II.
II.
Deák Ferencz átalánosságban elfogadott törvényjavaslatának 7. §-a így szólott: «A törvénykezést illetőleg, az első biróságoknál, mind az ügykezelés nyelvére mind a polgári s bűnvádi perekben, akár ügyvéd közbejöttével, akár a nélkül folytattatnak, a perlekedésnek és a hozandó itéleteknek nyelvére nézve, addig, míg az elsőbiróságok végleges rendezése és a szóbeli eljárás behozatala fölött a törvényhozás nem határoz, az eddigi gyakorlat lesz mindenütt fentartandó.»
Tisza Kálmán nem óhajtotta, hogy a ház a központi bizottság szövegének elejtésével úgy járjon el, hogy míg egyfelől az elsőbiróságok előtt használandó nyelvet illetőleg, szerinte is helyesen, kiméli azokat, kik a 114törvénykezés körében eddig fönállott törvényeinken túlmentek, addig azokat, kik a törvények rendeleteit eddig megtartották, megfoszsza attól is, a mit számukra a nemzetiségi bizottság és a központi bizottság kilátásba helyezett. Ő a kettőt egyesíteni óhajtotta, s ezért a 6. §. után fölvétetni indítványozta a központi bizottság javaslatának 14. és 15-dik szakaszait. E §§. így szólottak:
«14. §. Az ország minden lakosa, azon esetekben, a melyekben ügyvéd közbejötte nélkül, akár felperesi, akár alperesi, akár folyamodó minőségben, személyesen vagy megbizott által veszi és veheti igénybe a törvény ótalmát és a biró segélyét:
a) saját községi birósága előtt anyanyelvét;
b) más községi biróság előtt az illető község ügykezelési vagy jegyzőkönyvi nyelvét;
c) saját járási birósága előtt saját községének ügykezelési vagy jegyzőkönyvi nyelvét;
d) más biróságok előtt, akár legyenek azok saját törvényhatóságának, akár pedig más törvényhatóságnak biróságai, azon törvényhatóság jegyzőkönyvi nyelvét használhatja, a melyhez az illető biróság tartozik.
15. §. A biró a 14. §. eseteiben a panaszt vagy kérelmet a panasz vagy kérelem nyelvén intézi el; a kihallgatást, tanuhallgatást, szemlét és más birói cselekményeket, úgy a peres, mint a perenkívüli, valamint a bűnvádi eljárásoknál a pörben álló felek, illetőleg a kihallgatott személyek nyelvén eszközli; a perek tárgyalási jegyzőkönyveit azonban azon a nyelven vezeti, melyet a perlekedő felek a törvényhatóságok jegyzőkönyvi nyelvei közül kölcsönös megegyezéssel választanak. Ha e tekintetben megegyezés létre nem jönne, a biró a tárgyalási jegyzőkönyvet a törvényhatóság jegyzőkönyvi nyelveinek bármelyikén vezetheti; tartozik azonban annak tartalmát a feleknek, szükség esetén tolmács segélyével is, megmagyarázni.
Szintúgy tartozik a biró a felek előtt megmagyarázni s illetőleg tolmácsoltatni a pör fontosabb okmányait is, ha ezek olyan nyelven volnának szerkesztve, melyet a perben álló felek egyike vagy másika nem ért.
Az idézési végzés, a megidézendő fél érdekében, ha rögtön kitudható, annak anyanyelvén, különben pedig azon községnek, a melyben a megidézendő fél lakik, jegyzőkönyvi nyelvén, vagy pedig az állam hivatalos nyelvén fogalmazandó.
A birói határozat a tárgyalási jegyzőkönyv nyelvén hozandó; de köteles azt a biró minden egyes félnek azon a nyelven is kihirdetni, illetőleg kiadni, a melyen kivánja, a mennyiben azon nyelv a törvényhatóságnak, a melyhez a biró tartozik, jegyzőkönyvi nyelveinek egyikét képezi.»
115Ezután következnék mint 9. §. a mostani 7. §., még pedig a következő szerkezetben: «Az első biróságnál mind az ügykezelés nyelvét, mind a polgári s bűnvádi perekben, akár ügyvéd közbejöttével, akár a nélkül folytattatnak a perlekedések, s a hozandó itéletre nézve ott, hol az anyanyelvnek használata a fönnebbi szakaszokban meghatározottnál szélesebb körben volt gyakorlatban, addig, míg az elsőbiróságok végleges rendezése s a szóbeli eljárás behozatala fölött a törvényhozás nem határoz, az eddigi gyakorlat lesz föntartandó.»
Indítványa magában véve a 7. §-nak egész szerkezetét megtartotta, csak azon különbséggel, hogy azon vidékek számára, melyek eddig a törvény tiszteletben tartásánál fogva annyit sem élveztek anyanyelvöket illetőleg, a mennyit nekik már egyszer megadni szándékoztunk, ezen engedményt beleiktatta; míg oly helyekre nézve, hol az anyanyelv tágabb körben volt használatban, érvényben kivánta hagyatni a 7. §. rendelkezését.
