FŐBB BIRTOKOSAI:
FŐBB BIRTOKOSAI:
Ábr(ah)ámi cziszterczita apátság. L. Dalacsa helység a.
Albert (besenyei) cs. Alberth. (1482: Dl. 18681.)
Antaifi (besenyei) cs. Anthalfy. (1480: Dl. 18400; 1482: Dl. 18681.)
Ányos (aranyani) cs. Anyas. (1492. körül: Epist. Petri de Varda. 213. l.) Anyos. (1504: Dl. 21273.)
Aracsai (aranyani) cs. Arachay. (1482: Dl. 18681; 1483: Dl. 18844.)
Aranyan(d)i (Aranyali) cs. Vizmelléki Sz.-Györgyön már 1339-ben, és 1389-ben, Bát-Szent-Péteren 1448-ban voltak részei. 1394-ben Bod-Sz.-Péteren kapott jószágot Zsigmond királytól. Valamikor a XV. században a család egyik tagja, bácsi kanonok, Kétház, Ordód és Aranyan részeit a Dabosiaknak (Dabasiaknak) adta. (1339: br. Révay cs. llt. Bodrog. II. 6., 1389: U. o. 10., 1394: U. o. I. 9., 1430: Dl. 11288; 1446: Dl. 13912; 1448: Dl. 14164. és br. Révay cs. llt. Bodrog. II. 2ő., 1460: Dl. 16762; 1489: br. Révay cs. llt. u. o. 17. – L. a Nagyvölgyi cs. a. is. V. ö. Kovachich. Form. sol. 341. l.)
Aranyas (szőllősi) cs. Aranyas. (1468: Dl. 16681. 16773.)
Árokegyházi cs. 1483: Dl. 18844.
Asztalnok (Asztalnak, szákai) cs. Azthalnok. (1462: Kismart. llt. 47. B. 24.) Azthalnak. (Másolat után. 1477: Dl. 17933. 17934; 1479: Dl. 18219.)
Bácsi kis-prépostság. (Kis-)Szent-Mártonban (Czobor-Sz.-Mihály mellett)
földesúr 1483-ban és 1484-ben. (Dl. 18817. 18834. 18954.)
földesúr 1483-ban és 1484-ben. (Dl. 18817. 18834. 18954.)
Bajai cs. 1466: Dl. 16378. L. Baja város a.
Bakó (cseretyési) cs. Bako. (1477: Dl. 17933. 17934.)
Báli cs. L. a báttai apátság a. – V, ö. 1378: Haz. okmt. VII. 415., 1483: Dl. 18844.
Bárány (besenyei) cs. Baran. (1461: Dl. 25990; 1482: Kismart. llt. 47. W. 16., 1486: Dl. 19177; 1517: Process. Tabulares. Orsz. Levéltár, hit. másolat.)
Bark(i) cs. Bork dictus. (1407: Dl. 9021.) Barky. (1425: Dl. 11664;
1482: Dl. 18681; 1483: Dl. 18844; 1494: Dl. 20201.) De Bark. (1460: Dl. 16762; 1482: Dl. 18681; 1519: Dl. 29028.) 1407-ben és 1425-ben: szőllősi, 1482-ben: piski, 1483-ban: aranyani, 1494-ben: sz.-miklósi előnévvel.
1482: Dl. 18681; 1483: Dl. 18844; 1494: Dl. 20201.) De Bark. (1460: Dl. 16762; 1482: Dl. 18681; 1519: Dl. 29028.) 1407-ben és 1425-ben: szőllősi, 1482-ben: piski, 1483-ban: aranyani, 1494-ben: sz.-miklósi előnévvel.
Bartáni cs. Vérrokon a bartáni Peresekkel (v. ö. ott) s földesúr Bartán, Déd, Piski, Vatasd, Tatárrév, Páris, Baracska-Szent-György, Kajánd és tán még más helységekben is. 1430-ban e birtokok részeit ítéletileg a Marótiak részére hasították ki. 1466-ban barki előnévvel tűnik föl ily nevű (Barthany) nemes. (1425: Zsélyi llt. Nagy Imre gyűjt. – V. ö. 1430: Dl. 12331; 1441: Tört. Társ. letét, 1448: Dl. 14164. 14182; 1466: Dl. 16294.)
Bátmonostori cs. L. Töttös(-fi, bátmonostori) néven.
Bát(t)ai apátság. Szeremlyén városban (l. ott) s ezenkívül Benye (Benyő, 1345. 1384.) és Lak (1384.) helységben is földesúr. 1447-ben (és nem 1407-ben) a Báliaktól Bál és Kakucs helységekben kapott részeket. (1345: Zichy okmt. II. 175., 1384: U. o. IV. 287., 1447: Pozsonyi kápt. magán llt. Cap. 63. f. 3. B. – V. ö. Fejér. X. 4. 623.)
Beriszló(-fi, jánosi, bródi) cs. Másként: Jánosi. – Filius Dorozlo. (! Másolat után. 1448: Dl. 14207.) Borizlo. (1450: Kismart. llt. 32. EE. 433.) Borezlofy. (1455: Tört. Társ. letét.) Berizlo. (Másolat után. 1476: Dl. 17845.) Birizlo. (Hasonlókép. 1479: Dl. 18261.) Beryzlofy. (1486: Dl. 19159.) Az utóbbi évekből (de főleg az 1486-ból) közölt adatok arra mutatnak, hogy a (pozsegamegyei) Bródon is birtokos grabarjai Beriszló család egy ide szakadt ágával van dolgunk.
Berjegi cs. L. a Czobor cs. a. (1481.)
Besenyei cs. 1448: Dl. 14164; 1460: Dl. 16763; 1477: Dl. 17926; 1482: Dl. 18732.
Bika (szákai) cs. Byka. (1466: Dl. 16294; 1477: Dl. 17934; 1505: Dl. 21423.)
Bíró (borosi) cs. L. a Czobor cs. a.
Bíró (szent-lászlói) cs. Biro. Byro. (1448: br. Révay cs. llt. Div. fam. II. 21. és Bodrog. II. 25.)
Bocskodi (besenyei) cs. Bochkody. (1482: Dl. 18732.)
Bodó (györgyi) cs. L. a lévai Cseh cs. a.
Bodonyi (szőllősi) cs. 1484: Dl. 18925. Másolat után.
Bodrog-monostori cziszterczi apátság. Bodrog-monostor földesura volt. (L. e helység a.)
Bodrog-szigeti pálosok. L. Monyorós helység a.
Bol(o)gó (Bolygó, szent-lászlói) cs. Bologo. (1466: Dl. 16294.) Bolygo. (1482: Dl. 18732.)
Boriszló(-fi, Jánosi) cs. L. Beriszló(-fi) néven.
Boroti cs. 1413: Dl. 10098; 1448: Kismart. llt. 32. EE. 430., 1460 Dl. 16762; 1482: Dl. 18732.
Botos (harapkói) cs. Bothos. – L. a Czobor cs. a.
Csákán (berjegi, bakocsi, sz.-lászlói) cs. Chakan. (1464: Dl. 16053; 1466: Dl. 16294; 1472: Kismart. llt. 47. W. 14., 1477: Dl. 17934.)
Csalk(-fi, Csal, Csalki, szent-lászlói) cs. Filius Chalk. (1407: Dl. 9021; 1416: Dl. 10445.) Chalki. (1413: Dl. 10098.) Chalk. (1448: br. Révay cs. llt. Div. fam. II. 21, és Kismart. llt. 32. EE. 430.) Chal. (1472: U. o. 47. W. 14., továbbá 1460-ban és 1466-ban is: Dl. 16762. 16294.) Másként: Szentlászlói. – 1460-ban tamásfalvi előnévvel. 1472-ben Ivánfalván is földesúr.
Csallóközi (aranyandi) cs. Challokewzy. (1466: Dl. 16294.)
Csama(-fi, régyi) cs. Filius Chama. (1399: Dl. 8474; 1410: br. Révay cs. llt. Bodrog. I. 14.) Chama. (1442: Zichy okmt. V. 279., 1448: Dl. 14164.) 1410-ben Sz.-András helységben földesúr, s hihetőleg a többi Régyi-féle birtokokban is. (L. ott, s a Czobor cs. a.)
