FŐBB BIRTOKOSAI:
FŐBB BIRTOKOSAI:
Adorjáni cs. 1466-ban magvok szakadván, Adorján a Rátonyiaké lett, a kikkel már 1413-ban egyezkednek e falu fölött. (1413: M.-szig. lyc. gyűjt., 1466: Szirmay. Szatmárm. II. 323.)
Anthimi (tapsonyi) cs. 1403-ban (filius Anthimi) kapják a hűtlen Rupolujváriak birtokait: Vasad, Apáti, Tarcsa, Puszta-Szent-Mihály és Papharasztja helységekben. (Lásd: Szatmár város a. is. – V. ö. Dl. 9144.)
Asszonypataka város. Alsó- és Felső-Ujfalu, Felső-Fernezely, Lénárdfalu és Láposbányának fele volt a városé. (Szirmay. Szatmárm. t. I. 246., II. 348. 356.)
Asszonypataki szegény-kórház. 1408 óta egy polgár adományaként bírta Tótfalu (másként Giród) falut, melynek birtokában Zsigmond kir. is megerősíté. (Fejér. X. 7. 219.)
Atyai cs. 1482-ben Körtvélyesen és Válajon. (1482: Lelesz. 2. – Lásd: rozsályi Kunok és kölcsei Bornemiszák a. is.)
Bacskai cs. L. Bekényiek a.
Bagosi cs. 1483-ban elzálogosítják a Károlyiaknak Vezendet. (1435: Lelesz. 41., 1483: Károlyi cs. oklt. II. 517. – V. ö. Károlyiak.)
Barát (dománhidi) cs. L. Dománhidiak a:
Barlabási (Ernőfi) cs. Reszegén. (1439: Károlyi cs. oklt. II. 219.)
Bátori cs. Az előttem levő adatok szerint: 1341-ben birtokukba jut Fábiánháza, Ecsed, Sárvármonostora, Szent-Márton és Bánkné-Teteme. 1347-ben Encsencs, Csegze, Üllő, Karuly, Sárvár és Bátor helységeken osztoznak; 1353-ban megszerzik Tagyot. 1391-ben és 1393-ban beigtattatják magokat Dob, Zsadány, Amacz, Ombod, Majtény, Gilvács, Katol, továbbá (Kis-)Namény, Gyarmat, Nagy-Ar, Kis-Ar, Csaholcz, Géberjén és Oroszi s a később Szatmármegyéhez csatolt közép-szolnokmegyei Magyar-, Oláh- és Váralja- Kegye (szántai Petőfi-birtokok, melyeket házasság révén kir. engedélylyel kaptak a Bátoriak 1391-ben). 1446-ban Gyügye, – 1407-ben Terebes, – 1415-bon Meggyes (bizonyára Aranyos-) mezőváros. 1417-ben új-adományként Bazán, – 1418-ban egyebekkel együtt Mérk, – 1423-ban Szaniszló, (Tagy) és Válaj helységekbe. 1427-ben övék Fülöp és Vasvári. 1430-ban (Terem és) Lugas is, ugyanez évben igényt formálnak Panyola részeihez. Az 1433. évi osztozkodáskor (s már előbb szintén) bírnak Kálmándon is. 1466-ban beigtatják őket Kocsord, 1473-ban pedig Dománhida, Porcsalma, Ököritó, Penyige, Dányád helységek és Mácsa puszta birtokába; 1474-ben nyerik Börvej részeit kir. adományúl. 1487-ben bírnak Szent-Miklóson is s 1403. és 1436. években a hűtlen Gyarmatiak és Matucsinaiak részeit Gyarmat vidéki (említett) jószágaikban, illetve utóbbiaktól 1462-bon cserében is részeket ugyanott. (1341: Anjouk. okmt. IV. 103., 1347: U. o. V. 14. l., 1353: Dl. 30119; 1391: Dl. 7856; 1393: Dl. 8016; 1417: Dl. 10572; 1427: Dl. 11894; 1430: Dl. 12255. és 12264; 1433: Dl. 12501; 1474: Dl. 17534; 1487: Lelesz. 10., 1403., 1436. és 1462: Dl. 8913., 12882. és 15736. A többire: Lelesz. el. statut. – Lásd: Matucsinaiak, Butkaiak és Ecsed vára a. is. – V. ö. 1373: Dl. 6127. és 31106; 1468: Dl. 16622. 16623.)
Bekcs (Becski, szántai) cs. 1437-ben Peleske, 1461-ben Zajta, 1476-ban Garbócz, Komlód, Bartavölgye, (Tisza-)Becs, Gacsály, Kis-Piliske, Gécz és Tótfalu helységekben földesurak. 1465-ben a Csákiaktól zálogba veszik Komlódot (a melybe 1466-ban igtatják őket); 1470-ben a Csaholyiaktól Csenger részeit. 1478-ban a Károlyiaknak zálogba adják Tisza-Becs. – 1483-ban pedig a Csákiaktól cserébe kapják Tótfalu és Becs részeit. (1437: Lelesz. 35., 1461: Lelesz. 72., 1465: Lelesz. 11., 1466: Lelesz. elench. statut., 1470: Lelesz. 28., 1476: Lelesz. 15., 1483: Farkas cs. llt. – L. a rozsályi Kunok alatt is.)
Bekényi (Bökényi) cs. Földesurak: Uszkán (1429.) s a Bacskaiakkal együtt 1466-ban Zsombok-Ujlakon. (Szirmay. Szatmárm. t. II. 216. 263.)
Bélteki cs. L. bélteki Drágfiak a. (V. ö. 1436: Lelesz. 28., 1450: Lelesz. 62. 40., 1461: Lelesz. B. 149., 1463: Lelesz. 74. 11.)
Beregi (mikai) cs. Paposon. (1469: Farkas cs. llt., 1486: Somossy cs. llt.)
Berei cs. 1462: Károlyi cs. oklt. II. 351.
Berendi cs. 1463: Szirmay. Szatmárm, t. II. 303.
Besenyődi cs. Kápolnán. (1438: Szirmay. Szatmárm. t. Il. 97.)
