STENDHAL (tk. Henri Beyle; 1783–1842) francia regényíró | Kristó Nagy István: Gondolattár

STENDHAL (tk. Henri Beyle; 1783–1842) francia regényíró

A szerelem olyan, mint a láz, megszületik és elmúlik, anélkül hogy abba akaratunk beleavatkoznék.

A szerelemről. 5. f. – Bibliotheca, Bp., 1958. 47. Kolozsvári Grandpierre Emil;

…egy nő, midőn szeretőt választ, inkább a többi nő véleménye szerint ítéli meg, mintsem a saját véleménye alapján.

I. m. 10. f. – Uo. 57.;

Világos, hogy a szemérem háromnegyed része nevelés dolga.

I. m. 26. f. – Uo. 92..;

A szemérem rendkívül hízelgő élvezetekhez juttatja a szerelmes férfit: figyelmezteti, hogy milyen kemény törvényeket szegtek meg érette. A hölgyek élvezete viszont mámorítóbbá válik; mivel egy erős szokást kell megtörni, a lélek annál jobban felkavarodik.

Uo. 98.;

Minél emelkedettebb jellemű egy nő, annál borzalmasabbak kitörései.

I. m. 28. f. – Uo. 102.;

Semmiféle szemtelenséget sem követ oly gyorsan a bűnhődés, mintha egy bizalmas barátunknak megvalljuk, hogy szenvedélyesen szeretünk.

I. m. 34. f. – Uo. 128.;

Két szerelmes érzései csaknem sohasem egyformák. A szenvedélyes szerelemnek megvannak a maga állomásai, egyiken egyik, másikon a másik fél szerelme erősebb.

I. m. 36. f. – Uo. 138.;

…hála fölényes társasági nyelvének és irodalmának, Párizs Európa szalonja, s az is lesz mindig.

I. m. 42. f. – Uo. 167.;

…egy ország gazdagságát nem néhány mértéktelen vagyon alkotja, hanem nagyszámú közepes vagyon.

I. m. 43. f. – Uo. 173.;

Nem gáncsolok és nem dicsérek, csupán megfigyelek.

I. m. 45. f. – Uo. 180.;

A fiatal lányok jelenlegi nevelése – a véletlennek és a legostobább gőgnek ez a gyümölcse – parlagon hagyja a legragyogóbb képességeket, a legértékesebbeket az ő, valamint a mi boldogságunk szempontjából.

I. m. 54. f. – Uo. 224.;

Csak egyetlen eszköz biztosíthat a nők részéről a mainál több hűséget a házasságban: a fiatal lányoknak szabadságot adni, valamint a válás lehetőségét a házasoknak.

I. m. 56. f. – Uo. 244.;

E világ legmulatságosabb visszássága az, hogy az emberek úgy hiszik, tudják azt, amit nyilvánvalóan tudniuk kellene. Hallgassuk csak meg őket, ha politikáról, erről az annyira bonyolult tudományról beszélnek, vagy a házasságról és az erkölcsökről.

I. m. 57. f. – Uo. 246.;

A magányban mindent megszerezhetünk, csak jellemet nem.

I. m. Különféle töredékek, 1. sz. – Uo. 272.;

Leghelyesebb, ha a nők prózai emberhez mennek feleségül, s regényes szeretőt tartanak.

I. m. 10. sz. – Uo. 274.;

Minden látogatásnak az a vége, hogy a nő sokkal jobban bánik kedvesével, mint szándékozott.

I. m. 12. sz. – Uo. 275.;

Csak egy nagy lélek mer egyszerű stílusban írni…

I. m. 28. sz. –Uo. 278.;

Minél szélesebb körben tetszik valaki, annál sekélyesebb a tetszés.

I. m. 43. sz. – Uo. 282.;

Amíg nincs hatezer frank járadékunk, nem szabad mással törődnünk, mint a pénzzel; miután ezt elértük, többet ne gondoljunk rá.

I. m. 61. sz. – Uo. 286.;

A nagy lelkek elrejtőznek, senki sem gyanítja létüket, rendszerint csak valamennyi eredetiség árulkodik felőlük. Sokkal több nagy lélek él a világon, mint gondolnók.

I. m. 68. sz. – Uo. 288.;

Milyen nagyszerű pillanat, mikor először szorítjuk meg a szeretett nő kezét! Az egyetlen ehhez hasonlítható érzés a hatalom elragadó boldogsága, melyet a miniszterek és a királyok színleg semmibe vesznek.

I. m. 69. sz. – Uo.;

Természetellenes és lehetetlen volna, hogy az ember ne tegye mindig, minden pillanatban, ami e pillanatban lehetséges, s ami a legtöbb örömhöz juttatja.

I. m. 91. sz. – Uo. 294.;

Boldog az a férj, ki mindent elmondhat feleségének.

I. m. 98. sz. – Uo. 304.;

A mi korunkban negyvenévesen fogják legjobban érezni magukat a férfiak, addigra elveszítik gyanakvásukat és igényességüket, cserébe könnyedséget és vidámságot nyernek.

I. m. 100. sz. – Uo. 305.;

A nők hatalma túlságosan nagy Franciaországban, a nő hatalma túlságosan kicsiny.

