KATONA JÓZSEF (1791–1830) drámaíró | Kristó Nagy István: Gondolattár

KATONA JÓZSEF (1791–1830) drámaíró

Nevetni vagy pedig
könnyezni; ez mindegy az asszonyoknál.

Bánk bán. Előversengés;

…a nemzet! – Ahány fő, szintannyi ész.
Kényes becsűlete, mint a köntöse
sértsd meg csak, öszvetörni kész; de adj
neki hirtelen vagy egy jó szót s világot
teremtve öszverontja ellenségidet.

…a magyar bor olyan,
mint a magyar barátság, – mentől óbb,
annál erősebb.

…mindenkor a legördögebb nadály
a súgdosó maga…

A repkedő kicsinyke lelkek oly
sokan donognak a világban, mint
a szúnyogok; de vajon hol van az
az ember, aki abban elhitetné
magát, hogy ő közikbe tartozik?

Ott van a haza,
hol a haszon – s miért ne húzzam azt?
Hisz, aminek meg kell történni, az
anélkül is megtörténik.

Sok férfiak – tudom magamról – az
olyat, ki könnyű győzedelmet ígér,
azért se szívelik: de légyen a
meghódítás nehéz, már akkor ők
csak puszta büszkeségből is belé
szeretnek.

Szabad tekéntet, szabad szív, szabad
szó, kézbe kéz és szembe szem, – minálunk
így szokta a szerelmes: aki itt
letérdel, az vagy imádkozik, vagy ámít!

A célod nem, de módjaid
útálhatom.

I. m. I. szakasz;

…csak akkor mernek a
kis gyermekek mást megfenyegetni, a
midőn hiszik, hogy azt nem tudja senki.

…üsd az
orrát, magyar, ki bántja a tied'!

Hogy Bánk leüljön a setét szövetség
gyász-asztalához, ahhoz nem csekélyebb,
mint bánki sértődés kivántatik.

…csóka csóka-társának
szemét ki nem kaparja…

I. m. II. szakasz;

Mit térdepelsz? Az Isten nincsen itt…

Épülj fel! Izmosodj meg, gondolat!

Minek is becsűlet emberek között!

Munkálkodó légy, nem panaszkodó.

…aki száz meg százezert rabol,
bírája lészen annak, akit a
szükség garast rabolni kényszerített.

Ó, buzogj vér! Csak buzogj!

Hahogy panaszkodni akarunk, előbb
meg kell tanulnunk írni…

Tűrj békességgel, ezt papolta az
apáturunk is sokszor: boldogok
a békességesek, mert Isten fiainak
hívatnak, – úgy de tömve volt magának
a gyomra.

…a természet a szegényt
maga arra szánta, hogy szülessen, éljen,
dolgozzon, éhezzen, sanyarogjon és
meghaljon.

Szép pénz; de adhatsz-é hát mindenik
szűkölködőnek?…
Ha mást nem adhatsz, úgy annál, kinek
adsz, még szegényebb vagy. Vigyázz, hogy egy
zsivány tömött erszényeiddel együtt
ne lopja el nagylelkűségedet.

…úgy, ölni tudtok, jó urak: bezzeg
ha életet tudnátok adni, akkor
érdemlenétek meg az uralkodást.

I. m. III. szakasz;

Uralkodás! Parancsolás! – Minő
más már csak ennek még a hangja is,
mint – engedelmeskedni – hát minő
ez még valóságában?

…sem a meg
bántást, sem a jótéteményt soha
el nem felejti a magyar…

Ó, semmi sincsen oly gyalázatos,
mint visszaélni az asszonyi gyengeséggel!

A hír csak esztelen
kongás, – ha a hordó üres, leginkább
kong…

Egy tiszteletreméltó ősz kezébe, negyven
esztendeig való szolgálatért,
száraz kenyért nyújtasz, magyar hazám?

Sohasem alattomos a magyar.

I. m. IV. szakasz;

Egy királynak
kell látni minden könnyeket: magának
könnyezni nem szabad.

…a jobbágynak csak legyen;
úgy addig a király se lesz szegény!

Az ördög is igazat
mondana halála óráján, bizonnyal.

…amíg sírnak az ördögök,
addig talán az emberiség örülhet!

Nincs a teremtésben vesztes, csak én!
Nincs árva más több, csak az én gyermekem!

Vannak oly
esetek, hol a kegyelem irtóztatóbb.

I. m. V. szakasz.

Idő! Jelenvaló:
Létel; de múlt s jövő
Csak semmi.

Múlt! elraboltatott
Vagyon! sietve a
Öröknek éktelen
Nagy tengerébe folyt.

Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me