Billyei cs. L. Kölcseiek a.
Bornemisza (kölcsei, ártánházi) cs. 1445-ben az Atyaiak után Atyán örökölnek. 1459-bon igtatják őket Becs és Gacsály részeibe. 1481-ben Kis-Szekeresen és Zsarolyánban is földesurak. (Lelesz. elench. statut., Nagy Iván, i. m. – L. Kőlcseiek a. is.)
Borzovai cs. 1436: Szirmay. Szatmárm. t. II. 243.
Brankovics György. L. a rácz despoták és a Hunyadiak a.
Burián (pálfalvi) cs. 1417: Fejér. X. 5. 875., 1461: Lelesz. 72. 4., 1481: Dl. 18460. 18463.
Butkai cs. Földesurak 1366-ban Varsányban. 1411-ben az osztályos Ráskai, Márki (Málczai) családokkal együtt új-adományúl kapják Börvét (Varsányt), Ilk és Bacsó pusztákat. 1465–1466-ban Reszegén is voltak részeik. 1474-ben a hűtlen András börveji részét a Báthoriak kapták. 1435-ben és 1478-ban a család egyik ága, a butkai Keszegek is földesurak Börvén és Nagy-Varsányban. Főbirtokuk ez a kettő maradt. (1411: Fejér. X. 5. 151., 1413: U o. 451. 453., 1435: Dl. 12853; 1478: Lelesz. 21., 1485: Muz. llt., a többire: Lelesz. elench. statut.)
Csabolyi cs. A Káta-nemből. – 1367-ben megveszik az ó-budai klarissza-apáczáktól Máté-Szalka, Bel-Szalka, Jármi, Remeteszeg és «Eyg» (Tunyog akar lenni) birtokokat; 1381-ben részeik vannak Óváriban, 1390-ben Abaházán, 1429-ben beigtatják őket Csaholy, Gebe, a két Meggyes helységek, Szent-Miklós, Recsk, Fazekas és Tárkány puszták birtokába; továbbá (Jármi), Parasznya, Varsány, (Szalka). Erdőszád, Sándor, (Remeteszeg), Hidas, Kocsord, Nagy-Kocsord, Tunyog, Győrtelek, Bodorfölde, Sályi, Angyalos, (Csenger-) Jánosi, Csenger, Sonkád, Komlód, Száraz-Berek, Bot-Palád és Magasliget helységek. – Töresteleke (?), Ilk, Bacsó, Derzs, Tibateleke, Kosztaton, Senye, Lukos, Reszege és Hosszutelek puszták részeibe; 1459-ben a Parlagiaknak zálogba adják Laskod, – 1470-Igen a szántai Bekcseknek Csenger részeit. 1477-ben bírtak még Kis- és Nagy-Paládon is. (1367: Zichy okmt. III. 325., 1381: Dl. 6796; Tört. Tár. 1889. 731. és 732., 1429: Lelesz. elench. statut., 1459. 1476: Kállay cs. llt., 1477: Dl. 29004. – V. ö. Tört. Tár. 1889. 546., 737. és 749., 1890: U. o. 118. – Lásd: a bélteki Drágfiak, malomvizi Kendefiek és szántai Bekcsek a. is)
Csáki cs. 1396-ban kir. adományúl kapják valamelyik Daróczot. (Ugy látszik a később Közép-Szolnokmegyéhez számított Király-Daróczot kell értenünk.) 1409-ben igtatják őket: Krassó, Lippó, Borhida és Veresmart helységekbe s (Szamos-) Becs, Csegöld és Pete felébe; 1424-ben pedig Száraz-Berek birtokába. 1421-ben földesurak Gacsály és Jánk. – 1433-ban: Dara és Gyöngy, – 1454-ben Nagy-Gécz. – 1455-ben (Komlód-)Tótfalu s a két Piliske helységekben, Pete és Keter pusztákon és Szatmár városban (a hol malmuk van); 1469-ben pedig Szaklyán és 1489-ben Piskárkos helységekben is. – 1450-ben Kis- és Nagy-Piliske, Tótfalu és Gécz részeit a Perényieknek. – 1465-ben Komlód részeit a szántai Becskeknek zálogosítják el. (1396: Csáky cs. llt. f. 31. n. 12., 1449. 1421: Szirmay. Szatmárm. t. II. 204. 213. 269., 1433: Lelesz. 20., 1450: Dl. 1415; 1454: Lelesz. 15., 1455: Lelesz. 66. 41., 1465: Lelesz. 11., 1469: Dl. 16844; 1489: Lelesz. 31., a többire nézve: Lelesz. elench. statut. – V. ö. Dombaiak és bélteki Drágfiak.)
Csarnavodai cs. 1378-ban Császló. – 1409-ben Papos, – 1439-ben Gécz, Komlód, Tótfalu és a két Piliske, – 1446–1488-ban Darócz, Lázár, Homok, Sziget és Sár helységekben földesurak. (1378: Zichy okmt. IV. 634. 1449. 1439: Szirmay. Szatmárm. t. II. 207. 210. és Lelesz. elench. statut., 1446: Dl. 13959; 1488: Károlyi oklt. II. 532. és Lelesz. 10. – V. ö. Szepesiek.)
Császlóczi cs. 143ő-ben részeik vannak Csekén. (Lelesz. elench. statut.)
Csató (csatóházi) es. 1463-ban Sonkád, Palád és Magasliget, – 1466-ban Erdőszáda és Tatárfalva, – 1470-ben Hirip, Óvári, Becs, Csegöld, Pete, Tiszta-Berek, Hodos és Remete részeibe igtatják be őket. (Lelesz. elench. statut.)
Csicseri cs. 1449-ben részeik vannak Terem helységben; 1459-ben Jánosi, Hodász és Derzs részeihez formálnak igényt. (Dl. 31591., és 31718., 31719.)
Csire (álmosdi) cs. Földesurak: Penészleken és Szent-Miklóson (hol 1454-ben a malomvizi Kendereseknek és Kendefieknek adnak el részeket); 1467-ben pedig Dománhidán. (Lelesz. 65. 62., Dl. 30057. és Dl. 30220.)
