A MAGYAR KIRÁLY PÉNZVERÉSI JOGÁRÓL.
A MAGYAR KIRÁLY PÉNZVERÉSI JOGÁRÓL.
A képviselőház 1867. deczember 19-dikén tartott űlésének napirendjén volt az ő felsége többi országaival kötött vám- és kereskedelmi szövetség részletes tárgyalása.
A XII. czikk így szólott:
«Az ausztriai érték, míg törvényesen meg nem változtattatik, közös érték marad; azonban mind a két törvényhozó testnek az aranyérték behozatalára nézve egyforma előterjesztések fognak mielőbb tétetni, melyekhez képest a frankláb szerint 10, 20 és 25 frankos aranypénzek 9000/100 vegylegű finom tartalommal, továbbá 40 krajczáros és 1 forintos ezüst váltópénzek fognak veretni, miben a párisi pénzértekezlet elvei lehetőleg érvényre lesznek emelendők.
Szabadságában áll mind a két félnek 10 krajczáros és azon aluli váltópénzt is veretni, mely a másik államterületen is a forgalomba fel fog vétetni. E váltópénz finomsági tartalma és súlya, valamint a mindenik fél által veretendő összeg mennyisége iránt a két miniszterium közt egyetértés lesz eszközlendő.»
Podmaniczky Frigyes b. attól tartott, hogy a második bekezdésnél fogva sokan úgy magyarázzák majd e czikket, hogy a magyar király pénzverési joga csakis a tízkrajczárosokra szorítkozik, s ezért a következő indítványt terjesztette elő: Az első bekezdés meghagyatván, végéhez e szavak toldassanak: «Mindkét fél csak a meghatározott értékű pénznemeket fogja saját területén veretni, s e pénznemek, a mennyiben a magyar korona országaiban veretnek, a magyar korona jelvényeivel lesznek ellátandók.» A második bekezdésbe ezen szók toldatnának be: «ezen kívül». A második bekezdés végére pedig e szavak jönnének: «és jóváhagyás végett mindkét törvényhozás elé terjesztendő».
342Lónyay Menyhért pénzügyminiszter kifejtette, hogy a tárgyalás alatt levő egyezmény nem az ország pénzverési jogáról szól, a melyet senki kétségbe nem von, hanem szól a jövendőbeli pénzláb egyformaságáról. A tízkrajczárosokat és a többi váltópénzt azért kellett megnevezni, mert ezen pénzek veretésénél a teljes érték nem szokott használtatni. Ki kellett tehát mondani, hogy az ily pénzek, melyek másutt minden nemzetközi forgalomból ki vannak zárva, a monarchia két államában viszonosan ne zárassanak ki; de ennélfogva ki kellett mondani azt is, hogy milyenek legyenek ezek a pénzek, s milyen arányban fognak veretni. A mi pedig a jelvényeket illeti, megtette az intézkedést, hogy a magyar pénzverdék csak magyar jelvényekkel veressenek pénzt.
Tisza Kálmán hivatkozott a százados gyakorlatra, a mely szerint valahányszor szerződéseknél a legkisebb kétség férhetett ahhoz, a mi az ország előnyére volt, azt mindig az ország ellen magyarázták, s mivel itt pénzverésről van szó, okvetetlenül szükségesnek tartotta annak a kifejezését, hogy Magyarországnak önálló és saját jelvényével való pénzverési joga az eddigi törvények értelmében fönmarad.
Deák Ferencz: A magyar királynak pénzveretési joga nem ezen XII. czikken alapul, s ennek tárgya se lehet. Régi törvényeinktől kezdve egészen a legújabbig, s különösen az 1867:XII. t.-cz. 66-dik szakaszában világosan ki van mondva: «magában értetődvén, hogy a pénz verésére és kibocsátására nézve a magyar király fejedelmi jogai teljes épségökben fenmaradnak». Hogy ezen törvény teljesedésba menjen, nem kérdjük a lajtántúliaktól; ha nem megy teljesedésbe, e magunk miniszteriumát vonjuk feleletre, mert ennek kötelessége ezen törvényt föntartani és életbe léptetni. A mit magunk hatalmával megtehetünk, minek mulasztásáért a magunk miniszteriumát vonhatjuk feleletre, azt új szerződésbe bele tennünk nem kell, mivel ezen jogunk kétségbe vonatalához a szerződő másik félnek legkevesebb joga sincs. Azt hiszem, hogy ezen eljárással csak gyöngítenők és nem erősitenők a fejedelem jogát. (Élénk helyeslés a középen.)
A képviselőház a XII. czikket változatlanul elfogadta.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