Csapi cs. 1470-ben Kölőgy (Küllyőd), Kecskés, Sári, Eszter és Szent- György birtokához formálnak igényt. (Sóvári Soós cs. llt.)
Császár cs. 1495-ben Nagy-Aranyan helységben vannak részei. (br. Révay cs. llt. Bodrog. II. 19. V. ö. Valkómegyében.)
Csécs(i, büdi, szent-miklóai) cs. Chech. (1399: Dl. 8474; 1464: Dl. 16053; 1480: Dl. 18440; 1482: Dl. 18681.) Checz. (1460: Dl. 16762.) Cheech. (1480: Dl. 18381.) Cheh. (1482: Dl. 18730; 1486: Dl. 19176.) Chechy. (1482: Dl. 18681.) 1464-ben a sz.-miklósi határban is volt fóldjök.
Cseh (lévai) cs. Másként: Vajdafi. – Az 1420-as évek eleje óta a magban szakadt nevnai Treutelek után (Valkó- és Pozsegamegyéből) birtokosok e megyében. Már 1422-ben kezükön találjuk Csente, Tótfalu, Negyven, Szent- György, Vanna, Keresztes, Battyán, Avató és Bel-Kül(l)őd helységeket. 1427- 8-ban pedig Zsigmond király Csente, Tótfalu, Negyven, Battyán, Avató, Vanna, Keresztes, Keresztur és Bel-Kül(y)ód birtokában erősíti meg őket. E helységeknek (melyekhez a 80-as években még Szentfalva járúlt) részeihez azonban később, főleg a Mátyás király uralkodása idején a szekcsői Herczegek, Florenczi Miklós (kinek neje nevnai Treutel-leány volt s a ki később maga is viselte a Treutel nevet); a Kórógyiak (zálogban), a guti Országh-ok (a lévai Csehekkel kötött örökösödési szerződés révén), györgyi Bodó Gáspár és Nagyvölgyi László (előbbi kir. adomány czimén is, 1461. 1462.), a Parlagiak és Kállaiak (hasonló jogon), végül a Kisvárdaiak vagy Várdaik (zálogban az 1480-as években) szintén jogot tartottak, s utóbbiak pl. Csomoklyát 1487-ben bírták is. (1422: Dl. 11187; 1425: Dl. 11664; 1427–8: Kismart. llt. 23. A. 3. és 4. és Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2., 1433: Dl. 12514; 1440: Dl. 13565; 1456–64–98: Dl. 15025; 1456: Dl. 15025; 1459: Kismart. llt. 23. A. 8., 1461: Dl. 25990; 1462: Kismart. llt. 47. B. 24., 1461: Dl. 15982. 16001; 1465: Dl. 16235; 1485: Dl. 19089; 1487: Dl. 19310. és br. Révay cs. llt. Bodrog. II. 16., 1498: Dl. 20797; 1500: Dl. 22537; 1509: Dl. 21938; 1511: Dl. 22205. – Némely részletek bővebben olvashatók Pozsegamegyében a lévai Cseh cs. a. V. ö. Fejér X. 8. 643., 1522: Dl. 23633.)
Csekei (korpádi) cs. Chekey. (1461: Dl. 25990.)
Csipcsi (cseretyési) cs. Másként: Csepcsi. – Olykor «Chypchy» alakban. – Részeik voltak: Szent-Miklós, továbbá (1448.) Bát-Szent-Péter és (1495.) László-Aranyas helységekben. (1423: br. Révay cs. llt. Bodrog I. 19., 1460: Dl. 16762; 1480: Dl. 18400; 1482: Dl. 18681; 1495: br. Révay cs. llt. Bodrog. lI. 19., 1503: Dl. 21229. – V. ö. különben Csepcs helység és a régyi Vasadi cs. a. is.)
Csóka (szent-lászlói) cs. Choka. (1466: Dl. 16294.; 1482: Dl. 18732.)
Csukat (szent-miklósi) cs. Chwkath. 1418-ban egy ízben «Kwthak». – László 1484-ben a megye alispánja. Ugyanő 1487-ben Csomoklya és Szentfalva részeihez tart jogot, s tamásfalvi előnevet is visel. (1448: Dl. 14164; 1449: Dl. 14239; 1464: Dl. 16053; 1480: Dl. 18400; 1484: br. Révay cs. llt. Bodrog. II. 15., 1487: U. o. II. 16. és Div. fam. III. 16., 1498: Dl. 20797.)
Czikádori apátság. Földesur Bököd (II. Endre kora óta és 1344. 1394. 1425.), Pogy (1340.) és Gerebecz (Kerebecz, 1347. 1426.) helységekben. (II. Endre kora és 1344–1394: Zichy okmt. IV. 575–583., 1347: Kismart. llt. 32. E. 234., 1425. 1426: Zsélyi llt.)
Czobor (czobor-sz.-míhályi) cs. Chubor, Chobor, Czobor. Másként: Szentmihályi, Czobor-szentmihályi. – Már 1360. körül föltűnik e megyében Jánosi és sz.-mihályi Czobor néven. 1399-ben a Rég(y)i (és régyi Csamafi, később Csama) családdal közösen birtokosok (Czobor-) Szent-Mihály, Szent-András, Bakacs, Halmos, (Régy) és Csomoklya helységekben. Közben (1403.) hűtlenségük miatt három fő birtokukat Czobor-Szent-Mihályt, Jánosit és Halmost, elvesztették ugyan, de később ismét visszanyerték, 1442-ben I. Ulászló királytól új-adományúl is kapták, s később is állandóan bírták. Sőt uj birtokokat is szereztek. 1461-ben a magbanszakadt harapkói Botos György birtokait, a bácsmegyei Tapolczát és Szt-Pált (melyet zálog czimen már 1454-ben bírtak) kapták Mátyás királytól, melyeket azonban később (1474.) Bodrogmegyébe helyeztettek át. 1468-ban arra az esetre, ha Maróti Mátyus magtalanul halna el, az ő jószágait Hetes, Száka, Aranyan, Gergelyi helységekben és Bán- Száka pusztán – igérte nékik a király; 1472-ben pedig, midőn Bajai András fimaradék nélkül meghalt, Baját adta ugyancsak nékik és a Paksiaknak, Pete helységgel együtt. 1476-ban Maróti Mátyus gyermektelenül halván el, Száka, Gergelyi, Hetes, Aranyan (Aranyad) helységek részeit és Bán-Száka pusztát csakugyan megkapták a királytól; de egyszersmind a bazini és szt.- györgyi Grófok is, a kiknek a király 1477-ben (a mikor pedig a Czoborokat ellenmondás nélkül beigtatták) e birtokokat visszaadatni rendelé. E miatt elkeseredett viszálykodás támadt a Czoborok és a szt.-györgyi Grófok közt, főleg hogy az utóbbiak Hetest, Gergerit, Szákát és Aranyant, Bán-Száka pusztával (s a későbbi, 1486. évi nyomok szerint Szent-Miklós, Doroszló és Tótfalu bácsmegyei helységek részeivel) együtt elzálogosították Matucsnai Gábor kalocsai érseknek, a ki meg zálogjogát a kalocsai káptalannak hagyományozta. Azonban a Czoborokat később is benne találjuk Hetes vagy Nagy-Hetes (1481–1495.), Gergelyi (1481. 1484.) és Száka (1483. 1505.) helységekben. Ezenkívül 1474-ben Fel-Szántón, 1482-ben (zálogban) Baracskán, 1483-ban és 1484-ben Szőllősön is voltak részeik, 1484-ben pedig Uj-Bécs (1508-ban. Szilvás) helységben is. 1481-ben Czobor- Szent-Mihályon a domonkosok részére kolostort alapítván, ugyanitt társ-házat és templomot, s Ivánfalván, Cseretyésen, a szent-andrástelki pusztán földeket s a hetesi határban halastavakat adtak nékik. Ugyanez évben belegi Markos Péterrel, Morhát-szántai (szántai Morhát) Jánossal és Berjegi Alberttel együtt a magban szakadt boroti Biró György birtokait kapták Borot, Árokegyháza, Csőszapa, Bál, Kakuca, Csere(s)z, Pacsir helységekben és Apátitelek pusztán. 1485-ben szántai Morháti Jakabné Szántó és Büdi (valamint Erős, Tittös, Kenyeri és Paraszti bácsmegyei s Órév és Csatár baranyamegyei) birtokait szintén a Czoboroknak engedte ugyan át, e birtok-átruházásnak azonban nem lett semmi foganatja. Az 1470-es évek óta Czobor-Szent-Mihályon erősségük (l. ott) is volt. (Nagy Iván, i. m. III. 206., 1399: Dl. 8474; 1403: Dl. 8904. 8905. 8926; 1405: Dl. 9034; 1406: Dl. 9695. 9214; 1411: Dl. 9846; 1412: Dl. 9866; 1442: Dl. 13669. 13670; 1460: Dl. 14378; 1454: Dl. 14809; 1458: Dl. 15240; 1461: Dl. 15607; 1468: Dl. 16717; 1472: Dl. 17310; 1474: Körmendi llt. Himfyana 564., 1476: Dl. 17854. 17891; 1477: Dl. 17925. 17926. 17933. 17934. 17938. 17954. 17964. 17965; 1478: Dl. 18071. 18118. és Muz. llt., 1479: Dl. 18261. 18262; 1481: Dl. 14983. 17319. 18514. 18528; 1482: Dl. 18657. 18727. 18730. 18738; 1483: Dl. 18783. 18817. 18823. 18834. 18838. 18839. 18840; 1484. Dl. 18954; 1485: Dl. 19082; 1494: Dl. 20201; 1495: br. Révay cs. llt. Bodrog. II. 19., 1496: Muz. llt., 1498: Dl. 20720; 1505: Dl. 21423. 21428; 1508: Dl. 31841; 1617: Dl. 28123. L. lklód helység, továbbá a Szőllősi, Petykei és Zamléni cs. a. is, v. ö. Iványi, i. h, 53. és köv. l.)
