BERGSON, HENRI (1859–1941) francia filozófus
BERGSON, HENRI (1859–1941) francia filozófus
Intuíció a neve annak az intellektuális megérzésnek, mellyel valamely tárgy belsejébe helyezzük magunkat, hogy megtaláljuk azt, ami abban egyetlen és kifejezhetetlen. Elemzés pedig az az eljárás, mellyel a tárgyat már ismeretes, tehát más tárgyaknál is meglevő elemekre vezetjük vissza.
Bevezetés a metafizikába – Athenaeum, Bp., é. n. 7. Fogarasi Béla;
Nincsen érzés, ha mégolyan egyszerű is, mely virtuálisan ne zárná magába annak a lénynek múltját és jelenét, mely ezen érzést átérzi…
Uo. 14.;
Meg kellene szoknunk, hogy a mozgásban a legegyszerűbbet és a legvilágosabbat lássuk, ami egyáltalán létezik, mert hiszen a mozdulatlanság csak a lassúdás legszélső határa, talán pusztán csak kigondolt határ, melyet a természet sehol se valósít meg.
Uo. 24.;
Van egy külső és szellemünknek mégis közvetlenül adott valóság. E tekintetben a józan észnek van igaza a filozófusok idealizmusával és realizmusával szemben.
Uo. 29.;
…minden valóság (törekvés) tendencia, ha megegyezünk abban, hogy tendenciának hívjuk a folyton megújuló irányváltozást, in statu nascendi.
Uo. 30.;
…érthető, hogy gondolkodásunk merev fogalmakat vonhat ki (szűrhet le) a mozgalmas valóságból; de mindenképpen lehetetlen, hogy a fogalmak merevségével rekonstruáljuk a valóság mozgékonyságát.
Filozofálni abban áll, hogy megfordítsuk a gondolkozás munkájának megszokott irányát.
Uo. 31.;
A modern matematika pontosan véve nem más, mint törekvés arra, hogy a keletkezettet a keletkezővel helyettesítsük, hogy kövessük a nagyságokat létrejövésükben, hogy a mozgást többé ne kívülről és előttünk álló eredményében, hanem belülről, változási tendenciájában ragadjuk meg, egyszóval hogy magunkévá tegyük a dolgok formájának mozgalmas folytonosságát.
Uo. 32.;
A modern tudományt attól a naptól kell datálni, amelyiken felállították a mozgást mint önálló valóságot – attól a naptól, amelyiken Galilei a lejtőn egy golyót gurított lefelé, és szilárd elhatározással feltette magában, hogy ezt a mozgást felülről lefelé, önmagáért, önmagában fogja vizsgálni…
…a filozófia nem lehet más, mint törekvés arra, hogy túllépjünk az emberi feltételeken.
Uo. 34.;
Az igaz és termékeny eszmék megannyi érintkezés a valóság hullámaival, melyek nem futnak szükségszerűleg egy pontban össze.
Uo. 38.;
…filozofálni éppen abban áll, hogy az intuíció megfeszülésével annak a konkrét valóságnak bensejébe helyezzük magunkat, melyből a kritika két ellentétes állásponthoz, tételhez és ellentéthez jutott kívülről.
Sohasem képzelhetem el, miképp hatja át egymást a fehér és a fekete ha nem láttam szürkét; de ha már egyszer láttam a szürkét, könnyen megértem, mint lehet a fehér és a fekete kettős szempontjából tekinteni.
Aki csak megpróbálkozott például az irodalmi alkotással, jól tudja, hogy ha a tárgyat már sokáig tanulmányoztuk, az összes adatokat összegyűjtöttük, a feljegyzéseket elrendeztük, akkor kell még valami, ami mindennél több, erőfeszítés, mely sokszor nagyon fájdalmas, hogy egyszerre a dolog kellős közepébe helyezzük magunkat, és hogy oly mélyen keressünk impulzust, mint csak lehet, amely után nincs egyéb dolgunk, mint hagyni magunkat vitetni.
Uo. 39.;
…a metafizikai intuíció, bár csak materiális megismerések révén érhető el, teljességgel másvalami, mint e megismerések összefoglalása vagy szintézise. Különbözik ettől … akként, mint a mozgató impulzus az úttól, melyet a mozgó test befut, akként, mint a rugó feszültsége az óra látható mozgásaitól.
Uo. 40.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