Csomaközi cs. 1436: Károlyi es. oklt. II. 175. – L. Károlyiak alatt, a kikkel osztályosak.
Czégényi cs. A Kölcseiekkel egy nemzetség. (1487: Szirmay. Szatmárm. t. II. 245. – V. ö. Nagy Iván, i. h.)
Czudar (olnodi) cs. Övék 1362-ben Szamosszeg, 1372-ben pedig Őr és Apáti, 1415-ben a kocsordi (úgy látszik Szabolcsba számított) rév és vám. 1452-ben Fülöp, Bagos, Semjén és Kér birtokához tartanak (a Kállaiakkal szemben) jogot. 1454-ben Pályit is bírják. (1362: Dl. 5121; 1372: Dl. 6079; 1415: Dl. 10333; 1462: Dl. 14570; 1454: Lelesz. 65. 63. – V. ö. Rozgonyiak.)
Dabolczi cs. 1454-ben Száraz-Berek részeit kir. adományúl kapják. (Szirmay. Szatmárm. t. II. 281.)
Daczó (nyényei, őri) cs. 1405-ben Kölcsén. (kölcsei Kende cs. llt.)
Darai cs. Földesurak Pálfalván, Csekén, Komlód-Tótfaluban és Géczen. 1483-ban Darán s a vizsolyi és csekei pusztákon rokonaiknak az Irinyieknek részeket adnak zálogba. (1431: Szirmay. Szatmárm. t. lI. 195., Lelesz. elench. statut., 1483: Történelmi Tár. 1890. 123., 1490: Lelesz. 14. – L. Szokolyiak alatt is.)
Dengelegi cs. Övék volt Dengeleg. (L. ott.) 1477-ben visszaadják a Károlyiaknak (l. ott is) a zálogban bírt vezendi és nagy-csomaközi részeket. (Károlyi cs oklt. II. 464. V. ö. 1399: U. o. f. 504., 1436: U. o. 183.)
Derzs (petri) cs. Földesurak Jánosi, Hodász, Börve és Derzs helységekben. (1454: Kállay cs. llt., 1461: Lelesz. elench. statut.)
Dobó cs. A körösi Dobók földesurak Reszegén 1439-ben. – A tyukodi Dobókat 1462-ben említik. (Károlyi cs. oklt. II. 219., Kállay cs. llt.)
Dobrácsi cs. 1418–1459: Károlyi cs. oklt. lI. 547.
Dolhai cs. L. kirvai Tatol cs. a.
Dománhidi cs. Földesurak Mácsán (1395.). Dányánon (1416. 1423.) Daróczon, Kis-Szekeresen (1422.) és Penyigén. (1435.) Utóbbi helységben 1446-ban az Ujhelyieknek zálogosítnak el némely részeket. 1448-ban Tyukod birtokába igtatják őket. 143-ban megosztoznak Dománhida, Porcsalma, Ököritó és Penyige helységeken. E családból váltak ki a dománhidi Barátok. (1473.) (Szirmay. Szatmárm, t. IL, Lelesz. elench. statut., Tudom. Tár. IX. 142., 1435: Lelesz. acta Bercsényiana. f. 6. n. i., 1446: Ujhelyi cs. llt. – V. ö. Lónyaiak és Kölcseiek a. s 1ásd 1473-hoz: Tört. Tár. 1890. 119.)
Dombai cs. 1428-ban Dombót a Csákiaknak eladják. (Dl. 11995.)
Drágfi (bélteki) cs. 1381-ben Száraz-Berekről nevezik magokat. 1408-ban (és 1426-ban) Óváriban, 1418-ban Homoródon, 1420-ban Hiripen is vannak részeik. 1424-ben a Bélteki Balk fia Sandrin utódai és a Bélteki Drág utódai megosztozván, az előbbieknek jutnak e megyéből a következő oláh falvak: Oláh-Bikó, Nagy-Bikó, Remetemező, Farkasaszó, Terebes, Balotafalva, Felső- Homoród, Szokond; az utóbbiaknak pedig: Nagy-Homoród, Megyerle-Homoród, Szinfalva, Monyorós, Válaszut, Nanda, Laphegy, Felső-Hodos, Alsó-Hodos és a szintén e megyébe számítható Felső-Zelend. Ugyanekkor Béltek, Szakasz, Gyűrűs, Erdőd, Kis-Erdőd (puszta). Óvárí, Becs (cum loco castelli), Csegöld, Hodos, Tiszta-Berek, Pete, Réztelek, Hirip, Magyar-Bikó, Tomány, Erdődszáda és Tótfalu helységeket megfelezik egymás közt. Földesurak ezenkívűl a Drágfiak 1450-ben Majtény, Dob, Terebes, Tagy és Szent-Miklós. – 1462-ben Lázár, Homok és Darócz, – 1496-ban Odvari és Batizháza helységekben. – 1470-ben a hűtlenségbe esett Bélteki Mihály összes birtokait kapják: Erdőd, Kis-Erdőd, Béltek, Dobra, Hirip, Magyar-Bikó, Erdődszáda, Tomány, Óvári, Becs, Csegöld, Hodos, Pete, Tiszta-Berek, Szakasz, Gyűrűs, Réztelek, Farkas, Aszó, Alsó-Berekszó, Felső-Berekszó, Oláh-Nagy-Bikó, Oláh-Kis-Bikó, Felső- Homoród, Alsó-Szokond, Oláh-Terebes, Redefalva, Bikácz, Somos, Felső-, Közép- és Alsó-Várcza, Bazafalva, Kecskefalva, Kolbászfalva, Tótfalu, Kordánfalva, Remetemező és Balotafalva helységekben. 1477-ben csere utján a Csaholyiak, – 1489-ben pedig ítéletileg a Csákiak uradalmaiba kívánják magukat beigtattatni. – 1401-ben Drágfi Bertalan azt állította, hogy közép-szolnokmegyei Kővár várához tartozó Sándorfalva, Balkfalva, Surjánfalva és Oroszfalva helységeket, Magyar-Kékes és Dobravicza felét Hunyadi János jogtalanúl foglalta el az ő kővári várától Asszonypatakához, holott mint láttuk, e helységeket (Balkfalván) kívül már István rácz despota is vele kapta Asszonypatakával. (V. ö. Kővár vár a. is Közép-Szolnokban.) – Ezenkívül (Wenzel összefoglalása szerint a XIV. XV. sz.-ban) földesurak voltak: Kis- és Nagy-Rozsály, Méhtelek, Atyás (?), Zajta, Kis-Gécz, Uszka, Sándorfalva, Matolcs, Porcsalma, Kis- és Nagy-Szekeres, Darnó, Gyarmat, Nagy- és Kis-Ar, Kis-Namény, Oroszi, Csaholcz, Czégény, Kámánd, Válaj és Szent-Márton helységekben, azaz a Bátoriak és más szatmármegyei családok birtokaiban is. (1381: Nagy Iván, i. m., 1408: Lelesz. D. 260., 1444: Lelesz. D. 197., 1426. 1462. 1470: Lelesz. elench. statut., 1426: Lelesz. D. 205., 1429: Fejér. X. 7. 87., 1450: Lelesz. 22., 1456: Dl. 15102; 1470: Lelesz. D. 196., 1477: Dl. 29004; 1481: Lelesz. 12., 1486: Lelesz. metal. Szatmár. 12., 1489: Lelesz. 31., 1491: Dl. 27972.. 1496: Lelesz. 26. A többire: Szirmay. Szatmárm. t. II. Wenzel, Akad. Értes. 1857. 376. – V. ö. Béltek város, a Béltekiek és tisztabereki pálosok a.)