Dabosi (Dabasi) cs. L. az Aranyadiak a.
Dakó (haraszti) cs. Lako. Thako. (1460: Dl. 16762.) Dako. (1472: Kismart. llt. 47. W. 14., 1482: Dl. 18681; 1483: Dl. 18840; 1495: br. Révay cs. llt. Bodrog. II. 19.) Bako. (Másolat után. 1480: Dl. 18332.)
Derzsanóczi cs. L. a Niczki cs. a.
Doha (besenyei, aranyani) cs. Doba, (1479: Dl. 18261. 18265.) Dobi. (Másolat után. 1477: Dl. 17964.)
El(e)ber (sári) cs. Eleber. (1448: Dl. 14164; és br. Révay cs. llt. Bodrog. II. 25.) Elber. (1448: U. o. Div. fam. II. 21.)
Endrei (Endrédi, ivánfalvi) cs. Endrey. (1482: Dl. 18681.) Endredy. (1486: Dl. 19176.)
Erdélyi (sz.-miklósi, régyi, dienesfalvi) cs. Erdely. (1479: Tört. Társ. letét; 1480: Dl. 18400; 1487: br. Révay cs. llt. Bodrog. II. 16., 1519: Dl. 23220.) Bácsmegyében is birtokosok. 1479-ben Csomoklya (Csomoklyán) részeit a Matucsinaiaknak vetették zálogba, s 1487-ben még mindig jogot tartottak (Vitályos) a Csomoklya határán feküdt Szentfalvához. (L. az aranyani Révai cs. a. is.)
Erdődi cs. Erdewdy. Benedek 1498-ban bodrogmegyei kir. ember (Dl. 20797.)
Faber (vagy: Kovács, korpádi) cs. Faber. (1482: Dl. 18681.)
Farkas (régyi) cs. Farkas. (1482: Dl. 18681.)
Farkas (szent-lászlói) cs. Farkas. (1482: Dl. 18732.) Meglehet ugyanegy vagy rokon az előbbivel.
Fejérvári káptalan. 1341-ben Él és Él-Szekcső helységekben földesúr. Él-t vagy Él(e)det 1392-ben (cserében) a bátmonostori Töttösöknek adta ugyan, de azért e helységben később is (1407. 1411. 1419. 1450. 1482.) birtokos. 1390-ben Tótiban is vannak részei. (1341: Zichy okmt. I. 619., 1390: U. o. IV. 439., 1392: U. o. 496., 1407: Kismart. llt. 32. EE. 342., 1411: U. o. 32. D. 197., 1419: Dl. 10801; 1450: Kismart. llt. 32. EE. 433., 1482: U. o. 47. W. 16.)
Fejes (régyi) cs. Feyes. (1466: Dl. 16294.)
Fekete (aranyani) cs. 1448: Zsélyi llt.
Fekete (szent-lászlói) cs. Fekethew. (1472: Kismart. llt. 47. W. 14.) Meglehet azonos az előbbivel.
Fizi (Füzi, besenyei) cs. Fyzy. (1466: Dl. 16294; 1482: Kismart. llt. 47. W. 16.)
Florenczi Mátyus. L. a lévai Cseh cs. a.
Fodor (csepcsi, sz.-miklósi) cs. (1425: Zsélyi llt., 1464: Dl. 16053; 1466: Dl. 16294; 1482: Dl. 18681; 1509: Dl. 21938.)
Forró (sz.-lászlói) cs. Forro. (1407: Dl. 9021; 1409: br. Révay cs. llt. Bodrog. I. 14.)
Földes (besenyei) cs. Fuldes. (1402: Zichy okmt. V. 327., 1464: Dl. 16053.) 1464-ben Szent-Miklós határában is volt földjük.
Gazi cs. Gazy. – Állandóbban: kakati, 1480-ban: régyi, 1496-ban: nagyvölgyi előnévvel. (1466: Dl. 16294; 1480: Dl. 18381. 18400; 1482: Dl. 18681; 1495: Dl. 20254; 1496: Muz. llt.)
Geréb (vingárti) cs. 1498-ban Pacsir helységben földesúr. (Dl. 20927.)
Gereczi (szent-miklósi) cs. Gereczy. (1480: Dl. 18400; 1482: Dl. 18681.)
Gergelyi (Gergeri) cs. 1410: br. Révay cs. llt. Bodrog. T. 14., 1466: Dl. 16294; 1486: Dl. 19176.
Geszti cs. 1376-ban Adreánban vagy Adorjánban, 1428-ban Eszteren, 1431-ben Miskén, Boziáson, Székfélyben, 1472-ben Kül(l)őd, Berjeg, Igalhegy, Baja és Baracska helységekben földesurak; 1482-ben Küll(y)őd (Békavár) várát, s szintén Baracskát és Székfélyt is bírják. – János 1464-ben Bács-, 1468-ban Bodrogmegye egyik alispánja. (1376: Zichy okmt. III. 626. 636., 1428: Zsélyi llt. 1431: Zsélyi llt., 1464: Dl. 16061., 1468: br. Révay cs. llt. Bodrog. II. 7., 1472: Kismart. llt. 47. W. 14., 1482: Dl. 18666. 18727. – V. ö. 1371. 1374: Zichy okmt. III. 429. 663. és l. Baja városnál is.)
Görhes (Görkes?, csepcsi) cs. Gewrkes. (Másolat után. 1464: Dl. 16053.) Sz.-Miklós határában is volt földjök.
Gróf (szent-gyöngyi és bazini) cs. Groff dicti. – Az 1470-es évek végén a Marótiak után maradt több helység birtoka fölött viszálykodtak a Czoborokkal. (L. itt.) Ugyanekkor és 1486–7-ben földesurak Szent-György városban, Szent-Márton, Sark-Szent-Márton, Szent-Iván, Hetes, Aranyan, Gergeri és Száka helységekben, melyeknek birtokához az utóbbi időkben (zálog illetve hagyomány czímén) a kalocsai káptalan formált jogot. (1477: Dl. 17952. 17964; 1478: Dl. 18118; 1486: Dl. 19176. 19177.)