I. m. 132. sz. – Uo. 318.;

A szerelem az egyetlen olyan szenvedély, mely maga gyártotta pénzzel jutalmaz.

I. m. 145. sz. – Uo. 325.;

Tehetnek bármit, szépművészetek dolgában a franciák sohasem fogják meghaladni a csinosat.

I. m. 153. sz. – Uo. 328.;

Aki nem tud titkot tartani, szeretni sem tud.

I. m. Függelék. Szerelmi törvénytár a tizenkettedik századból. 2. sz. – Uo. 341.;

Senki sem táplálhat magában egyszerre két szerelmet.

I. m. 3. sz. – Uo.;

Nincs íze annak, amit az egyik szerető erőszakkal vesz el a másiktól.

I. m. 5. sz. – Uo. 342.;

A férfi rendszerint csak pubertásának fénykorában szeret.

I. m. 6. sz. – Uo.;

Az elégségesnél több ok nélkül senkit sem szabad megfosztani a szerelem jogától.

I. m. 8. sz. – Uo.;

Senki sem szerethet, ha nem jogosítja fel a szerelem meggyőződése (a viszontszerelem reménye).

I. m. 9. sz. – Uo.;

A szerelmet rendszerint fukarság űzi el a házból.

I. m. 10. sz. – Uo.;

Nem illik szeretni azt, kit szégyellnénk házastársul kívánni.

I. m. 11. sz. – Uo.;

Az igazi szerető csak kedvese gyöngédségére vágyik.

I. m. 12. sz. – Uo.;

A nyilvánossá vált szerelem ritkán tartós.

I. m. 13. sz. – Uo.;

A túlságosan könnyű siker rövidesen megfosztja varázsától a szerelmet; az akadályok emelik értékét.

I. m. 14. sz. – Uo.;

A kihunyó szerelem gyorsan elpusztul, s csak ritkán éled ujjá.

I. m. 19. sz. – Uo. 343.;

A szerelmes férfi mindig félénk.

I. m. 20. sz. – Uo.;

Az igazi féltékenység mindig növeli a szerelem érzését.

I. m. 21. sz. – Uo.;

A szerelem mit sem tud megtagadni a szerelemtől.

I. m. 26. sz. – Uo. 344.;

A gyönyörök túlzott élvezete megakadályozza a szerelem születését.

I. m. 29. sz. – Uo.;

A tökéletes boldogság megsemmisíti a reményt. Távlat nélküli világot teremt.

I. m. (Kéziratos feljegyzés az első kiadás 32. fejezetéhez) – Uo. 429.;

Többet birtokolj,
Egyben gyönyörködj
És gyakran cserélj.

I. m. – Uo. 436. Jékely Zoltán;

Eredetiséget és igazságot csak a részletekben találunk! Részletet, minél több részletet!

Vörös és fehér – Id.. Illés Endre: Stendhal. Magvető, Bp. 1972. 58. Illés Endre;

…szeretem a népet, gyűlölöm elnyomóit, de folyamatos gyötrelem volna, ha a nép között kellene élnem.

Napló – Uo. 144.;

Félreérthetetlennek kell lenni. Ha nem vagyok érthető, egész világom összedől.

Uo. 127.;

Szeretem az erőt. De abból az erőből, amit szeretek, a hangya ugyanannyit mutathat, mint az elefánt.

Uo. 146.;

Csak nem bíznánk fontos állást olyan fiatalemberre, aki lelkesedéssel gyanúsítható!

A pármai kolostor – Uo. 107.;

Az igazi úr életében csak egyetlen gazságot követ el; de az nagyon hasznos gazság legyen.

Uo. 108.;

Gyakran azon veszem észre magam, hogy boldogabb vagyok, mint húszéves koromban. Pedig most már a negyvenhez közeledem.

Napló – Antologia Humana. Ötezer év bölcsessége. (Szerk.: Hamvas Béla.) Egyetemi Nyomda, Bp., 1948., 214. Báti László;

Az egyetlen baj az, ha az ember élete unalomban telik el.

Az élet oly rövid, hogy az ember ne fossza meg magát az örömtől, még ha az öröm veszélyt rejteget is.

A boldogság növelése erényes dolog, a baj szaporítása bűn. Minden más csak képmutatás vagy kispolgári majomkodás.

Az, akinek szenvedélyei vannak, nem unatkozhatik; nélkülük azonban ostoba az ember.

Ha meglévő szenvedélyeinket nem tudjuk kielégíteni, mások után kell nézni.

Fel kell rázni az életet, mert különben összerágja az embert.

Csak a valódi az, amelyért a világon fáradozni érdemes.

Uo. 215.;

Az ember mindig látja minden kellemetlenségét jelen helyzetének, de semmit sem lát azokból, amelyek abban a helyzetben várnak rá, ami után vágyakozik.

Notre chemin. Les plus beaux mots humains sur la vie "humaine". (Préface de Bernard Fay.) Éditions Balzac, Párizs, 1943. 7. Molnos Lipót;

A megpróbáltatásban csak a legelszántabb bátorság segít. A lélek élvezi a bátorságot, és elfelejti, hogy töprengjen a bajon.

Uo. 75.;

Az erős elhatározás a legszélsőségesebb szerencsétlenséget is egyetlen pillanat alatt elviselhető állapottá változtatja.

Uo. 158.

Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me