Egri cs. Földesur Egriben. (1426. 1463: Szirmay. Szatmármegye t. II. 295.)
Erdélyi (sarolyáni) cs. 1421-ben részei vannak Fülpösön. (1421. 1487: Szirmay. Szatmárm. t. II. 218., 1476: Lelesz, prot. parv.)
Farkas (berei) cs. 1439: Károlyi cs. oklt. II. 220.
Farkas (kölcsei) cs. 1452: Dl. 14584: 1465: Lelesz. acta Bercsényiana, f. 8. n. 23. – L. a Kölcseiek a.
Fodor (samelházi) cs. 1452: Dl. 14584.
Fülpösi cs. 1411-ben földesurak Ravaszdon és Fülpüsön, 1438-ban Szekeres és Kölcse, – 1441-ben pedig Száraz-Berek birtokába iktatják be őket. (1411: Acta post. Advoc. 59–40., 1438. 1441: Lelesz. elench. statut.)
Gacsályi cs. 1427 óta Garbóczon, 1437-ben Tiszta-Berek, Hirip, Óvári, Pete, Becs, Csegöld és Kis-Hodos helységekben földesurak. Ugy látszik ugyanez a család vette zálogba 1475-ben a Kemerőiek szekeresi, czégényi, fülesdi, kölcsei, milotai és csekei részjószágait. 1505-ben György e megye orszgy. követe. (V. ö. rozsályi Kunok s lásd: Lelesz. elench. statut., Lehoczky. Beregmegye t. III. 29., Szirmay. Szatmármegye t. II. 278. valamint. Lelesz. acta Bercsényiana. f. 8. n. 23. és f. 9. n. 32.)
Gencsi cs. Lőrincz 1452-ben a megye alispánja. (Dl. 14584; 1428–1514: Szirmay. Szatmárm. t. II. 39.)
Gerezdi cs. Földesur Zsombok-Ujlakon. (14ő3: Szirmay. Szatmárm. t. II. 216.)
Gödényházi cs. 1455-Igen igtatják őket Magasliget és Palád részeibe. (Lelesz. elench. statut.)
Gúti (olcsvári) cs. 1459-ben a Rohodiakkal, Petenyeháziakkal és jákói szilágyiakkal együtt igtatják őket Iklód birtokába. – A «Gútiak» különben már 1403-ban kapnak részeket adományúl Paposon s 1412-ben földesurak Körtvélyesen is. (Lehoczky, Beregm. tört. III. 48., Dl. 10022., Lelesz. elench. statut.)
Gyarmati cs. L. Bátoriak a.
Haraszti cs. L. gúti Országhok a.
Hetei cs. földesurak Paposon. (1468: Lelesz. elench. statnt.)
Hunyadi cs. A rácz despotától (l. ott) 1450-ben elvett városokat bírták.
Iklódi (kis-jánosi) cs. 1439-ben földesurak Reszegén. 1456-ban a Rohodiakkal együtt igtatják őket Iklód (Kis-Jánosi) részeibe. (Károlyi cs. oklt. II. 219., Lelesz. elench. statut.)
Irinyi cs. L. Daraiak a.
Jakcs (kusalyi) cs. A XV. században (különböző időkben) hittak Szent- Márton, Tisza-Becs, Garbócz, Atya, Kóród és Oroszi helységekben. (Nagy Iván, i. m. – Lásd a rozsályi Kunok a. is.)
Jármi cs. Földesurak Jármiban. (1486: Somossy cs. llt.) 1449-ben igtatják őket Tyukod részeibe. (Lelesz. elench. statut.)
Kakas (kazai) cs. 1424-ben a kászoni Pogányokkal együtt igtatják őket Tyukod részeibe. (Lelesz. elench. statut.)
Kállai cs. 1391-ben (női ágon) a szántai Petőfiektől kapják kir. engedélylyel Mérk és Malócs részeit. Bírtak Panyolán (1430.), Makkod-telke pusztán (1445.), Fülöpön (1447.), Kéren, Bagoson (1452.) és Körtvélyesen (1454.) l465-ben az albesi Zólyomiakkal szemben a magukénak mondják Pelizneket és Szent-Miklóst. (1491: Dl. 7856., 1430: Dl. 12264. 12339., 1452: Dl. 14570., 1454: Lelesz. 65. 63., 1465: Dl. 16238. A többire: Kállay cs. llt.)