Gyantei cs. 1430. táján Aranyan helységben földesúr. (Dl. 11288.)
Gyele (besenyei) cs. Gyele. (1448: Kismart. llt. 32. EE. 430.)
Györgyfi (besenyei) cs. Gerghfy. (1466: Dl. 16294.)
Haj-szent-lőrinczi prépostság. Haj-Sz.-Lőrincz város földesura. Ezenkívül 1280-ban, valamint 1338-ban és 1347-ben is Pipa földet vagy falut találjuk birtokában. 1348-ban Pa(u)li és Pa(u)li-port helységekben birt részét Becsei Töttösnek (a bátmonostori Töttösök ősének) adta cserébe Gyapol, másként Tepermez és Sz.-László részeiért. Ugyanez évben még Régy-Sz.-Márton és Kecskés helységekben is birtokos; 1426-ban pedig Illyén, 1436-ban Sz.-Lászlón. (1280: Árpádk. új okmt. XII. 313., 1330: Zichy okmt. I. 364., 1338: Kismart. llt. 32. A. 45., 1340: Zichy okmt. I. 588., 1342: U. o. II. 37., 1346: U. o. 197. 216., 1347: Kismart. llt. 96. f. 2. n. 8., 1426: Dl. 11748; 1436: Zsélyi llt., 1480: Dl. 18400.)
Haraszti cs. Pestmegyéből. – Ferencz 1498-ban (és 1511-ben) földesúr (zálogban?) Vannán és hihetőleg a többi lévai Cseh-féle birtokban is. (1498: Dl. 20797; 1511: Dl. 22205. – V. ö. 1522: Dl. 23633.)
Haraszti (kajándi) cs. Harazthy. (1482: Dl. 18732. – V. ö. 1479: Dl. 18232.)
Herczeg (szekcsői) cs. Baranyamegyéből. – Bodrog város és Davot (Daut) kastély ura volt. Ezenkívül birtókában találjuk Daut vagy Davot és Szántó (1351. 1497.), Nyavalyád (1351. 1384.), Töttös (1384. 1497.), Igalhegy (Igalszeg, Göllencs, 1391.), Dus és Benye (1405.), Orvos(?), Adorján, Berjeg, Baracska és Tizház (1497.) helységeket. (1351: Haz. okmt. V. 124., 1384: Zichy okmt. IV. 280. 282., 1391: U. o. 468. 469., 1401: U. o. V. 234., 1405: U. o. 390., 1482: Dl. 18666. 18727; 1497: Muz. llt. – L. az említett város és kastély, s a lévai Cseh cs. a. is).
Herke cs. Herke. (1466: Dl. 16294.)
Horvát (aranyani vagy aranyadi és küllődi) cs. Horwath. (1427: Zsélyi llt., 1430: Dl. 11288; 1477: Dl. 17934.)
Horvát (haraszti) cs. Horwath. (1472: Kismart. llt. 47. W. 14.)
Horvát (régyi) cs. Horwath. (1483: Dl. 18844; 1505: Dl. 21428.) Talán azonos vagy rokon valamelyik előbbivel. 1501-ben a csepcsi Horvát-ok kezdenek szerepelni, kik tán a régyi Horvátokkal azonosak. (Muz. llt.)
Hunyadi cs. L. Szabadka városnál.
Ivács (aranyani vagy aranyandi, szent-lászlói) cs. Iwach. (1466: Dl. 16294; 1482: Dl. 18681.)
Ivácson(-fi, tamásfalvi) cs. Iwachon. (1466: Dl. 16378; 1483: Dl. 18844. – V. ö. 1413: Dl. 10098.)
Ivánfalvi cs. 1425: Dl. 11664; 1448: Kismart. llt. 32. EE. 130., 1460: Dl. 16762; 1482: Dl. 18681.
Jánosi cs. L. a Beriszló(-fi, jánosi) cs. a.
Job(b)ágyi (Jobbágy-szentmiklósi) cs. L. Job(b)ágy helységnél idéz.
Jo(csjkad (szederkényi, kétházi) cs. Jokad. (1448: Dl. 14164.) Joczkad. (1448: br. Révay cs. llt. Div. fam. II. 21.) Jochkad. (1448: U. o. Bodrog. II. 25.)
Józsa (aranyani) cs. Josa. (1448: br. Révay cs. llt. Gyulay, VIII. 35., 1470: Dl. 16983.) 1448-ban Bát-Szent-Péteren is birtokos.
Kajándi cs. 1464: Dl. 16053.
Kakati (Kakadi) cs. 1409: br. Révay cs. llt. Bodrog. II. 14., 1441. 1455: Tört. Társ. letét, 1466: Dl. 16294; 1468: Dl. 16681; 1482: Dl. 18681.
Kákonyi (Kákony, szecsei, régyi) cs. Kakon. (1425: Dl. 11664.) Kakony. (1483: Dl. 18844.)
Kállai cs. L. Madaras város és a lévai Cseh cs. a.
Kalocsai érsek. Földesúr Apáti és Arnat városokban (l. ott); továbbá Csanád (1391.), valamelyik Szent-Iván (1394.), Töttös-Száka (1391.), Szent-Király (1391.1603.), Darvasz (1438. 1447. 1448.) Aranyan (1447.), Apos (1447. 1448.) és Asszonyfalva (1495.) helységekben. Ezenkívül úgy látszik, hogy az 1401-ben Apos, Apos-Aranyan(a), Szent-Király és Töttös-Szákája helységekkel együtt fölmerülő Pátit (és Darvaszt) szintén a kalocsai érsekség apáti (arnati) uradalmához kell számítanunk; nemkülönben az 1503-ban ugyancsak a kalocsai érsekség birtokában (Arnattal sat. együtt) említett (bács- vagy bodrogmegyei) Kaplant és Gyertyánost is. (1391: Zichy okmt. IV. 468. 469., 1396: U. o. V. 19. 26., 1401: U. o. 238. 239., 1410: Dl. 9635; 1438. 1447: Zsélyi llt., 1448: Kismart. llt. 32. EE. 430., 1495: br. Révay cs. llt. Bodrog. II. 19., 1503: Dl. 21229. – V. ö. Száka helység s a Czobor cs. a. is).
Kalocsai káptalan. Földesúr Kakucson. (1486: Dl. 19177. V. ö. Dl. 19176. – L. a Czobor és a szent-györgyi Gróf cs. a., valamint Szent-György városnál is.)
Kaszás (gergeri, bartáni) cs. Kozas. Kazas. (1466: Dl. 16294; 1474: Károlyi oklt. II. 435. 1477: Dl. 17934; 1482: Dl. 18681; 1483: Dl. 18844.) Péter (bartáni előnévvel) 1477-ben a megye alispánja.
Katán (árokegyházi) cs. Katbar. (Másolat után. 1483: Dl. 18844. Tatár?)
Kelez (szent-lászlói) cs. Kelcz. (1448: Dl. 14164.)
Kemény (besenyei) cs. Kemen. (1482: Dl. 18681; 1483: Dl. 18844.)
Kemény (szent-demeteri) cs. Kemen. (1464: Nagy Imre gyűjt.)
Kétházi cs. 1487-ben Tamásfalván a néhai tamásfalvi Loránt Mihály részei fölött rendelkeznek. (1391: Zichy okmt. IV. 465., 1448: br. Révay cs. llt. Bodrog. II. 25., 1477: Dl. 17926; 1484: Dl. 18954; 1487: br. Révay cs. llt. Div. fam. III. 16.)
Király. L. Szabadka városnál.
Kis (besenyei, szent-miklósi) cs. Parvus. Besenyei előnévvel. (1468: br. Révay cs. llt. Bodrog. II. 7., 1476: Dl. 17845; 1477: Dl. 17926; 1480: Dl. 18400.) Parvus. Szent-miklósi előnévvel. (1464: Dl. 16053; 1466: Dl. 16294; 1482: Dl. 18681.) A két előnevű család azonosnak vagy közel rokonnak látszik.
Kis (jánosi) cs. Kys. (14432: Dl. 18738.) Parvus. (1483: Dl. 18839. 18844.)
