AZ URBÉRI VISZONYOKRA VONATKOZÓ TANÁCSKOZÁSOKNAK NYUGODTABB IDŐKRE HALASZTÁSÁRÓL.
AZ URBÉRI VISZONYOKRA VONATKOZÓ TANÁCSKOZÁSOKNAK NYUGODTABB IDŐKRE HALASZTÁSÁRÓL.
A képviselőház 1848. szeptember 25-dikén tartott ülésében Bezerédy István indítványozta, hogy a ház a hűbéri viszonyokról alkotandó törvények tárgyalását, melybe már bele is kezdett, végezze el. Tar Károly nem fogadta el az indítványt, mert különben a ház adna azon néposztálynak, a mely nem hadakozik, s elvenne azon néposztálytól, a mely hadakozik. Hivatkozott a keserű tapasztalásra, hogy csak a magyar nemzetség, s ennek nemes faja az, mely a hazának utolsó szükségeire leginkább áldoz. A képviselők közül többen felelni akartak Tar beszédére, de az elnök megjegyezte, hogy az vita tárgya nem lehet, melyik osztály tesz eleget kötelességének, s hivatkozással a képviselőházhoz már egy alkalommal intézett fölszólítására, hogy oly tárgyú tanácskozást ne engedjen meg, mely eredményre nem vezet, fölhívta a házat azon végzés kimondására, hogy ezen tárgyhoz többé senki nem szólhat.
Deák Ferencz: Bezerédy István képviselő úr inditványát nem azon szempontból nem óhajtanám elfogadni, mely előttem meg volt említve, hanem azért, mert többen megbízva a ház által, megbízva a miniszterelnök által, eltávoztak a háztól, működni az ország megmentésére szükséges eszközök előszerzése végett. Meglehet, hogy minden óra, minden pillanat hozhat elő körülményeket, miszerint ismét többeknek kell eltávozni talán hasonló czélból, s azt hiszem, ha vannak oly kérdések, melyek a háznak teljes számú jelenlétét s a leghiggadtabb tanácskozást megkivánják, épen ezen kérdések azok. Akármit fog a ház az urbéri viszonyokra nézve rendelni, most ne tegye ki magát azon szemrehányásnak, hogy ebbeli határozatát elhamarkodva, az időnek sürgető körülményei között, talán néha nem teljes számmal s talán néha nem oly higgadtan hozta, a mint szükséges a végzések sikerességére. Sőt ha jól emlékszem, ámbár határozat e részben nem volt is, a midőn eltávoztak tőlünk többen, a ház hangulata az volt, hogy semmi részletes törvényjavaslatok tárgyalásába addig, míg az idők vészsúlyosabb napjai el nem mulnak, nem 148bocsátkozunk; maradjunk meg e mellett, maradjunk meg az eltávozott képviselőtársainknak tett igéret mellett, s ne ereszkedjünk olyanokba, a mikhez nekik is igen fontos szólásuk van. De azt hiszem, nehezen is vennék, ha akkor, midőn ők a haza megvédésére szükséges eszközök előteremtése végett innen eltávoztak, a képviselőház az ő és pedig nagy számú hozzájárulásuk nélkül rendelkeznék e tárgyról. Én tehát azt gondolom, ha az isten szerencsét ad, a mit teljesen remélek, a nemzet ereje vagy talán azoknak, a kik bűnt követtek el ellenünk, magokba szállása, vagy akármi körülmények meg fogják mutatni a szerencsés időpontot, midőn ebben rendelkezhetünk; meglehet, néhány nap alatt – s adja isten, hogy úgy legyen – körülményeink jobb fordulatot veendenek; tanácskozzunk akkor e tárgyról, de ne most. Azt hiszi talán valaki, hogy a népet fogjuk ezzel megnyerni? Hiszen azon néhány nap, azon 4–5 nap alatt, mely addig eltelik, híre sem mehet ki. Határozzunk igazság és méltányosság szerint. Tekintsük a népérdekeket s ne védelmezzük csak az egyik osztályt. Tegyünk mindent, mit jónak s czélszerűnek látunk; hanem most várjuk be azon tárgyra nézve a vészszel fenyegető néhány nap elmultát, s ne szóljunk hozzá; de azután üljünk hozzá nyugodtabb kebellel s teljes számmal, a mint ezt a törvényhozási érdek megkivánja, határozzunk. A mit az elnök úr a nép érdekét illetőleg felhozott, hogy engedjünk, bár nem a ház határozatának, de azon felszólításnak, hogy harczot ne idézzünk elő, én ezen felszólításnak engedek; a ház határozatának azonban azért nem akarnék engedni, mert a ház ily határozatot nem hozott, s hozni joga nem is lett volna. Én úgy tekintem ezt, mint hivatkozást minden egyes ember discretiójára, hogy most, midőn a legnagyobb egyetértésre van szükség, azon nevetséges és gyűlöletes ellenségeskedés magvát, a mely néposztály és néposztály közt támad, ne terjeszszük. Nem szólok tehát, ámbár sok mondani valóm volna, s ámbár el lehetne mondani, hogy ha csak a nemesség védené meg a hazát, nem lenne megvédve, mert most is a táborban több nem nemes, nem privilegiált osztálybeliek vannak, holott ezt a mostani vészteljes körülmények közt a haza java igényelvén, az enthusiasmus ébresztésére mindenkinek, kinek módjában van, kötelességében áll tenni. Bezerédy István képviselő indítványát jelenleg nem fogadom el. (Helyes!)
A képviselőház Deák Ferencz fölszólalása után kimondotta, hogy nem fogadja el Bezerédy István indítványát.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