Kántor (jánosi, derzsi, hodászi) cs. 1422-ben igtatják Portelek részeibe. Állandóan földesurak Jánosi, Derzs és Hodász helységekben, Balog-Jánosi, Koppánteleke, Ruszka, Nétény (?), Vasvári és Gothárd pusztákon. (1422. és 1459: Lelesz. el. statut., Ibrányi cs. llt., 1452: Dl. 14584. és Csicseri cs. llt. több oklevél.)
Károlyi cs. A szintén Kaplyon-nemzetségből való Vetési, Bagosi és Csomaközi családokkal együtt bírták Károly, Bagos, Bobáld, Csanálos, Fény, (Mező-) Terem, Olcsva, Apáti, Embely, Vada, Vezend, Vitka, Vetés, Csomaköz és Kolcs helységeket. – A Károlyiak már 1351-ben földesurak Dedemezen (Aporházán). Erzsébet királynétól 1382-ben – a Várdaiakkal együtt – nyerik Madát; 1396-ban a Czudarok kezéből az ő birtokukba megy át Olcsva, Apáti és Körtvélyes; 1399-ben a Dengelegiekkel Mező-Szent-Péteri és Vezend fölött perelnek; 1419-ben új-adományúl nyerik Károly, Kaplyon, Bobáld, Vezend, Petri, Csomaköz, Fény, Embely, Vada, Csanálos és Olcsva helységeket. 1421-ben bírják Kozárd, Baromlak, Tó (Tah), Szent-Pál, Legénysára, Hetempászta, Bodvaj, Tenye (Tenge), Zopaly és Mező-Rekesze (Mező-Reszege) pusztákat is. 1431-ben földesurak Petén és Téglás pusztán; 1458-ban Radvány, – 1466-ban Pórháza, Kerömel és Seleszta pusztákon. 1460-ban igtatják őket (zálogúl a Kölcseiektől) Szekeres és Czégény. – 1486-ban pedig Sár és Homok részeinek birtokába. Ezenkívül 1460-ban Czégényen adományúl is kapnak részeket; 1462-ben megvásárolják Apáti részeit a Nadabiaktól (Neczpálinétól). E században szereztek még Csaholy és Bere helységeben is. – Pallosjogukat 1387-ben Zsigmond királytól kapták. E családból váltak ki a károlyi Lancsok, kiket a XV. sz. közepe óta gyakran emlegetnek. Lászlóé volt pl. 1472-ben Becsnek része is. (Károlyi cs. oklt. II. Bevezetés Géresi Kálmántól, főleg XXII. XXIX. XXXIV. XXXVI. l. és I. 167. 187. 398. 477. 504., II. 49. 64. 183. 357. 373. 524., Lelesz. metal. Szatmár. 17., 1431. 1460: Lelesz. elench. statut.. 1441: Lelesz. 1., 1458: Dl. 15289; 1464: Justh cs. llt., 1466: Lelesz. 38., 1472: Lelesz. 17., Szirmay. Szatmárm. tört. II. 224. – Lásd Bagosiak, malomvizi Kendefiek, szántai Bekcsek, Dengelegiek és endrédi Nagy Ferencz a. is.)
Kemerői cs. L. Kölcseiek és Gacsályiak a.
Kende (kölcsei) cs. L. Kölcseiek a.
Kendefi (Kenderes, mulomvizi) cs. Bírtak 1460-ban (és 1478-ban) Kis- és Nagy-Varsányban (tán a Csaholyiaktól); 1461-ben Ilken a Csaholyiaktól, 1468-ban Olcsván, 1470-ben itt és Apátiban a Károlyiaktól – zálogban. 1479-ben beigtatják őket Sonkád, Bot-Palád, Nagy- és Kis-Palád, 1489-ben Varsány, Gyüre és Ilk részeibe, úgy látszik mindig zálog gyanánt ugyancsak a Cseholyiaktól; végűl 1489-ben még Fülöp birtokába is. (1461: Lelesz. 72. 40., 1468: Perényí cs. llt., 1478: Lelesz. 21. A többire: Lelesz. elench. statut. – V. ö. álmosdi Csirék a.)
Keszeg (butkai) cs. L. Butkaiak a.
Keszi cs. Nábrádon 1457-ben. (Lelesz. elench. statut. )
Kidei cs. 1473-ban Kide és Reszege (puszta) birtokaikban a vámosgyörgyi(!) Pohárnokokkal leendő megosztozásra kapnak parancsot. (Lelesz. elench. statut. – V. ö. 1439: Károlyi cs. oklt. II. 215.)
Kisperecsei cs. Földesurak Tatárfalván. (1482: Dl. 14584; 1456: Lelesz, elench. statut.)
Kisvárdai cs. L. Várdaiak a.
Kóródi cs. Részei voltak Kóródon. (1461: Lelesz. 72. 4.)
Kórógyi cs. XIV. XV. sz.: Szirmay. Szatmárm. t. II. 190.
Kölcsei cs. I. Lajos király újra adományozza számukra 1344-ben az I. Károlytól nyert Czégénmonostora patronatus jogát, továbbá Kölcse, Istvándi, Szekeres, Kóród, Cseke, Csécse, Milota, Kemerő, Ököritó, Mácsa és Éke-Tyukodja helységeket. (Újkori átirat 1546-ból.) 1345-ben osztoznak ez uradalom fölött s ez alkalommal a föntebbieken kívűl (vagy azok részei gyanánt) előfordúlnak Porboszló, Fülesd, Töröstelek, Kerepse, Jeszenő, Farkasdi, Turi, Kenézteleke (lakókkal !), Vécse, Darócz és Kis-Sárkány puszták (terrae); Kápolnás-Szekeres, Petlend, Orbánd, Alsó- és Felső-Ököritó (és Czégény) helységek is. – Darócz 1411-ben már lakott hely. 1451-ben a Dománhidiaknak és Billyeieknek (női ágon) elzálogosítják Istvándi és Czégény részeit. – E családból váltak ki a kölcsei Mikók, Czégényiek (l. ott). Kemerőiek (1496.), a kölcsei Bornemiszák, kik közül János 1448-ban a megye alispánja és a kölcsei Kendék, kik közűl való a megyének két orszgy. követe 1444-ben s tán a kölcsei Farkasok is, kik közűl vált ki Jakab, 1449-ben a megye alispánja. (1448. 1449: Kállay llt., 1477: Lelesz. 14., 1496: Lelesz. el. statut. – A többire: Acta post. advoc. 59–40. – V. ö. 1431–3: Dl. 12359. 12487. és Szirmay. Szatmárm. t. ll. 257. – V. ö. Károlyiak, rozsályi Kunok, Perényiek.)
