HEGEL, GEORG FRIEDRICH WILHELM (1770–1831) német filozófus | Kristó Nagy István: Gondolattár

HEGEL, GEORG FRIEDRICH WILHELM (1770–1831) német filozófus

A keresztény vallásnak sok mártírja volt – a szenvedés hősei, de nem a cselekvés hősei.

Hegels theologische Jugendschriften – Sándor Pál (szerk.): A klasszikus német filozófia. Gondolat, Bp., 1960. 166. Rózsahegyi Zoltán és Timár Ilona;

Az egyetlen gondolat … amelyet a filozófia magával hoz, az értelem egyszerű gondolata, hogy ugyanis az ész uralkodik a világon, tehát a világtörténelemben is ésszerűen folynak a dolgok.

Előadások a világtörténet filozófiájáról – Uo. 177.;

A forradalom fürdője a francia nemzetet … sok olyan intézménytől tisztította meg, amelyekből az emberi szellem mint gyermekcipőiből régen kinőtt.

Levele Zellmannhoz, 1807, január 23. – Uo. 188.;

A bimbó eltűnik a virág kifakadásakor, s azt lehetne mondani, hogy a bimbót megcáfolja a virág; éppígy a gyümölcs a növény nem igazi létezésének nyilvánítja a virágot s ennek helyébe lép, mint igazsága. Ezek a formák nemcsak különböznek egymástól, hanem ki is szorítják egymást mint egymással összeférhetetlenek. Szüntelenül tevékeny természetük azonban egyúttal a szerves egység mozzanataivá teszi őket, amelyben nemcsak nem ellenkeznek egymással, hanem az egyik éppoly szükségszerű, mint a másik; és csak ez az azonos szükségszerűség alkotja az egésznek életét.

A szellem fenomenológiája. Előszó – Akadémiai, Bp., 1979. 10. Szemere Samu;

A filozófiának … óvakodnia kell attól, hogy épületes akarjon lenni.

A szellem ereje csak akkora, mint ennek az erőnek a megnyilvánulása, mélysége csak olyan mély, amennyire erőkifejtésében kiterjedni és elveszni mer.

Uo. 13.;

Amikor egy tölgyet szeretnénk látni törzsének erejében, szétterjeszkedő ágaival és lombozatának tömegeivel, akkor nem vagyunk megelégedve, ha ehelyett egy makkot mutatnak nékünk. Így a tudomány, a szellem egy világának koronája, nem tökéletes a kezdetén.

Uo. 14.;

…az, ami értelmes, már ismert és közös eleme a tudománynak és a tudománytalan tudatnak, s emezt közvetlenül képesíti arra, hogy belépjen a tudományba.

Uo. 15.;

Az igaz az egész. Az egész pedig csak fejlődése által kiteljesülő lényeg.

Uo. 18.;

…az ész a célszerű tevékenység.

Uo. 19.;

…az, ami előző korszakokban a férfiak érett szellemét foglalkoztatta, a gyermekkor ismereteivé, gyakorlataivá, sőt játékaivá süllyedt le, s a pedagógiai haladásban megismerjük majd a világ műveltségének mintegy árnyékképben utánarajzolt történetét.

Uo. 22.;

Amit általában ismerünk, csak azért, mert is ismerjük, még nem megismert valami.

Uo. 24.;

…bár mindenkinek van szeme, és vannak ujjai, azért még nem képes cipőt csinálni, ha kap bőrt és szerszámot – mégis mindenki közvetlenül ért a filozófiához és a filozófia megítéléséhez, mert megvan hozzá a mértéke saját természetes eszében; mintha éppígy nem volna meg a cipő mértéke is a maga lábában.

Uo. 43.;

Az emberellenes, az állati abban van, hogy az ember megáll az érzelemben, és csak ezáltal tud megnyilatkozni.

Uo. 44.;

…az igaznak természete az, hogy akkor érvényesül, amikor elérkezett az ideje, és hogy csak akkor jelenik meg, ha ez az idő elérkezett, s ezért sohasem jelenik meg túl korán, sem pedig nem talál éretlen közönséget…

Uo. 45.;

…a módszer a tudat arról a formáról, amelyben tartalmának belső önmozgása végbemegy.

A logika tudománya, I. r. Bevezetés – Akadémiai, Bp., 1979. I. köt. 29. Szemere Samu;

A tiszta lét és a tiszta semmi … ugyanaz.

I. m. I. k. 1. szakasz, 1. f. – Uo. 58.;

Ki ne tudná, hogy száz valóságos tallér különbözik száz pusztán lehetséges tallértól? hogy különbséget jelentenek vagyoni állapotomban? Mivel a száz talléron szembeszökő ez a különbözőség, azért a fogalom, azaz a tartalmi meghatározottság mint üres lehetőség és a lét különbözik egymástól…

(Kant hasonlata nyomán) – Uo. 65.;

…hozzátartozik a véges dolgok létéhez mint olyanhoz, hogy az elmúlás csíráját mint magában-való létüket hordják magukban: születésük órája – haláluk órája.

