BACON, FRANCIS (1561–1626) angol filozófus, lordkancellár | Kristó Nagy István: Gondolattár

BACON, FRANCIS (1561–1626) angol filozófus, lordkancellár

A puszta kéz és az önmagára hagyatkozó értelem egyaránt keveset ér: szerszámra és segédeszközre van szüksége az értelemnek éppúgy, mint a kéznek.

Novum Organum. I. k. 2. sz. – Novum Organum és Új Atlantis. Művelt Nép, Bp., 1954. 27. Csatlós János;

Emberi tudás és hatalom egy és ugyanaz…

I. m. 3. sz. – Uo.;

A természet finomsága lépten-nyomon kijátssza az érzékek és az értelem fortélyosságát, úgyhogy bolond időtöltés volna mind a sok szép elmélkedés, emberi okoskodás, vitatkozás, ha nem akadna, aki fölhívja erre a figyelmet.

I. m. 10. sz. – Uo. 28.;

Két úton (és csak e két úton) kutatható és lelhető fel az igazság. Az egyik az érzékektől és az egyeditől a legáltalánosabb érvényű axiómákhoz rohan, és sziklaszilárd igazságnak tekintve ezeket az elveket, belőlük vezeti le és fedezi fel a középső axiómákat. Ez a jelenleg járt út. A másik az érzékek és az egyedi tények segítségével folyamatosan, lépésről lépésre szűri le az axiómákat, hogy a legvégén jusson el a legáltalánosabb elvekig. Ez az igazi út, csakhogy nem próbálja ki senki.

I. m. 19. sz. – Uo. 30.;

Az egyes tényekből megfelelő módon és kellő rendben leszürt axiómák … könnyen tárnak fel újabb tényeket, vagyis élettel töltik meg a tudományt.

I. m. 24. sz. – Uo. 31.;

Tanításunkban csupán egyetlen, igen egyszerű módhoz folyamodhatunk: visszavezetni a tényekhez, a tények sorozatához és rendjéhez az embereket, és rávenni őket, hogy szabaduljanak meg egy időre a fogalmaktól, és szokjanak lassan össze a valósággal.

I. m. 36. sz. – Uo. 33.;

…a helytelenül és ügyetlenül alkalmazott szavak szembeötlő módon béklyóba verik az értelmet.

I. m. 43. sz. – Uo. 34.;

Az emberi értelem jellegzetessége, hogy nagyobb rendet és egyenletességet tételez föl a dolgokról, mint amilyent valóban talál…

I. m. 45. sz. – Uo. 35.;

Ha valamit egyszer elfogadott az emberi értelem … később mindent úgy rendez, hogy ezt alátámassza és összhangba hozhassa vele.

…hajdan az, akinek egy templomban megmutatták a hajótöréstől megmenekültek fogadalmi táblácskáit, és így akarták rávenni, ismerje el végre az istenek hatalmát … kérdéssel felelt: „Hol vannak azok táblái, akik fogadalmuk ellenére vízbe fulladtak?”

I. m. 46. sz. – Uo.;

…az értelem csak nagy kínnal-keservvel kényszeríthető rá, hogy az axiómák tűzpróbáját jelentő igen távoli és változatos tényeknek utánajárjon: szinte vasszigorral és kemény törvényekkel lehet csak rászorítani.

I. m. 47. sz. – Uo. 36.;

Lobog az emberi értelem, … azonban túl messzi cél után futva, túl közel reked meg: a céloknál, melyek sokkal inkább az ember természetéből erednek, mint a világból, és megfertőzték a filozófiát.

I. m. 48. sz. – Uo.;

…könnyebben elhisszük … azt, amit igaznak óhajtunk. …száz meg száz, gyakran fel sem ismerhető módon torzítja el és fertőzi meg tehát értelmünket az érzelem.

I. m 49. sz. – Uo. 37.;

…elvontságok gyártásánál többet ér boncolgatni a természetet…

I. m. 51. sz. – Uo. 38.;

…csak igen kevesen tudnak bölcs mérséklettel mértéket tartani, mert vagy azt is elvetik, amit helyesen hagyományoztak ránk a régiek, vagy azt is lebecsülik, amit a jelenkor helyesen tanít.

I. m. 56. sz. – Uo., 39.;

…fogadjuk mindazt gyanakvással, ami értelmünket könnyen megragadja és rabul ejti…

I. m. 58. sz. – Uo. 40.;

…megesik, hogy a szavak az értelem ellen fordítják hatalmukat, ami szofizmákkal tölti meg és meddővé teszi a filozófiát és a tudományt…

I. m. 59. sz. – Uo.;

A legjobb bizonyítás a tapasztalat, feltéve, ha kísérletekre támaszkodik. Mert ha, helytelenül és rendszertelenül, hasonlónak látszó más tárgykörökre is ki akarjuk terjeszteni eredményeit, tévedéseket szül.

I. m. 70. sz. – Uo. 48.;

Senki sem fürkészheti ki eredményesen egy dolog természetét, ha meg ragad magánál a dolognál: kutatásait a hasonló természetű dolgokra is ki kell terjesztenie.

…a helyesen leszűrt és csoportosított elvek nem szűkmarkúan, hanem bőkezűen szolgálják a gyakorlatot, és seregestül özönlenek nyomukban az új meg új gyakorlati eredmények.

Uo. 49.;

…az idő, mint a folyó vize, felszínen tart és tovább úsztat mindent, ami könnyű és tartalmatlan, de elnyeli mindazt, ami tömörebb és nehezebb.

Nagyon jó lesz … megszívlelni annak az egyiptomi papnak a véleményét, jobban mondva próféciáját, aki azt mondta a görögökről, hogy örökre gyermekek maradnak, mert sem a tudomány régiségét, sem a régiség tudományát nem mondhatják magukénak.