Kis (régyi) cs. Parvus. (1466: Dl. 16294.) Meglehet ez is azonos a besenyei és sz.-miklósi Kis-ekkel.
Kisvárdai cs. L. Várdai néven.
Kórógyi cs. L. a lévai Cseh cs. a.
Korpádi cs. 1407-ben Külső- és Belső-Bál s Sziget helységekben kapnak részeket, cserében a nevnai Treutel családtól s később is birtokosok e megyében. (1447: Dl. 9293; 1460: Dl. 16762; 1486: Dl. 16294; 1482: Dl. 18681.)
Korvin János. A hol bodrog-, hol csongrádmegyei szabadkai uradalmat bírta a XVI. század legelején Szabadka városával (l, ott) és várával együtt. E tájon fekvő birtokai közül 1504-ben még Bajnokot, Györgyét, Pacsirt, Napfényt és Budakutát is, Bodrogmegyébez számították. (Kismart. llt. 45. D. 68.)
Kozma (Kozmai, csipcsi, régyi) cs. Cosma. (1448: Dl. 14164.) Kozma. (1448: br. Révay cs. llt. Bodrog. II. 25.) Kozmay. (1482: Kismart. llt. 47. W. 16.)
Kőszegi pálosok. L. a szentlászlói Tamás cs. a.
Lekcsei (Lecskei) cs. Bizonyára rokon a később megvagyonosodott Sulyok családdal. (1381: Békássy cs. llt., 1413–23: Dl. 11301.)
Lengyel cs. 1486-ban szent-miklósi előnévvel. (1448: Dl. 14164; 1466: Dl. 16294; 1482: Dl. 18681; 1486: Dl. 19176.)
Loránt(-fi, tamásfalvi) cs. Loranthfy. (1460: Dl. 16762.) Loranth. (1484 Dl. 16053; 1487: br. Révay cs. llt. Div. fam. III. 16.)
Magyar (aranyani) cs. Magyar. (1448: br. Révay cs. llt. Gyulay. VIII. 35.) Bát-Szent-Péteren is birtokos.
Majos (darói) cs. L. Dalacsa helység a.
Markos (belegi) cs. Markos. Markws. Marcus. – Rétségkivül Barsmegyéből. (V. ö. 1476., 1478., 1479: Békássy cs. llt., 1495: Dl. 17891. 20254. 30372: – L. a Czoborok a. is.)
Maróti cs. János 1399-ben kapja kir. adományul a kormosi vámot. Ugyanő földesúr 1448-ban Szent-Pálon. 1413-ban zálogba veszik Szákai (Pósa fia) Istvántól Gergelyi, a két Szent-Márton és Szent-Iván részeit s (a Szántaiaktól) ítéletileg nyerik Szát részét. Ugyanekkor (és 1423-ban) Hetesen is van jószágok. Utóbbi évben az aranyani Pap család birtokait szerezték meg Gergelyi, Belső-Szent-Márton, Sarok-Szent-Márton, Szent-Iván és Aranyan helységekben, Gyula, Vilmán(y) és Veresegyház pusztákon; 1430-banpedig Rég(y) és Bakacs részeit a Rég(y)iektől. 1424-ben és 1446-ban földesurak (Puszta-) Szákán, 1449-ben pedig Györe-Hetesen (Győrő-Hetesen) is. Végül 1460-ban Nagy-Hetes, 1468-ban Nagy-Szent-György, Sári, Hetes (Gyerő- vagy Györe- Hetes), Száka, Aranyan, Gergelyi részeit és Bán-Száka pusztát is birtokukban találjuk. (1399: Dl. 8492; 1448: Zichy okmt. V. 550., 1413–23: Dl. 11301; 1413: Dl. 10098; 1423–30: Dl. 11288; 1424: br. Révay cs. llt. Bodrog. II. 20., 1430: Dl. 11527. 10161; 1449: Dl. 18238; 1446: Dl. 13912; 1449: Dl. 14238; 1480: Dl. 16762. 16763; 1468: Dl. 18681. 16717. 16773. – L. Szent-György város, a Régyi, Bartáni, Czobor és Pakai cs. a. is.)
Matucsinai cs. L. a Vajda (régyi), Erdélyi (dienesfalvi), Czobor és a szentgyörgyi Gróf cs. a. – V. ö. 1477: Dl. 17933. 17934.
Miskei cs. Fejérmegye solti székéből. – 1464-ben Szent-Demeter részét kir. engedélylyel a dobai Szilágyiaknak adták. (Nagy Imre gyűjt. – V. ö. 1430: Dl. 12331.)
Miskei cs. Hihetőleg a bodrogmegyei Miskéről. (1426: Zsélyi llt., 1430: Dl. 12331.)
Mon(y)házi (besenyei) cs. Monhazy. (1482: Dl. 38681.)
Morha(r)t vagy Morháti (szántai) cs. Másként: Szántai, Morhát-Szántai. A század elején Szat, Valfer, Asszonyfalva, Szántó, Büdi (Sz.-Miklós), Tadis és Aranyan helységekben földesúr; 1455-ben és 1467-ben pedig a lekcsei Sulyok családdal (l. itt is) kötött öröködési szerződés szerint Szántó és Büdi helységekben. Jakabban e családnak magva szakadván, e két helységben bírt jószágait 1486-ban a Nagylucseiek kapták. E birtokok részeiről aztán az utóbbiak javára 1489-ben a lekcsei Sulyok cs. tagjai is lemondtak: (L. a Marótiak, (1423.), Szőllősiek, Czoborok s Bácsmegyében ugyane család a. – V. ö. 1391: Zichy okmt. 1V. 468., 1443: Dl. 12821; 1413–23: Dl. 1130; 1478: Muz. llt., 1480: Dl. 18400; 1482: Dl. 18681; 1486: Dl. 19099. 19149.)
Nagy (aranyani, lengyeli) cs. Magnus. (1483: Dl. 18834; 1484: Dl. 18925.; 1494: Dl. 20201; 1495: Dl. 20254.)
Nagy (bartáni, régyi) cs. Magnus. (1460: Dl. 16762; 1466: Dl. 16294.) Nagh. (1480: Dl. 18332. 18400;. 1482: Dl. 18681.)
Nagy (besenyei) cs. Magnus. (1448: Dl. 14164. br. Révay család llt. Bodrog. II. 25.)
Nagy (boroti) cs. Magnus. (1486: Dl. 16294.)
Nagy (cseretyési) cs. Nagh. (1470: br. Révay cs. llt. Bodrog. II. 9.
Nagy (kétházi) cs. Domonkos 1466-ban az Ujlaki Miklós bodrogmegyei alispánja. (Dl. 16294.)
Nagy (szent-lászlói) cs. Magnus. (1448: br. Révay cs. llt. Div. fam. II. 21. és Bodrog. II. 25.) Meglehet, hogy az itt külön-külön fölvett családok egyike másika azonos.
Nagylucsei cs: L. a Morha(r)t (szántai) cs. a.
Nagyvölgyi (bartáni) cs. 1468-ban László Bodrogmegye egyik alispánja. – 1391-ben Kölőd vagy Kölőgy helységben, s 1448-ban (László) Bát-Szt-Péteren is földesur. 1486-ban ugyanő Csipcs és Rém (Rim) részeit, melyeket Aranyani Fóristól cserébe kapott, nemes Szalankemeni László boszniai kanonoknak adta el. 1480-ban a László özvegyéé Bartán vára, s Páris, Kormos és Bartán helységek része. (1391: Zichy okmt. IV. 468., 1448: Dl. 14164. és br. Révay cs. llt. Gyulay. VIII. 35; 1464: Dl. 15977; 1486: Révay llt. Bodrog. II. 6., 1468: U. o. II. 7., 1480: Dl. 18400. – L. a lévai Cseh és bartáni Peres cs. a. is.)
Niczki cs. Földesur 1449-ben Tárnokon és Tótiban is a Dersanócziakkal; 1478-ban pedig Tárnok, Kozmus (Kormos?) és Haraszt helységekben. (1449: Iványi, i. m. 130., 1478: Haz. okmt. IV. 429.)
Numos (régyi) cs. Nwmos. (1462 f Kismart. llt. 47. B. 24.)
