1. A KELETI MAGYAR KIRÁLYSÁGTÓL AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGIG | ERDÉLY TÖRTÉNETE HÁROM KÖTETBEN

1. A KELETI MAGYAR KIRÁLYSÁGTÓL AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGIG

A korszakra vonatkozó lefontosabb iratkiadások: A. VON GÉVAY: Urkunden und Aktenstücke zur Geschichte der Verhältnisse zwischen Österreich, Ungarn und der Pforte im XVI–XVII. Jahrhundert I–III. (Wien 1840–42); az EOE I–V. kötete (Bp. 1875–79); SZALAY L., Erdély és a Porta (Pest 1862); Török–magyarkori államokmánytár. I (Szerk. SZILÁDY Á. Pest 1868); Székely oklevéltár. I–VIII; Documente privitoare la istoria Românilor (Red. E. HURMUZAKI. Bucureşti 1877-től számos kötetben, utóbb mások folytatásában). R. GOOSS, Österreichische Staatsverträge, Fürstentum Siebenbürgen (Wien 1911); a FRT öt kötete; Documente privitoare la istoria Ardealului, Moldovei şi Tării Româneşti. I–VII (Red. E. VERESS. Bucureşti 1929–34).

A korszakra vonatkozó legfontosabb elbeszélő források: Nicolaus Istvánffy, Historiarum de rebus Ungaricis libri XXXIV. (Colonia Agrippina 1622); Bethlen Farkas, Historia de rebus Transylvanicis. I–VI (Cibinium 1782–93); Deutsche Fundgruben zur Geschichte Siebenbürgens. 601I–III. (Ed. J. KEMÉNY és E. TRAUSCHENFELS. Klausenburg 1839–60); Erdélyi történelmi adatok. I–IV. (Kiadta MIKÓ I. és SZABÓ K. Kolozsvár 1855–62); Szerémi György, Epistola de perditione regni Hungariae (MHH-S 1. Pest 1857). Mivel ez a kiadás meglehetősen hibás, JUHÁSZ LÁSZLÓnak az eredeti kézirat alapján készült fordítását ajánlatos használni: Szerémi György, Magyarország romlásáról (Bp. 1961 és 1979); J. M. Brutus: Ungaricarum rerum libri, 1490–1552 (MHH-S 12–14. Pest 1863 – Bp. 1876); Baranyai Decsi (Czimor) János, Commentariorum de rebus Ungaricis libri qui aestunt (MHH-S 17. Pest 1866); Szamosközy Istvánnak az utókorra maradt nagyobb részben latin, kisebb részben magyar nyelvű munkáit SZILÁGYI S. adta ki: Szamosközy István történeti maradványai (MHH-S 21, 28–30. Bp. 1876–80). Jó magyar válogatás e munkából: Szamosközy István, Erdély története (Bp. 1963 és 1981); Forgách Ferenc, De statu reipublicae Hungaricae 1542–1572 (MHH-S 16. Bp. 1886); újabb (nem teljes) magyar nyelvű kiadása: Forgách Ferenc, Emlékiratok (Bp. 1982). Végül igen használható, magyar nyelvre fordított válogatást ad az itt említett forrásokból, s több, kisebb jelentőségű írásaiból az Erdély öröksége sorozat.

A korszak egészét érintő legfontosabb feldolgozásokat l. a III. fejezet irodalomjegyzékének elején. A 16. századra vonatkozó általános szakirodalom legfontosabb munkái: SZILÁGYI SÁNDOR bevezetői az Erdélyi országgyűlési emlékek egyes fejezeteihez; ACSÁDY IGNÁC, Magyarország három részre oszlásának története, 1526–1608 (A magyar nemzet története. V. Bp. 1897); G. és FR. TEUTSCH, Geschichte der Siebenbürger Sachsen für das sächsische Volk I–IV (Hermannstadt 18993).

Modernebb összefoglalások: J. HÖCHSMANN, Siebenbürgische Geschichte im Zeitalter der Reformation (AVSL 1908–1909); LUKINICH I., Erdély; ugyanerről franciául: I. TÓTH ZOLTÁN, Biographie d’une frontičre. La formation du „Partium” (RHC 24, 1946); HÓMAN BÁLINT–SZEKFŰ GYULA, Magyar történet. III (Bp. 19352, a vonatkozó rész SZEKFŰ GYULA munkája); TRÓCSÁNYI ZS., Központi kormányzat.

AZ ELŐJÁTÉK: A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁG FELBOMLÁSA ERDÉLY A BOMLÁS ÉVTIZEDÉBEN AZ ERDÉLYI ÁLLAM ELŐZMÉNYEI BUKÁS ÉS ÚJRAKEZDÉS JÁNOS ZSIGMOND „FEJEDELEM” ÉS BÁTHORI ISTVÁN „VAJDA” ORSZÁG SZÜLETIK ERDÉLY ÉS BÁTHORI ISTVÁN KIRÁLY

Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me