I. m. 2. f. – Uo. 103.;

…minden dolog önmagában ellentmondó…

…az ellentmondás … minden mozgás és elevenség gyökere; valami csak azért mozog, csak azért törekszik és tevékenykedik, mert ellentmondást rejt magában.

I. m. II. k. 2. f. – Uo. II. köt. 51.;

Hogy valami mozog, nem azt jelenti, hogy ebben a pillanatban itt van, s a másik pillanatban amott, hanem azt, hogy egyazon pillanatban itt van és nincs itt, hogy egyazon helyen egyszerre van és nincs.

Uo. 52.;

…a természetben valamit is világosabbá teszünk-e azáltal, hogy a múlt sötétségébe visszük vissza?

Encyclopädie der phil. Wissenschaften – Id. Sándor Pál: Az ár ellen. Magvető, Bp., 1970. 163. Sándor Pál…

Az idő olyan lét, amely van, amikor nincs, és nincs, amikor van…

Nem a tégla üti agyon az embert, mert ez a hatás csak az elért gyorsulás – azaz az idő és tér mennyiségi viszonya – útján jön létre, tehát az embert az idő és tér üti agyon.

Uo. 165.;

Műveletlen emberek és rendek megelégszenek határozatlan képzetekkel…

Uo. 192.;

…a lélek alany, a test állítmány…

Uo. 170.;

…érdek nélkül semmi sem jön létre…

Uo. 173.;

…akinek nincs joga, annak nincs kötelessége sem, és fordítva.

Uo. 174.;

…semmi nagy a világon soha nem jött létre szenvedély nélkül…

Az idea a lét és mulandóság adóját nem önmagából fizeti meg, hanem az egyének szenvedélyéből.

Vorlesungen über die Philosophie der Geschichte – Uo. 183.;

A szabadság megtalálta a módját, hogy fogalmát mint igazságát realizálja – és ez a célja a világtörténelemnek.

Uo. 185.;

…csak szellemi talajon végbemenő változásokból fakad valami új.

I. m. – Id. Sándor Pál: A filozófia is közügy! Magvető, Bp., 1968. 330.;

…az érték az én véleményem a dologról.

Jenenser Realphilosophie – Uo. 352.;

…mindenki korának gyermeke; így a filozófia is: kora gondolatokba foglalva. Éppoly ostobaság azt gondolni, hogy bármilyen filozófia túlhaladhatja saját korának határait, mint az, hogy az egyén átugorhatja saját korát.

Grundlinien der Philosophie des Rechts – Uo. 317.;

Minerva baglya is csak az alkonyat beálltával kezdi meg repülését.

Uo. 353.;

Az öntudat csak egy más öntudatban találja meg kielégülését.

A szellem fenomenológiája. Akadémia, Bp., 1979. 100. Szemere Samu;

…az egyén a maga szükségleteiért végzett munkájával épp annyira kielégíti a többiek szükségleteit, mint a magáéit, s a maga szükségleteinek kielégítését csak a többiek munkája révén éri el.

Uo. 124.;

…az ember gyakorlati tevékenység által válik magáértvalóvá, mivel ösztöne arra készteti, hogy abban, ami számára közvetlenül adva van, ami külsőleg létezik a számára, önmagát alkossa meg, s benne magára ismerjen.

Esztétika. Bevezetés az esztétikába. A művészeti szép fogalma – Gondolat, Bp. 1974. 18. Tandori Dezső;

…a műalkotás nem a műértők és a tudósok kedvéért létezik, hanem a közönség élvezetére és javára; a kritikusoknak nem kellene annyira finnyáskodniok, hiszen ők is a közönséghez tartoznak…

I. m. I. r. 3. f. B) – Uo. 155.;

Csak semmi modorosságot! – ez volt kezdettől fogva az egyetlen nagyszabású modor, és Homéroszt, Szophoklészt, Raffaellót, Shakespeare-t csakis ebben az értelemben nevezhetjük eredetinek.

I. m. C) – Uo. 162.

A lét a meghatározatlan közvetlen.

… az ok egyszerűen az, aminek okozata van, és az okozat, aminek oka van …

… a szükségszerűség nem azáltal lesz szabadság, hogy eltűnik, hanem hogy csak a még mindig belső azonossága manifesztálódik.

… a fogalom logikai formái a képzetek vagy gondolatok halott, hatás nélküli és közömbös tartói …

… a műalkotásban az érzéki elem – a természet dolgainak közvetlen létezésével összehasonlítva – puszta látszattá emelkedett, és a műalkotás közepén áll egyrészt a közvetlen érzékiség, másrészt az eszmei gondolat között.

Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me