Nyakazó (szent-lászlai) cs. Nyakazow. (1418: Dl. 14164; 1482: Dl. 18681.) Nyakazo. (1448: br. Révay cs. llt. Div. fam. II. 21.)
Nyitrai (régyi) cs. Nytray. (1466: Dl. 18294.)
Nyulazigeti apáczák. Földesurak Papi és a két Hetes helységekben. (1368–1468: Dl. 5693. 14239. 16681; 1432: Dl. 12441; 1449: Dl. 14238; 1497: Dl. 20625. 20626. 20627. sat.)
Óbudai apáczák. Ujfalu város földesurai. (L. ott.)
Ollár (Ollári, végházi, boroti) cs. Ollary. (1466: Dl. 16294; 1484: br. Révay cs. llt. Bodrog. II. 15.) Ollar. (1482: Kismart. llt. 47. W. 16.)
Ordódi cs. 1487-ben az aranyani Révaiakkal osztályos; ugyanekkor jogot tart Csomoklya és Szentfalva részeihez. (1413: Dl. 11301; 1448: Dl. 14164; 1460: Dl. 16763; 1466: Dl. 16294; 1477: Dl. 17934; 1482: Dl. 18681; 1487: br. Révay cs. llt. Bodrog. II. 16., 1518: Dl. 23104. – V. ö. Bács- Bodrogm. I. 112.)
Orosz (szákai) cs. Oroz. (1400: br. Révay cs. llt. Bodrog. I. 12., 1411: Dl. 10161.)
Országh (gúti) cs. L. a lévai Cseh cs. a.
Ördög (aranyani) cs. Ewrdeg. Ewrdwg. (1424: Zsélyi llt., 1449: Dl. 14238. 14239; 1462: Kismart. llt. 47. B. 24.) Wrdwg. (1455: Tört. Társ. letét.) Ewrdewg. (1466: Dl. 26294.)
Örösi cs. Földesur Örös és Lengyel helységekben 1412-ben. (Dl. 9951. – V. ö. 1408: Zichy okmt. V. 564.)
Ősteleki (gergeri) cs. Wsteleki. (1448: Kismart. llt. 32. EE. 430.) De Ewsthelek. (1446: Dl. 13912.) Ewstheleke. (1448: br. Révay cs. llt. Div. fam. II. 21.) Ostheleky. (1448: U. o. Bodrog. II. 25.) Ewstheleky. (1457: Dl. 15154.) Tán a megfelelő (Őstelek) helység is e megyében feküdt.
Pakai cs. Balázs 1448-ban a megye egyik alispánja. Ugyanőt 1447-ben Csomokl(y)a részeibe igtatják 1472 óta részben Baja város is az övék. 1479-ben Ivánfalván is voltak részeik; 1480-ban pedig (Paka), Vél, Sári és Kengyi (Kendi) helységekben, utóbbi kettőben a Marótiaktól. (1399: Dl. 8474; 1447: br. Révay cs. llt. Bodrog, f. II. n. 8., 1448: U. o. Div. fam. II. 21., 1460: Dl. 16763; 1479: Dl. 18232; 1480: Dl. 18354. 18381. 18400. – L. Szabadka és Baja városok a. is.)
Pap (aranyani, gergelyi) cs. Pap. (1423: Dl. 11018; 1423: Dl. 11288; 1448: Dl. 14164; 1460: Dl. 16762; 1477: Dl. 17934.) Patb. (!1446: Dl. 13912.) L. a Marótiak a. is.
Parlagi cs. L. a lévai Cseh cs. a.
Peres (Pörös, bartáni) cs. Peres. Pwrws, Pewrws. Már 1368-ban e néven (Peres) merülnek föl. 1394-ben kapják Zsigmond királytól Bod-Szent-Péter részeit. 1404-ben-Bartány (Bertán), Tatárrév, Déd és Páris helységekben birt jószágukat (hűtlenségük miatt) Gyulai Frank és Németi János kapták Zsigmond királytól. De azért tovább is megmaradtak e birtokok élvezetében s ha megoszták is másokkal, ezek közt a Gyulaiakat és Németieket nem találjuk. Így 1411-ben Nagyvölgyi Lászlóval együtt igtatják őket (zálog czímen) Bartán(y), Piski, Déd, Páris, Tatárrév, Varasd, Szent-György és Mene, – 1455-ben pedig egyedül Nagyvölgyi Lászlót (kétségkívül szintén a Peres vagy Bartáni családtól) Bartán(y), Déd, Piski, Odvard, Varasd, Bara(c)ska-Sz.-Győrgy, Páris, Tatárrév, Aranyan, Lengyel helységek s a kormosi rév birtokába. 1448-ban azonban e birtokok (jelesül Bartán(y), Páris és Varasd) részeihez a Peresekkel és Nagyvölgyiekkel szemben a farnasi Veresek is jogot formáltak. – Ilgyanekkor a Peres-eknek Bát-Szent-Péteren még mindig volt némi jószáguk. (1368: Zichy okmt. 361., 1394: br. Révay cs. llt. Bodrog. I. 9., 1404: Dl. 29219; 1430: Dl. 12331; 1441. 1456: Tört. Társ. letét, 1448: br. Révay cs. llt. Gyulay. VIII. 35., Dl. 14164. 29266; 1453; Dl. 14707. – V. ö. a Bartáni cs. a.)
Pesti (csipcsi) cs. Pesthy. (1466: Dl. 16294.)
Pet(y)kei cs. Valkómegyéből. – László 1435-ben, 1437-ben és 1438-ban a megye egyik alispánja. 1430-ban (ugyanő) Tatárréven is birtokos. Később (1479, 1481. 1484. hihetőleg a Czoborok révén) Szent-Mihályon, Halmoson és Jánosiban voltak részeik. (1430: Dl. 12331; 1435–7: br. Révay cs. llt. Bodrog. I. 24., 1438: Zsélyi llt., 1479: Dl. 18261. 18262; 1480: Dl. 18332; 1481: Dl. 18499; 1484: Dl. 18925; 1486: Dl. 19159.)
Piski cs. 1453-ban Párisban is birtokos. (Dl. 14707. – L. Piski helység a.)
Pocz (szecsei vagy szecseli) cs. 1466-ban «de Sechel Pocz» János a megye egyik (Szokolyi Péter helyett) alispánja. (Dl. 16294.) Egy hasonló nevű (de Zecze) nemes 1448-ban és 1450-ben is föltűnik. (Dl. 14164; Kismart. llt. 32. EE. 432.)
Polyák (régyi) cs. Polyak. – Péter 1464-ben és 1466-ban a megye alispánja. Ugyanő 1468-ban Rég(y)en és Bakacson (vagy Bakocson) birtokot vásárol. (1464: Dl. 16053; 1466: Dl. 16296; 1468: br. Révay cs. llt. Bodrog. II. 7.)
Pongrácz (dengelegi) cs. A (hol bodrog-, hol csongrádmegyei) szabadkai uradalmat bírta Szabadka városával (l. ott) és várával együtt.
Porkoláb (bajai) cs. Porkolab. (1483: Dl. 18844.)
Porkoláb (gergelyi) cs. Porkolab. (1477: Dl. 17933. 17934.)
Porkoláb (jánosi) cs. Porkolab. (1483: Dl. 18339. 18844.) Castellanus. (1483: Dl. 18925.)
Porkoláb (tárnoki) cs. Castellanus. (1482: Kismart. llt. 47. W. 16.) Úgy látszik, nem azonos családok.
Pozs(o)gai (sz.-miklósi, büdi-szent-miklósi) cs. Posogay. (1480: Dl. 18400.) Posgay. (1519: Dl. 23220.)