Deák Ferencz: T. ház! Az általam benyujtott törvényjavaslat szövege és a Tisza Kálmán úr által beadott módosítvány közt az a lényeges különbség, hogy én a perlekedésre nézve minden különbség nélkül, akár ügyvéd közbejöttével, akár a nélkül folytattatnak a perek, addig is, míg az első biróságok végleges rendezése és a szóbeli eljárás behozatala fölött a törvényhozás nem határoz, az eddigi gyakorlatot kivántam föntartatni. Tisza Kálmán képviselő úr ezen kettőt megkülönbözteti, és azon perekre, vagyis perbeli eljárásokra nézve, melyek ügyvéd közbejötte nélkül folytattatnak, a központi bizottság 14–15-dik szakaszait akarja megállapíttatni. Ezen szakaszoknak hatásköre éppen oly messzire terjed, a mit én részemről nem ellenzek; mert én azt óhajtottam és elsőbben is kimondtam, a midőn benyujtottam a törvényjavaslatot, hogy én szeretném, ha a perlekedés mindenkinek megengedtetnék a maga nyelvén, azon nyelven, a mely a jegyzőkönyvek egyikeé. Csak azért nem vettem föl ezen pontot indítványomba, mert én sikert akarok; ismervén pedig a hangulatot, előre tudtam, hogy ez nem fog elfogadtatni, azért kivántam én addig is az eddigi gyakorlatot meghagyni, mert hiszem, hogy a midőn az első biróságok rendezve lesznek és a szóbeliség be lesz hozva, ez magától fog következni. Ezen 14. és 15-dik szakasz éppen azon értelemben van a központi bizottság által szerkesztve, hogy t. i. mindenkinek a maga nyelvén történik a kiadás, stb. Ez ellen nekem semmi kifogásom nincs; a mi azonban a 7-dik szakaszt illeti, hogy t. i.: «a törvénykezést 116illetőleg azon perekre nézve, a melyek ügyvéd közbejöttével folytattatnak», erre nézve már igenis ragaszkodnám a magam javaslatához, mely inkább csak stilusra nézve különbözik. És ha azon két szakasz, mely az ügyvéd közbejöttével folytatandó perekre vonatkozik, elfogadtatnék, akkor a 7-dik szakaszba ezt kellene betenni változtatásul a törvénykezést illetőleg az első biróságoknál: «azon perekre nézve, melyek ügyvéd közbejöttével folytattatnak, az eddigi gyakorlat hagyatik meg». Ha tehát kivánja a t. ház a 14. és 15-dik szakaszokat a törvényjavaslatba beletenni, én nem ellenzem, hanem a 7-dik szakaszt ezen módosítással óhajtanám megtartatni. (Marad!)
Bernáth Zsigmond nem képzelhetett oly embert, a ki, ha igazságát keresni kénytelen, azon módokat és azon eszközöket ne használná fö, melyek mellett legsikeresebben gondolja megnyerhetni igazságát, s ezért a 14. §. mellőzését és a 7. §. változatlan megtartását kivánta.
Tisza Kálmán véghetetlen nagy fontosságúnak tartotta az ügyet és éppen azért ismételve kérte a házat, fogadja el az ő módosítványát, ha oly fogalmazással is, mint Deák előadta. Azért, hogy előnyöket nyujtsunk azoknak, kik a törvényt nem tartották meg, ne büntessük meg azokat, kik megtartották. Már pedig ha a ház a szerkezetet fogadja el, utoljára is azon eset fog beállni.
Az elnök föltette a kérdést, hogy a ház elfogadja-e a 7. §-t úgy, a mint van, s úgy vette észre, hogy a többség nem fogadja el.
Deák Ferencz: Ily módon nehéz lesz tisztába jönni, hacsak a kérdést el nem különözzük. Az első különbség az, hogy Tisza Kálmán képviselő úr módosítványában különbséget tesz az ügyvéd közbejöttével, vagy annak közbejötte nélkül való perekre nézve; és az ügyvéd közbejötte nélküli perekre kivánja a központi bizottság szerkezetét, t. i. a 14. és 15-dik szakaszt. Én pedig ezek között nem tettem különbséget, hanem mindenre nézve a gyakorlatot kivántam megtartatni. Tisza Kálmán indítványa szerint előre bocsátandó volt az a két szakasz, a 14. és 15-dik szakasz, mely hosszasabban leirja az ügyvéd közbejötte nélküli perekben az eljárást. Én nekem ezek elleni semmi kifogásom nincs, és én ennek a két szakasznak beigtatását kész vagyok elfogadni. A másik indítvány szól magáról a mostani 7-dik szakaszról, mely következnék ezen két szakasz után, 117és erre nézve azt óhajtom, hogy ha a két szakasz közbejön, a 14. és 15-dik, akkor ez a mostani 7-dik szakasz csak annyiban módosíttassék, hogy az hagyassék ki, «akár ügyvéd közbejöttével, akár a nélkül folytattatnak», hanem az mondassék, hogy «azon perekben, melyek ügyvéd közbejöttével folytatandók, az eddigi gyakorlat mindaddig» stb. (Helyeslés.) Azért tehát, miután a t. elnök úr maga is úgy jelentette ki, hogy a többség szóról-szóra, a mint van, a 7-dik szakaszt nem fogadta el, első kérdés az volna, hogy elfogadja-e a többség Tisza Kálmán indítványának azon részét, mely a 14. és 15-dik szakaszoknak közbeszúrását tárgyazza? Ha ezt a t. ház elfogadja, akkor jön a másik kérdés, hogy az előbbi 7-dik szakasz, mely most már 9-dik, 10-dik lesz, úgy maradjon-e? Ez nem kérdés már, mert nem maradhat úgy, hanem úgy fogadjuk el, hogy: ügyvéd közbejöttével.
A képviselőház Tisza Kálmán indítványát Deák Ferencz módosításával fogadta el.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