Kun (rozsályi) cs. 1490-ben bírnak Nagy- és Kis-Rozsály, Palád, Uszka, Zajta, Hodos, Atya, Kis-Szekeres, Kis-Namény, Oroszi, Darnó, Matolcs és Gyarmat helységekben. Azonban e század folyama alatt másutt is föl-föltűnnek földesurak gyanánt. Már 1387-ben szereztek részeket a Matucsinaiaktól (l. ott), bár ezeket megint kieresztették kezökből. Szirmay 1445-ből előszámlálván uradalmukat, némely Csaholyi-, Kölcsei- és szántai Becsk-birtoknak ismert falvakat (s ezenkívűl Garbócz, Méhtelek, Becs, Gacsály, Kóród, Gécz, Sár, Hodász, Ura és Ujfalu helységeket) is közbevegyít, megjegyezvén, hogy az egész uradalom felébe most lép be kusalyi Jakcs Mihály. Forrásában (hogy t. i. 1445-ből … «a leleszi konventben csak olyan jegyzés találtatik felőle») kételkedhetünk, bár házasság révén is szerezhettek a Kunok a mondott családoktól. 1462-ben a magbanszakadt Atyai András birtokait kapják Uszka, Hodos, Kis-Rozsály és Zajta helységekben, 1476-ban pedig megvásárolják a Gacsályiaktól ezeknek ugyane falvakban bírt részeit. Utóbbi adomány és vétel azonban még 1483-ban is zavaros. (Szirmay. Szatmárm, t. II. 271., Lchoczky. Beregm. t. III. 29., Századok. 1871. 657., 1490: Perényi cs. llt., 1483: Lelesz. 4. – L. Rozsály vár a. is.)
Lancz (károlyi) cs. L. Károlyiak a.
Lónyai cs. Uj-Ököritó, Tyukod és Mácsa részeibe 1448-ban igtatják őket. 1458-ban jogot tartanak Ököritó és Porcsalma részeihez is. Utóbbi jószágukból 1454-ben a Dománhidiaknak zálogosítottak el némely részeket. (Lelesz. el. statut. , Lelesz. 69. 18., 1454: Lelesz. 8.)
Magasmarti cs. 1482: Károlyi cs. oklt. II. 506.
Magyi cs. 1451-ben Jánosi, Hodász és Derzs, – 1468-ban pedig Császári részeibe igtatják őket. (Lelesz. el. statut. )
Makrai cs. 1452: Dl. 14584. és Kállay cs. llt.
Málczai cs. L. Butkaiak a.
Mándi cs. Péter 1452-ben e megye alispánja. (Dl. 14584.)
Márki cs. Földesurak: Jánosi, Derzs, Hodász, Karos, Gernyez, BörveIy és Varsány helységekben. (1486: Ibrányi cs, llt. – L. Butkaiak a. is.)
Márthon (Mártonfi, sarolyáni) cs. a) Mint «Marthon» cs. földesúr Szekeresen és Tibatelkén. – b) 1476-ban a sarolyáni «Marthonfy»-ak. 1489-ben a sarolyáni «Márthon»-ok emléke merűl föl. – E két család azonosnak látszik. (1476: Lelesz. prot. parv., 1486. 1489: Századok. 1888. 747., 1489: Szirmay. Szatmárm. t. II. 379.)
Matucsinai cs. 1387-ben e család több tagjának hűtlensége miatt Matucsina, Gyarmat, Namény, Csaholcz, Oroszi, Nagy-Ar, Kis-Ar, Géberjén és Matolcs helységekbeli birtokaikat a szántai Petőfiek (Szántaiak, a kikről egy Szántai leány révén aztán a Báloriakra szállt) és rozsályi Kunok kapták Zsigmond királytól. 1395-ben azonban – Gyarmatot kivéve – e birtokukat (most már Matucsina várának részét is) a király, cserében a beregmegyei Tarpáért visszavette. 1436-ban ismét hűtlenségbe esvén a Matucsinaiak, a fent elsorolt helységek (Malucsinát kivéve) részeit ezúttal a Bátoriaknak adta a király. 1462-ben utóbbiak csere útján követelik az igtatást ugyane birtokuk részeibe. – 1417-ben bírtak Czégényben is. (1387: Dl. 7246; 1395: Dl. 8048; 1417: Szirmay. Szatmárm. t. II. 224., 1482: Dl. 15736. – V. ö. Dl. 12882. 12883.)
Meggyesaljai cs. Másként: meggyesatjai Móroczok. (Móriczfiak.) Szinyér várát (Aranyos-)Meggyes m.-várost a benne levő kastélylyal s az egész Avast (Awas), t. i. a megye k. é. vidékét bírták. E birtokaikon sokat perlekedtek a rokon Bátoriakkal. (1490: Perényi cs. llt., Dl. 31053. – Lásd Szinyér vár alatt is.)
Mikó (kölcsei) cs. 1438. 1461: Károlyi oklt. II. 209. 343., 1452: Dl. 14584. – L. Kölcseiek a. is.
Mikolai cs. Földesurak Sima, Mikola és Szárazberek helységekben. (1472: Lelesz. 19.)
Mindszenti cs. Részeik voltak Reszegén. (1410: Szirmay. Szatmárm. t. II. 28., 1439: Károlyi cs. oklt. II. 220.)
Mokos (gencsi) cs. 1477: Károlyi es. oklt. II. 455.
Morócz (meggyesaljai) cs. L. Meggyesaljaiak a.
Nadabi cs: L. Károlyiak a.
Nagy Ferencz (endrédi). Tasnádi udvarbíró volt. Károlyi László elzálogosítja neki (1473-ig) bobáldi, kaplyoni, csanálosi, vadai, fényi, embelyi, mező-petrii és nagy-csomaközi részeit 1468-ban. (Károlyi cs. oklt. II. 390., 428. és 430.)