Rég(y)i cs. A XV. század elején Rég(y), Szent-András, Bakacs, Csomokl(y)a, Báktető, Kálmán és Szent-Márton helységekben birtokosok. Némely tagjainak hűtlensége következtében Rég(y) és Bakocs helységekbeli részeiket Zsigmond király e század elején adományúl, majd 1416-ban ítéletileg is a Kagybéli, kagybéli Lengyel és Karol, továbbá a Mérei (Mérai) és Patai családoknak adta, a kik azután 1424-ben (beigtatás 1425-ben, kir. jóváhagyás 1429-ben) e birtok-részeket a Marótiaknak adták el. 1464-ben és 1483-ban ivánfalvi, ugyancsak 1483-ban tamásfalvi néven tűnik föl ily nevű nemes család. (1399: Dl. 8474; 1405–1409: Dl. 9021; 1410–1448: br. Révay cs. llt. Bodrog. II. 25. 26., 1416 -1430: Dl. 10161; 1424–29: Dl. 11527; 1464: Dl. 16053; 1483: Dl. 18840. 18844. – V. ö. Marótiak.)
Rémi (Rimi) cs. 1466: Dl. 16296.
Révai (aranyapi vagy aranyani, bakacsi) cs. Reway. – 1487-ben Csomoklya és Szentfalva részeihez tartott jogot. 1495-ben Nagy- és László-Aranyan, 1496-ban (ekkor az Erdélyi és Vasadi családokkal együtt) Rég(y), Bakocs és Csomoklya, – 1512-ben pedig Aranyan, Tót-Aranyan, Vizmelléki-Szt.-György, Bakacs, Cseretyés, Régy helységekben s (a két) Csomoklya és Gyula pusztákon birtokos. (1448: br. Révay cs. llt. Bodrog I. 26., 1466: br. Révay család llt. Bodrog. II. 6. és Dl. 16294; 1477: Dl 17934; 1482: Dl. 18681; 1487: br. Révay család llt. Bodrog. II. 16., 1495: U. o. II. 19., 1496: Nagy Iván, i. m. IX. 693., 1512: br. Révay cs. llt. Bodrog. III. 6. – V. ö. Századok. 1875. 36. l.)
Sáfár (rémi) cs. Safar de Rymy. (1461: Dl. 25990.)
Sándor (kakati, sári) cs. Sandor dictus. (1460: Dl. 16762; 1466: Dl. 16294; 1482: Dl. 18681. 18738; 1519: Dl. 29028.)
Sándor (szent-demeteri) cs. Sandor dictus. (1464: Nagy Imre gyűjt.)
Sári cs. 1373: Zichy okmt. III. 492., 1448: Dl. 14164.
Sárközi (csipcsi, nagyvölgyi) cs. Sarkewzy. (1480: Dl. 18400.) Sarkezy. (1482: Dl. 18681; 1496: Muz. llt.)
Sarlai (aranyani) cs. Sarlay. (1462: Kismart. llt. 47. B. 24.)
Sáska cs. Saska. Hol: szent-miklósi (1448: Dl. 14164; 1466: Dl. 16294; 1482: Dl. 18666.- 18681.), hol: kétházi (1448: Br. Révay család llt. Bodr. II. 25.), hol: aranyani (1455: Tört. Társ. letét, 1460: Dl. 16762.), hol pedig: tamásfalvi (1483: Dl. 18441.) előnéven tűnnek föl ily nevű, egymással kétségkívül rokon nemesek.
Sebők (Sebek, szákai) cs. Sebek. Sebewk. Sebok. (1454: Dl. 14809; 1462: Kismart. llt. 47. B. 24., 1482: Dl. 18681.)
Sulyok (lekcsei) cs. Suluk. Sulyuk. Swlyok. Swlywk. Swlok. Ugy látszik (1439.) Pakán is voltak részei. (1368. 1379: Zichy okmt. III. 346., IV. 115., 1436: Kismart. llt. 96. f. i. n. 2. et B., 1455: Tört. Társ. letét, 1460: Dl. 16763., 1489: Dl. 19498. L. a szántai Morhát(i) és Lekcsei család a., s v. ö. Bácsmegyében is.)
Szabó (régyi) cs. Zabo. (1483: Dl. 18844.)
Szákai cs. 1464-ben a szt.-miklósi határban volt földjök; s 1480-ban a szt.-miklósi előnevet viselik is. 1479-ben Száka, Bakacs és Régy helységekben bírt részeiket említik. (1448: Dl. 14164. és Kismart. llt. 32. EE. 430., 1464: Dl. 16053; 1477: Dl. 17934; 1479: Dl. 18219; 1488: Dl. 18400. – L. Maróti cs. a.)
Szalankemeni László. L. a Nagyvölgyi cs. a.
Szántai cs. L. a Marha(r)t vagy Morháti (szántai) cs. a.
Szántó (kakati) cs. Zantho. Zando. (1483: Dl. 18838. 18839. 18840. Másolatok.)
Száti (Szati) cs. 1472-ben Tárnokon voltak részei. 1480-ban kakati előnéven tűnik föl. (1472: Kismart. llt. 47. W. 14., 1480: Dl. 18332., V. ö. 1413: Dl. 10098; 1448: Kismart. llt. 32. EE. 430.)
Szecse(l)i (Szecseji) cs. L. Szecse(l) helység a., s v. ö. a Szőllősi cs. a. is.
Szederkényi cs. 1448-ban egy ízben: kétházi, máskor: (kétházi majd) lekcsei előnéven tűnnek föl ily nevű nemesek. De Zederkeni. (1448: Dl. 14164.) Zederkeny. (1448: br. Révay cs. llt. Div. fam. II. 21. és Bodrog. II. 25.)
Székely (aranyani) cs. Zekel. (1448: Dl. 14164. és br. Révay cs. llt. Bodrog. II. 25.)
Szél (kakati) cs. Zel. (1441: Tört. Társ. letét.), Zeel. (1448: Dl. 14164; 1482: Dl. 18666. 18681; 1511: Dl. 22205.)
Szentgyörgyi és Bazini (Gróf) cs. L. Gróf (szt.-györgyi) néven.
Szentiván(y)i cs. 1466: Dl. 16378. (Ugy látszik, a mai Felső-Sz.-Iván értendő.) – 1482-ben piski előnévvel merül föl Miklós, mint bodrogmegyei kir. ember, de hogy melyik Szent-Iván (és melyik Piski) értendő, – nem tudom. (Dl. 18738.) Különben ugyancsak Bodrogmegyében 1483-ban egy piski Saentmihályi Miklós nevű nemes is szerepel (Dl. 18839. 18840.), tehát az óvatosság tanácsos. (Az illető oklevelek másolatok.)
Szentlászlai (régyi) cs. 1448-ban: de Zenthlaczlo, 1482-ben «Zenthlazlay» alakban. (br. Révay cs. llt. Div. fam. II. 21., Dl. 15135. – V. ö 1413: Dl. 10098; 1460: Dl. 16763., 1482: Dl. 18681. és l. a szent-lászlói Csalk-fi cs. a. is.)
Szentmihályi cs. Értsd: Czobor-szentmihályi, azaz: Czobor. (L. e néven.)
Szentmihályi domonkosok. L. a Czobor-ok a.
Szentmihályi (piski) cs. L. a Szentiványi cs. a.
Szentmiklósi (Büdi-szentmiklósi) cs. 1399: Dl. 8174; 1448: Dl. 14164; 1482: Dl. 18665.
Szilágyi (dobai) cs. Zylagy. – L. a fejérmegyei Miskeiek a.
Szilágyi (horogszegi) cs. L. Szabadka városnál. V. ö. Bács- és Csongrádmegyében Szilágyi Erzsébetnél.
Szöllősi cs. 1481-ben egy ízben: Zelessy, 1495-ben: Zewlesy. – 1416-ban: Szőllős, Szecse(l), Bu(1)csúszék (Bulcsú és Szeke(?), helységek birtokába igtatják őket és a Szecse(1)ieket, kir. adomány czímén. 1456-ban ugyane birtokokat (Bulcsószék, Szőllős és Szecsej) a czobor-sz.-mitiályi Czobor-ok és szántai Morhát-ok kapják a királytól. 1495-ben László-Aranyan-ban is birtokosok. (1416: Dl. 10445; 1427: Zsélyi llt., 1456: Dl. 15110; 1482: Dl. 18681. 18732; 1484: Dl. 18954; 1495: br. Révay cs. llt. Bodrog. II. 19.)
Takó (haraszti) cs. L. Dakó néven.
