SCHMERLING TERVEI MAGYARORSZÁGRA NÉZVE.

Full text search

SCHMERLING TERVEI MAGYARORSZÁGRA NÉZVE.
1864.-ben Schmerling államminiszter beligazgatási és törvénykezési több rendszabályt tervezett Magyarországban életbeléptetni. Ezen év ápril 22-dikén Forgách Antal gr. helyébe Zichy Hermann gr. neveztetett ki magyar kanczellárnak, a ki a bécsi polgármester tiszteletére 1864. junius 6-dikán rendezett díszlakomán nyiltan és határozottan a magyaroknak a Reichsrathba való belépte mellett nyilatkozott.
«Tudta mindenki – írja a Farkas Albert szerkesztette «Országgyűési Emlékkönyv»-ben Salamon Ferencz – hogy az új kanczellár főleg arra van kiszemelve, hogy a magyar országgyűlés összehívását megelőzve, egy csoport octroyálást létesítsen, melyek egy Schmerling úr szája íze szerinti magyar pártot teremtsenek. A «justiz-organisatio» kivitele lett volna egyik feladata. Épen ennek készítéséről volt az egyik legfontosabb hír a mult év (1865) első hetében, sőt akadt bécsi lap, mely egy állítólag Budáról írt levélben jelenté, hogy az octroyálás a legnagyobb rokonszenvre talál Magyarországon. Schmerling emberei ezen hirlapi áltudósítással igyekeztek hatni Bécsben némely befolyásos körökre. Január 8-dikán jelent meg a «Napló»-ban erre nézve egy nyilatkozat, mely nyilván Deák sugalmazása volt, s mely szerint a jogfolytonosság elvénél fogva csak az lehet törvény, a 250mit az ország képviselete törvényes formák közt hoz s az uralkodó szentesít; továbbá, hogy egy új octroyálás nem hogy örömmel fogadtatnék, hanem épen a kiegyenlítést nehezítené. Már január 10-dike után a bécsi lapok jól értesültjei több oldalról kijelentették, hogy a kormány nem akarja keresztülvinni az új octroyálást. Maga Schmerling úr lapja, a Botschafter, kijelenté január 11-dikén, hogy nincs többé szó a justiz-organisatio keresztülviteléről, legfölebb egyes, szükségeseknek látszó javításokat akar behozni a kormány, mely utóbbi módosítás alkalmasint leplezendő volt Schmerling úr teljes vereségét ebben a kérdésben.»
A Pesti Napló-nak Salamon Ferencztől idézett czikke ez volt:
«A «Debatte» sürgetve figyelmezteti a «Pesti Napló»-t a «Fremdenblatt» egy közleményére, melynek, úgy látszik, nagy fontosságot tulajdonít. A «Fremdenblatt»-nak azt írá valaki Budáról, hogy «Magyarország minden köreiben a legteljesebb rokonszenvre talál azon jobb és gyorsabb igazságszolgáltatási szervezet, melyet most szándékoznak életbe léptetni.»
A «Debatte» azt hallja továbbá, hogy Bécsben bizonyos körök ama terv érdekében igyekeznek kizsákmányolni a «Pesti Napló» hallgatását és sajnálja, hogy ezen hallgatással fegyver van szolgáltatva az ellenfél kezébe.
A «Pesti Napló» azon kedvező helyzetben van a közönséggel szemben, hogy nem kénytelen, kell vagy nem kell, minduntalan ismételnie programmját, mely alkalmasint ismeretes tuladonképi olvasóinak körén túl is.
Ha volnának, kik a jogeljátszás elméletéhez még ragaszkodnak, tán bővebben kellene kifejtenünk, hogy mi a jogfolytonosság elvét vallván, csak azt tekintjük törvénynek, a mit az ország képviselete törvényes formák közt határoz s az uralkodó szentesít. De a «Debatte»-val szemben, mely a legalitás barátjának vallja magát, fölösleges ezt magyarázgatnunk.
Ennél szükségesebb a «Debatte» interpellatióját azon figyelmeztetéssel viszonoznunk, hogy a «Pesti Napló» egyenesen a fenforgó tárgyról határozott nyilatkozatokat adott három czikkben még a «Debatte» megjelenése előtt.
A mi a «Fremdenblatt» azon közleményét illeti, mintha Magyarországon rokonszenvet támasztottak volna a tervben levő igazságügyi változtatások, mi, a mennyire tapasztalásból ismerjük a közvéleményt, ellenkező hitben vagyunk, s nem tekintjük az állítólag tervben levő octroyálást azon közvetítő tények egyikének, melyeket a «Bécsi Híradó» szükségesebbeknek mondott a közvetítő embereknél.»
A kormány hivatalos lapja, a Sürgöny, 1865. január 26-dikán a következő hírt tette közzé: «Ő felsége a magyar kanczellárnak (a magyar közigazgatási és törvénykezési szervezés tervezetére vonatkozó) előterjesztését 251helybenhagyólag elhatározni méltóztatott, hogy a szervezési tervezet az összehívandó legközelebbi országgyűlés elé terjesztessék királyi javaslatképen.»

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me