Nagymihályi cs. A Tibaiakkal együtt új-adornányként igtatják őket 1419-ben Gellyénes birtokába. (Pongrácz cs. llt.)
Náprádi cs. Földesurak Náprád, Gád valamint Karuly helységekben, illetve pusztákon. (1426: Lelesz. metal. Szatmár 25., 1439: Lelesz. elench. statut.)
Nyárasapáti cs. Részeik voltak Reszegén 1462-ben. (Lelesz. 73. 46.)
Nyiri cs. Anarcsi, paposi, újlaki, majd gyürei előnévvel. (1448: M.-szig. lyc. gyűjt., 1450: Szirmay. Szatmárm. t. II. 216., 1466. 1479: Károlyi cs. oklt. II. 382. 479., 1489: Somossy cs. llt.
Oláh (samelházi) cs. 1449: Károlyi cs. oklt. lI. 281.
Ongor (nádasdi) cs. 1462-ben igtatják Jánost: Lázár, Homok és Darócz részeibe. (Lelesz. elench. statut.)
Országh (gúti) cs. 1487-Len elzálogosítják Válaj, Körtvélyes és Fábiánháza részeit a Harasztiaknak. (Forgách cs. llt.)
Ordög (paposi) cs 1443: Lelesz. elench. statut., 1444: Somossy család llt.
Őri cs. 1405. és 1406-ban földesurak Gyügyén, Tyukodon és Tatárfalván. (Lelesz. elench. statut.)
Parlagi cs. Parlagi Pál 1449-ben és 1452-ben a megye «comes»-e (tán alispánja) volt. (Kállay cs. llt. – Lásd: Csaholyiak a. is.)
Pató (magasmarti) cs. Idéz. Magasmart helys. a.
Pátyodi cs. Földesurak Tatárfalván. (1424: Lelesz. elench. statut., 1452: Dl. 14584.)
Perecskei (tatárfalvi) cs. 1461: Lelesz. 72. 4.
Perényi cs. Már a XIV. század elején bírják Nagy-Dobost, 1419-ben pedig Papos részeit. 1488-ban a Kölcsei-féle: Czégény, Kórógy, Istvándi, Kölcse, Fülesd, Szekeres, Cseke, Csécse és Milota helységekben szereznek – vétel útján – jószágokat. (1317: Lelesz metal. Szatmár. 3., a többire nézve Perényi cs. llt. – L. a Csákiak a. is.)
Petenyeházi cs. Bagda pusztát 1479-ben új-adományúl kapják. Ezenkívül földesurak: Kórógy (1419.), Iklód (1459.). Jánosi, Hodász, Derzs (1478. 1481.) helységekben; valamint Mérgesd (1483.) pusztán is. (1479: Ibrányi család llt. A többire: Lelesz. elench. statut. – Lásd az olcsvári Gútiak alatt is.)
Pilisi cs. Földesurak Iriny (1460.) és Kide (1466.) helységekben. (Lelesz. elench. statut.)
Piliskei cs. Részeik voltak Dombó (1373. 1429.). Dara (1373.) és Papfalva (1388.) helységekben. (Lelesz. elench. statut. – V. ö. Dl. 7856.)
Pocsaji cs. Mada és Kápolna helységekben. (XV. század: Lehoczky. Beregm. tört. IlI. 29.)
Pogány (kászonyi) cs. L. kazai Kakas cs. a.
Pohárnok (vámos-györgyi) cs. L. Kideiek a.
Porteleki cs. 1479: Károlyi oklt. II. 484.
Pósaházi cs. Paposon. (1480: Somossy cs. llt.)
Rácz despoták. István (1411 óta) majd Brankovics György despota bírja: Szatmár, Németi, Asszonypataka és Felső-Bánya városokat tartozékaikkal. (L. ott.)
Ramocsaházi cs. Tyukod részeibe igtatják őket 1449-ben. (Lelesz. elench. statut.)
Rápolti cs. 1430: Szirmay. Szatmárm. t. II. 123.
Ráskai cs. L. Butkaiak a.
Rátonyi cs. 1487 óta részeik voltak Adorjánban. (Dl. 27071. – L. Adorjániak a. is.)
Reszegei cs. Földesurak Reszegén és Börvejen. (1465: Lelesz. elench. statut.)
Rohodi cs. L. Iklódiak és olcsvári Gútiak a.
Román (sásvári) cs. Száraz-Berken. (1474: Századok. 1888. 747.)
Rozgonyi cs. A Czudar-féle Szamosszegre (és a többi hol Szabolcs-, hol Szatmármegyébe számított Czudar-féle birtokokra) nézve kapják 1470-ben a kir. jogot, még a Czudar Jakab életében. (Dl. 16972.)
Rupolujvári cs. L. tapsonyi Anthimi cs. a.
Saár (hesenyei) cs. 1405-ben igtatják Őr részeibe. (Lelesz. el. statut.)
Samel (samelházi) cs. Másként: Samelháziak. – 1424-ben földesurak – Samelházán és Malontán; 1449-ben igtatják őket – a Sarolyániakkal együtt – Majtis, Bere és Mánd részeibe. (Lelesz. met. Szatmár. 56., Lelesz el. statut. , Dl. 14584.)
Sándor (rohodi) cs. 1449: Zichy okmt. V. 615.
Sarolyánl cs. 1452-ben igtatják őket Tibatelke puszta s 1456-ban Sarolyáni Ambrusnét Tatárfalva részei birtokába. (Lelesz. elench. statut. – V. ö. Samelháziak.)
Sásvári cs. 1460-ban Jánosi, Hodász és Derzs részeibe igtatják őket. (Lelesz. elench. statut.) Volt jószáguk Simán és Száraz-Bereken is. (Lelesz. elench. statut., Eszterg. prim. llt. Eccles. n. 85.)
Seléndi cs. Földesurak 1490-ben (úgy látszik) Tótfaluban és Géczen. (1490: Lelesz. 14.)
