat nyugat felől kapta. Ez úton vonúlt be fő-völgyébe: a Tisza vidékére a magyar és szász lakosság is, s alapította ott az öt u. n. korona-várost: Husztot, Visket, Técsőt, Hosszúmezőt és Szigetet, melyek már I. Károly király idejében virágzásnak indúltak s a XV. század közepén már az «öt magyar város» czímével ékeskednek.*
Engel i. m. 138. l. V. ö. Wenzel, Bányászat t. 429–431. l.
Quinque opida nostra hungaricalia. – 1489-ben, a Mátyás király levelében. (Hosszumező v. llt.)
Birtokossága legnagyobb részben oláh eredetű, de már Zsigmond király uralkodása végén mint magyar nemesség, a magyar szent korona szerves tagja csoportosúl előttünk a megye keretében.*
Bővebben lásd Századok. 1889. 8. füzet. – V. ö. Wenzel: Kritikai fejtegetések Máramarosmegye történelméhez. Akadémiai Értesítő. 1857. évfolyam.
Közülök való az a néhány család is, mely a mi időszakunkban birtokra nézve a középnemesség sorából kiemelkedik. Ilyenek a nyugati tájakon a Bilkeiek és Ilosvaiak, kiknek a Nagyág hosszú völgyében hét faluban; – továbbá a velök rokon Urmezeiek, kiknek ugyane vidéken s ezenkívül kisebb részben a Talabor és Taracz, és ismét nagyobb csoportban a Mára és Iza völgyén mintegy 27 faluban, – s végűl az ezekkel szintén egy törzsből eredő Dolhaiak, kiknek a megye legnyugatibb völgyében: a Borsova mentén hat, délkeleten, az Iza és Visó völgyében pedig mintegy 12 faluban vannak birtokaik.*
A Borsova völgye egyedűl a Dolhaiaké.
Legtömegesebben és legtipikusabban jelentkezik e nemesség Sziget vidékén s főleg az e várostól dk. nyúló Mára-völgyében, hol a Fejérfalviak és Jódiak. továbbá a Gyulafalviak, a gyulafalvi Ficzék és Sugatagiak válnak ki jelentékenyebb birtokrészekkel.
Főnemesi rangra azonban csupán egy család emelkedett közűlök, a Drágfiak, kiknek elei már Nagy Lajos korában magasabb hivatást végeznek, megyei főtisztségeket viselnek s nagy terjedelmű birtokokat szereznek össze. Ez időtől kezdve a XV. sz. végéig: a Talabor völgyén mintegy hat, – a Taracz és Tisza mentén ugyanannyi, – a Mára völgyén 13, – az Iza völgyén mintegy 8, – a Visó völgyén pedig vagy 5, – tehát az ugocsa- beregmegyei határtól az erdélyi havasokig terjedő fővonalon mintegy 44 helység részben vagy egészen őket vallja földesuráúl.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
){kind=link}