RETZ, PAUL DE GONDI (1613–1679) francia bíboros, emlékiratíró | Kristó Nagy István: Gondolattár

RETZ, PAUL DE GONDI (1613–1679) francia bíboros, emlékiratíró

A hiú dicsvágyat és a hiú szerénységet, e két sziklazátonyt az önéletírók nagy többsége nem tudta kikerülni.

Retz bíboros emlékiratai, I. r. – Gondolat, Bp., 1966. 7. Szoboszlai Margit;

…mi sem hajlamosabb az ábrándkergetésre, mint a jámborság. Mindennémű tévelygés védőfátyla alá bújik, és ott rejtőzik el, mindennémű képzelgést szentesít, és a legjobb szándékkal sem tudjuk a botlástól megoltalmazni.

Uo. 9.;

Ki tudja hát megírni az igazat, ha nem az, aki átélte?

…csakis azok a történetek igazak, melyeket olyan emberek írtak meg, akik elég őszinték voltak hozzá, hogy valóban önmagukról írjanak.

Uo. 29.;

…az embert sokkal gyakrabban téveszti meg a bizalmatlanság, mint a bizalom.

I. m. II. r. – Uo. 51.;

A szokás hatalma, mely némely országban hozzá tudta szoktatni az embereket a tűzhöz, bennünket olyan dolgokhoz edzett hozzá, amelyektől apáink jobban féltek, mint a tűztől. Mi már nem is érezzük a szolgaságot, amit ők gyűlöltek…

Uo. 53.;

A törvényt megvetik, ha nem támogatja fegyver; a fegyverek hamarosan anarchiába züllenek, ha nem fékezi őket a törvény.

Uo. 54.;

…egy miniszterhez még rosszabbul illik, ha ostobaságokat fecseg, mint ha elköveti…

Uo. 61.;

Mi sem veszedelmesebb, mint olyankor hízelegni valakinek, amikor éppen félős helyzetben van. Mert az illető annyira szeretne nem félni, hogy készpénznek vesz mindent, ami lehetetlenné teszi, hogy félelmét orvosolják.

Uo. 65.;

…a párizsi zavargásokban még a legtüzesebbek sem szeretnek, ahogyan ők mondják, kifutni a vacsoraidőből.

Uo. 71.;

…mekkorát tévednek, akik azt állítják, hogy ha nincs pártvezér, a párttól sem kell félni. Mert olykor egyetlen éjszaka elég hozzá, hogy megszülessék a vezér.

Uo. 82.;

A nagy jellemmel és merész kezdeményezésekkel semmire sem megy az ember; ha terveit nem tudja véghezvinni, nem sokba veszik; így válik aztán középszerűvé.

Uo. 90.;

…az ember sohasem ismeri annyira önmagát, hogy élethűen lefesthesse…

Uo. 96.;

…a múlt borzalmai összehasonlíthatatlanul jobban meghatják az embereket, mint a saját korukéi. Amit magunk is látunk, ahhoz könnyen hozzászokunk; és … nem tudom, valóban annyira elképedtünk volna-e rajta, mint gondoljuk, hogy Caligula a lovát tette meg konzulnak.

Uo. 99.;

…mi sem bizonyítja jobban egy ember biztos ítélőképességét, mint ha tud választani a nagy kellemetlenségek között.

Uo. 112.;

…sokszor tapasztaltam, hogy egy-egy testülettel úgy lehet a leginkább elfogadtatni valamilyen kényes ügyet, ha a fiatalokat feltüzeljük az idősebbek ellen.

Uo. 113. sz.;

…mi sem szül több bizalmatlanságot a friss kibékülésben, mint ha kinyilvánítjuk, hogy nem szeretnénk lekötelezni magunkat azoknak, akikkel kibékülünk.

Uo. 146.;

…a határozatlanok szemében minden átmeneti megoldás bölcsnek tűnik; mivel természetük szerint képtelenek dönteni, s így határozatlanságukat hízelgő ürüggyel leplezhetik.

Uo. 156.;

…ha az ember nagyon sokáig halogat valamit attól való félelmében, hogy ez nem fog sikerülni, e félelem emlékének hatására végül is többnyire sebbel-lobbal viszi végbe a dolgot.

Uo. 164.;

…a közéletben alapvető szabály: amennyire csak lehet, titokban kell tartani a visszautasításokat, amelyeket olykor olyan személyeknek kell tenni, akiktől félhetünk vagy remélhetünk valamit.

Uo. 165.;

Aki lejjebb áll a rangsorban, sose beszéljen úgy, mint az, akinek tisztelettel tartozik, még akkor sem, ha az események egyenrangúvá avatják őket…

Uo. 179.;

…ha az ember mindenkit ki akar elégíteni, soha senkit sem elégít ki.

…akit egyedül a szerencse vitt bele a közügyekbe, egy idő múltán
többnyire nevetséges magánemberré válik.

Uo. 183.;

…egy férfi egyetlen szépsége a foga, mert egyedül ez az, ami igazán hasznos.

Uo. 188.;

…ha valakit rágalmaznak, minden, ami nem árt, használ a megtámadott félnek…

Uo. 198.;

A méltóságunkkal való visszaélés egyik forrása többnyire az, hogy a méltóság eleinte elkápráztat, s ebben a káprázatban követjük el az első és számtalan szempontból a legsúlyosabb hibákat.

Uo. 200.;

A világ legtöbb dolgában csak a modor számít.

Állítom, hogy leginkább annyira politikus, mint becsületes dolog, ha az, aki hatalmasabb, megkíméli a szégyentől a kevésbé hatalmasokat, és kezet fog velük, amikor ők maguk nem mernek kezet nyújtani.

Uo. 202.;

…vannak helyzetek, amelyekben bármit tesz az ember, mindent rosszul tesz…

Uo. 204.;

…egyszerűen csak szép volt, azt pedig megunja az ember, ha nincs hozzá körítés.

Uo. 206.;

…sosem lehetünk elég tájékozottak a jótettekről, kivált, ha hálával tartozunk értük.

Uo. 207.;

Az udvaroncokat mindig megörvendezteti a nép örömujjongása; eszükbe sem jut, hogy csaknem egyformán szól mindenkinek.

Uo. 211.;

…minden nagy dolog, amit nem hajtanak végre, kivihetetlennek látszik azok előtt, akik képtelenek a nagy dolgokra…

…a legjobban az különbözteti meg az embereket, hogy akik nagy tetteket vittek véghez, előbb látták meg a lehetőségét, mint mások.

Uo. 218.;

…hússzor is elismételtem magamban, hogy minden bajnál keservesebb baj a börtön. Akkor még nem ismertem az adósságok keservét.

…milyen öröm, ha az ember a rászakadt bajban megtalálja azokat a vigasztalásokat – bármilyen kicsinyek is -, amelyeket egykor előre eltervezett!

Uo. 232.;

A keresztényi alázat nem arra való, hogy leromboljuk vele a tekintélyünket…

I. m. III. r. – Uo. 259.;

…a szó sokszor súlyosabban esik latba, mint a tett … nagy dolgokban a legkisebb szavakat sem lehet eléggé mérlegelni.

…ami hihetetlen, azért gyakran igaz…

Uo. 268.

Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me