Soldos (sarolyáni) cs. Szekeresen is. (1431: Lelesz. elench. statut., 1452: Dl. 14584; 1486: Száz. 1888. 747.)
Szantus (Santhus, tyukodi) cs. 1449: Lelesz. elench. statut., Károlyi cs. oklt. II. 382.
Szapolyai cs. Bírták Szatmár (l. ott) és Németi városokat. – 1494-ben az István nádor jószágaira 486, 1495-ben pedig 540 forint adót vetettek ki. (Engel, i. h. I. 36., 145.)
Szanaczén (kristalóczi) cs. 1439-ben részük volt Náprád, Gád és Karuly helységekben. (Lelesz. elench. statut.)
Szekeres (sarolyáni) es. 1450: Szirmay. Szatmárm. t. II. 216.
Szele (császári) cs. 1430-ban: Zelew. (1425: Szirmay. Szatmárm. t. I. 131., 1430: Dl. 12264; 1462: Dl. 15736.)
Szennyesi cs. 1452: Dl. 14584.
Szentpéterszegi Angello. 1459-ben része volt Apátiban zálogjogon. (Károlyi cs. oklt. II. 323.)
Szepesi cs. 1444-ben földesurak Paposon. 1449-ben és 1493-ban igtatják őket Homok, Sziget, Sár, Lázár, Darócz, Császló (bizonyára a Csarnavodaiak révén) és Vasad részeibe. (Somossy cs. llt., Lelesz. elench. statut.)
Szilágyi (jákói) cs. L. olcsvári Gúti cs. a.
Szokolyi (Szakolyi) cs.1483-ban igtatják őket a Daraiakkal Dara és Óvárí helységek, a vizsolyi puszta és az óvári rév birtokába. (Lelesz. elench. statut. – V. ö. Tört. Tár. 1890. 123. 124. l.)
Tamási (gacsályi) cs. 1454: Lelesz. 10.
Tatár (tatárfalvi) cs, 1447: Századok. 1888. 744.
Tatol (kirvai) cs. A Dolhaiakkal együtt kapják 1473-ban Uszka részeit. (Szirmay. Szatmárm. t. lI. 262.)
Téti cs. 1441-ben Száraz-Bereken. (Lelesz. elench. statut.)
Tiba (tibatelki) cs. 1439: Károlyi cs. oklt. II. 220.
Tibai cs. L. Nagymihályiak a.
Tiszta-bereki pálosok. Kis-Hodoson vannak részeik 1486-ban a bélteki Drágfiak adományából. (Lelesz. metal. Szatmár. 12.)
Tunyogi cs. 1466: Károlyi cs. oklt. II. 377.
Tyukodi cs. 1438. 1466: Károlyi cs. oklt. II. 201. 377.
Ujhelyi cs. 1453-ban részeik voltak Darnó és Kis-Palád helységekben. (Lelesz. elench. statut. – Lásd: Dománhidiak a. is.)
Ujlaki cs. Földesurak Ujlak (Sárköz-), Penyige és Gyügye helységekben. (Szirmay. Szatmárm. t. II. 321., 1465. és 1488: Lelesz. elench. statut.)
Urai cs. 1461: Lelesz. 72. 4., 1470: Lelesz. elench. statut.
Vajai cs. 1429-ben és (1450-ben is) földesurak Rohodon. 1436-ban Medgyes (Nyir-), 1458-ban Jánosi, Hodász és Derzs részeibe igtatják őket. (Szirmay. Szatmárm. t. II. 91., Lelesz. elench. statut.)
Váradi püspök és káptalan. Földesur: Hermanszeg, Jánk, Gyügye és Ricse helységekben. (1445 óta: Bunyitay i. m. II. 257. 284., 1407: Lelesz. elench. statut., 1425: Lelesz. metal. Szatmár. 8., 1464: Lelesz. 18.)
Várdai cs. Másként: Kisvárdaiak. – L. Kis-Várda vár a. Szabolcsban. s Jánk város és a Károlyiak a. Szatmárban.
Vasvári cs. Földesur Batiz-Vasváriban. (1429: Szirmay. Szatmárm. t. II. 299.)
Veres (jenkei) cs. Részeik voltak Terem helységben 1449-ben. (Dl. 31591.)
Vetési cs. 1408-ban a ragáldi pusztát vásárolják, 1418-ban pedig – cserében – Gencset szerzik meg. 1435-ben osztozkodnak: Vetés, Ujfalu, Almás, Vada, Csomaköz, (Mező-)Petri, Vezend és Terem helységeken; 1441-ben Száraz-Berek, – 1447-ben Császló, – 146ö-ben Vasvári, – 1472-ben Apáti birtokába igtatják be óket. 1457-ben Földesurak Piskárkos és Zsadány, – 1484-ben pedig Gilvács és Bátor helységekben is. (1408: Károlyi cs. oklt. I. 551., 1418: Károlyi oklt. II. 38., 1435: U. o. 154., 1447: U. o. 263., 1484: Lelesz. 12. A többire: Lelesz. elench. statut. – Lásd a Károlyiak a. is.)
Vitkal cs. Földesurak Vitka, Kápolna és Kolcs (?) helységekben. (1412: Lelesz. elench. statut.)
Zeleméri cs. 1413-ban földesurak Üllőn, Encsencsen (utóbbiban 1476-ban is) és Teremen. (Dl. 30776. és 18142.)
Zoárdfi (endrédi) cs. Előnevöket (Ér-)Endréd helységektől vették, mely 1398-ban egészen az övék volt. (Szirmay. Szatmárm. t. II. 30. – V. ö. 1461: Dl. 31759–31761.)
Zólyomi (albesi) cs. Földesurak Ördögház és Román helységben s 1489-ben (a Piskolt m.) Reszegén. (1469: Lelesz. 18. – Lásd: Közép-Szolnokban is, Szatmárban pedig a Kállaiak a.)
Zsadányi cs. 1449-ben igtatják őket Zsadány, Tyukod és Piskárkos részeibe. (Lelesz. elench. statut.)
Zsombok (ujlaki) cs. 1411: Szirmay. Szatmárm. t. II. 216.
Összesen: 169 birtokos.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