I. m. 71. sz. – Uo. 50.;

…azt a vallási elvet, hogy a hit cselekedetekben nyilatkozzék meg, igen helyes átvinni a filozófiákra is: gyümölcsük szerint ítéljünk róluk is…

I. m. 73. sz. – Uo. 52.;

Ami … a természetben gyökerezik, az nő és gyarapszik; ami a nézetekben, az alakot vált, de nem gyarapszik.

I. m. 74. sz. – Uo.;

Ha a tömeg helyesel és tetszését nyilvánítja, vizsgáld meg azonnal, nem tévedtél vagy nem hibáztál-e valamiben.

I. m. 77. sz. – Uo. 54.;

…nem csupán a földön, hanem az időben is vannak sivatagok.

I. m. 78. sz. – Uo. 55.;

…lehetetlen helyes úton haladni, ha a végcélt sem tűzték ki helyesen. A tudományok célja azonban az, hogy új találmányokkal és javakkal gazdagítsák az emberi életet.

I. m. 81. sz. – Uo.;

…amint nagyobb élettapasztalatot és érettebb ítéletet várunk az öregebb embertől, mint a fiataltól, hiszen szélesebb körű és több tapasztalatban volt része, többet látott, hallott és gondolkozott, éppúgy nagyobb eredményeket illene várnunk a magunk korától is, mint a megelőző koroktól (legalábbis ha ismernénk és hajlandók volnánk próbára tenni saját erőinket), mert közben érettebb korba lépett a világ, és számtalan kísérlettel és megfigyeléssel gazdagodott.

Nagy szégyen is volna az emberiségre, miután az anyagi világ körét, a földek, a tengerek, a csillagok ismeretét szinte határtalanul kiterjesztette, ha a szellemi világ ismeretében nem tudna kitörni az elődök vívmányainak szűk kereteiből.

Helyesen nevezik … az Igazságot az Idő, és nem a Tekintély gyermekének.

I. m. 84. sz. – Uo. 59.;

Az empirikusok egyre csak gyűjtenek, mint a hangya, és felélik, amit gyűjtöttek; a racionalisták önmagukból szőnek fonalat, akár a pók. Pedig a méh választja kettejük között a helyes utat, mert a kert és a mező virágaiból hordja össze anyagát, de saját képességeinek megfelelően alakítja át és rendezi el.

I. m. 95. sz. – Uo. 69.;

Nem szárnyakra van … szüksége az emberi képzeletnek, hanem inkább ólomnehezékre, hogy béklyóba verje röptét és nekilendüléseit. Ez még eddig sosem történt meg; ha bekövetkezik, többet remélhetünk a tudománytól.

I. m. 104. sz. – Uo. 73.;

…szét kell már zúzni a világról alkotott ostoba, szolgailag majmoló képzeteket, a filozófiák fantasztikus szüleményeit.

I. m. 124. sz. – Uo. 84.;

Vannak, akik hazájuk határain belül saját hatalmukat óhajtják gyarapítani: közönséges hitvány fajzat. Mások hazájuk erejét és hatalmát terjesztenék ki az egész emberiségre: ebben már több a nemesség, de alig valamivel kevesebb a mohóság. Annak azonban, aki az egész emberiség hatalmát és erejét szeretné a mindenségre kiterjeszteni, nagyravágyása – ha ugyan ezzel a névvel illethető – kétségkívül egészségesebb és becsülésre méltóbb.

I. m. 129. sz. – Uo. 89.;

…az ember jogot kapott a természet fölött, vegye hát ezt a jogot birtokába, és éljen is vele…

Uo. 90.

Az sem árt, ha felfigyelünk a találmányok erejére, és következményeire: sehol ezeket nem érzékelhetjük kézzelfoghatóbban, mint annál a három találmánynál, melyekről mit sem tudtak az ókorban s melyek eredetét, bár nem nyúlik vissza régi időkre, homály fedi és nem koszorúzta dicsőség: a nyomtatásra, a lőporra és az iránytűre gondolok. Ez a három világszerte megváltoztatta a dolgok színét és állapotát; az első az irodalomban, a második a hadviselésben, a harmadik a hajózásban, megszámlálhatatlan változást idézve elő, és talán egyetlen uralkodó, egyetlen szekta, egyetlen csillag sem volt nagyobb hatással az emberi dolgokra, mint ezek a technikai találmányok.

Novum Organum. – Csatlós János fordítása

… jobb koldusnak születni
S szeretteink között békében élni,
Mint csillogó gondok közt híresen,
Vonszolni arany bánatot.

Mert nem bánom, ha minden dogomat
Nyelvükre tűzik, széthíresztelik;
Ha rámuszúl pletykás rosszindulat:
Tudom magam, hogy életem hibátlan.

Ez ám az embersors: egy nap kizöldell
Reményünk bokra, másnap beborítják
A méltóság tüzes virágai,
Harmadnap jő a dér, a gyilkos, orvul;
És míg az ember érzi, biztosan,
Hogy zsendül, érik: elpusztul töve
S lehull, mint én.

A nagyravágyást dobd el, intelek,
E bűnben buktak el az angyalok
S az ember mit nyerhessen általa?

Ne önmagad szeresd, de gyűlölőid.
A bűn nem visz feljebb, minta becsület.

Minden törekvésed legyen hazádé…

… és nem mindig a
Jog és igazság hozza meg egy ügyben
A végső döntést. Mily könnyen találhat
Rosszlelkű ember oly romlott tanút,
Ki ellened hamisan esküszik!

VIII. Henrik

Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me