Tamás (szent-Lászlói) cs. Thamas dictus. – 1457-ben Szent-László részeit a (baranyamegyei) Kőszeg vár melletti, Szent-Megváltóról czímzett pálosoknak adták. (Dl. 14154. 14155.)
Tamásfalvi cs. 1477-ben aranyani előnévvel. (1402: Zichy okmt. V. 328., 1466: Dl. 16294; 1477: Dl. 17964; 1482: Dl. 18681.)
Tapászi (régyi) cs. Thapazy. (1482: Dl. 18681; 1483: Dl. 18844.)
Tar (régyi) cs. Thar. (1466: Dl. 16294; 1482: Dl. 18681.)
Tarczal (korpádi) cs. Tharczal. (1482: Dl. 18681.)
Tárnoki cs. 1345: Kismart. llt. 47. A. 2., 1430: Dl. 11288; 1448: Kismart. llt. 32. EE. 430., 1466: Dl. 16378.
Tatári cs. …. de Thathary. (1481: Dl. 25990. Csonka oklevélben; sem a kereszt- sem az előnév nem maradt meg.)
Temesközi (ivánfalvi) cs. Themeskezy. (1479: Dl. 18232.)
Tinas (boroti) cs. Thynas. (1461: Dl. 25990.)
Tordas (régyi, lekcsei) cs. Thordas. (1436: Kismart. llt. 96. f. 1. n. 2. et. B., 1455: Tört. Társ. letét, 1483: Dl. 18844.)
Török (csipcsi, csöpcsi) cs. Thewrek. (1466: DL 16294.) Therek. (1482: Dl. 18666.)
Török (kétházi, berjegi) cs. (Másolatból. 1464: Dl. 16053.) Thewrek. (1482: Dl. 18727.)
Török (ordódi) cs. Therek. (1477: Dl. 17934; 1482: Dl. 18681.) Therewk. (1481: Dl. 24983.)
Török (tamásfalvi, aranyani) cs. Therek. Therewk. (1474: gr. Károlyi okmt. II. 435., 1480: Dl. 18332. 18400; 1483: Dl. 18840; 1495: br. Révay cs. llt. Bodrog. II. 19., 1518: Dl. 23104.)
Törzsök (pakai) cs. Tursok. (1409: br. Révay cs. llt. Bodrog. I. 14.) Thwrsek. (1441: Tört. Társ. letét.)
Töttös(-fi, vagy Tettes, Tittös, bátmonostori) cs. Filius (et dictus) Theuthes, Theteus, Tethes, Theutus, Teutes, Thutus, Thwtus, Thewthews, Thythews, Theutheus, Thethews sat. Másként: Bátmonostori. – 1322-ben kapja ősük, Becsei Imre Bátmonostort, a melynek, valamint Bot-alja-Sz.-Péter helységnek birtokába 1323-ban is igtatják. E törzsbirtokaik körül apránként egész uradalmat szereztek össze, ugy hogy (nem is említve a XIV. század folyamán föltűnő birtokaikat) 1400-ban már Bátmonostora, Tóti, Pál(y)i-port, Lak, Arany, Bátkuta (Bács-kuta), Gara, Bátalja-Szent-Péter, Egyházas-Kajánd, Bor sod-Szent-Lőrincz, Bátoregyház, Al-Szent-György, Ata-egyház, Mátyusegyháza, Dé(z)s és Szent-Derzs helységekben földesurak; ezenkívül ugyanekkor Szembécs (vagy Szembécz?), – 1441-ben Asszonyfalva és Valfer, – 1402-ben Zside, – 1445-ben Vajas, – 1406-ban Patala, Katymár, Félegyház, Kis-Pályi máskép Pongrácz, – 1407-ben Boziás, 1448-ban Töre, – 1450-ben Baracska helységekben is. 1466-ban, mikor László és Várdai (Kisvárdai) István kalocsai érsek (s rokonai) egymást testvérökké s magtalan halál esetére örökösökké fogadják, a Töttös-ök Bát-Monostora városban, Pongrácz, Aranyan, Mátyusháza, Szent-György, Borsod, Katymár, Patola, Kajánd, Timak, Gara, Bácskuta, Tárnok, Tóti, Baracska, a két Vajas, Szembécz, Lak, Valfer és Asszon(y)falva helységekben birtokosok. E birtokaik csakugyan a Várdaiakra szállottak. (1322., 1323: Zichy okmt. I. 221., 236., 1400–1407: U. o. V. 146., 171., 239., 279., 389., 486., 493., 1448: Kismart. llt. 32. EE. 430., 1466: Dl. 16378; a többire nézve: Zsélyi levéltár. – L. Bát-monostora és Szembécs kastély, Pongrácz és Gara helység a. külön, s a fejérvári kápt. és a haj.-sz.-lőrinczi prépostság a. is.)
Treutel (nevnai) cs. L. a lévai Cseh cs. a.
Ugut (csepcsi) cs. Wgwth. (1432: Nagy Imre gyűjt.) Földesur Csepcsen, Él-Csepcsen (s ezenkívül egy ki nem betűzhető más faluban is).
Vajda cs. Régyi, ivánfalvi, aranyani, majd szent-lászlói előnévvel tűnnek föl ily nevű nemesek. Ugy látszik, azonos családot vagy vérrokonokat kell értenünk. 1468-ban régyi (máskor sz.-lászlói) Vajda Mátyás tiltakozott, hogy szent-lászlói Vajda Bálint Régyet és Bakacsot (Bakocsot) elidegenítse. 1475-ben régyi Vajda Mátyás özvegye Bakacson részeket vetett zálogba a Matucsianiaknak. Wayda. (1448: Kismart. llt. 32. EE. 430., br. Révay cs. llt. Div. fam. II. 21., 1455: Tört. Társ. letét, 1461: Dl. 25990; 1464: Dl. 16053; 1468: br. Révay cs. llt. Bodrog. II. 7., 1475: U. o. II. 12.. 1482: Dl. 18681.)
Vajdafi (lévai) cs. L. lévai Cseh néven.
Várdai cs. Másként: Kisvárdai. 1482-ben Mátyusházán, 1484-ben Csomoklyán is birtokosok. (Dl. 18729. 18954. – L. Bát-monostora kastély, a bátmonostori Töttös és lévai Cseh cs. a. is.)
Vadasi, Vasadi (régyi) cs. Wadasy. (1480: Dl. 18400.) Wasady. (1480: Dl. 18381; 1484: br. Révay cs. llt. Bodrog. II. 15.) De Wasad. (1487: U. o. II. 16.) István 1484-ben Régyen Csipcsi István özvegyétől részeket vásárolt; 1487-ben pedig a Csomoklya határán belül feküdt Szentfalva helység részeihez is jogot formált. (br. Révay cs. llt. Bodrog. II. 15. és 16. – L. az aranyani Révai cs. a. is.)
Végházi cs. 1482: Kismart. llt. 47. W. 16.
Veres (farnasi, farnosi) cs. Kolozsmegyéből. L. a bartáni Peres cs. a.
Veres (pakai) cs. Weres. (1448: br. Révay cs. llt. Div. fam. II. 21.)
Veres (szent-lászlói) cs. (Másolat után. 1482: Dl. 18732.) Meglehet azonos az előbbivel.
Vizközi cs. Wyzkewzy. (1448: br. Révay cs. llt. Div. fam. II. 21.) De Wyzkwz. (1453: Dl. 14707.) Wyzkwzy. (1460: Dl. 16762.) Wyzkezi. (1464: Nagy Imre gyűjt.) 1448-ban: bartáni, 1460-ban: aranyani, 1464-ben pedig: csőszapai előnévvel. 1453-ban Párisban is voltak részei.
Zamléni cs. Biharmegyéből. – 1450-ben (a Gábor fiai) ugylátszik a Czoborok némely birtokrészéhez (Jánosi) tartottak jogot. (Dl. 14378.)
Z(e)él (kakati) cs. L. Szél alakban.
Zsidei cs. 1448: Kismart. llt. 32. EE. 430., 1460: DL 16762;1466: Dl. 16294.
Össeesen: 217 birtokos.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
