NÉMETH LÁSZLÓ (1901–1975) regény-, dráma- és tanulmányíró

Full text search

NÉMETH LÁSZLÓ (1901–1975) regény-, dráma- és tanulmányíró
Bizonyítsam-e magam előtt, hogy mennyire undorodom a kortársak színpadától? Az emberek egy polgári ebédlőt akarnak látni, ahol a népszerű színésznő személyesen méri a levest, vagy keni a vajas kenyeret. A kenyér igazi kenyér legyen, a vaj igazi vaj. Ha a színésznő ugyanazt csinálja a színpadon, amit a néző odahaza: az az élethűség. Ha jobban belekanyarint a kenyérbe: az a humor.
Arisztophanész. – A minőség forradalma. Magyar Élet, Bp. 1940. I. köt. 30.;
Bölcselet, közgazdaság, történelem éppolyan közel feküsznek egymáshoz ma is, mint Hume korában, csak a szellem szokott el tőle, hogy egyik területről a másikra átsétáljon.
Vázlatok a „Tizennyolcadik század”-hoz, 3. sz. Hume és Kant – Uo. 153.;
A történelemnek a szemébe kell nézni: de más szembenézni, és más szentesíteni. A történelem: végzet, de az emberiség legnagyobb alakjai sosem írták alá a végzetet.
Három Kortárs. Oswald Spengler: Jahre der Entscheidung – Uo. II. köt. 23.;
Ha a tragikumot túlságosan hangoztatjuk, póz lesz, ha a történelmi erőket túlságosan tiszteljük, emberi természetünket tagadjuk meg.
Uo. 24.;
A „primitív gondolkozás” nem egyszerű, sőt talán épp az a jellemző rá, hogy rendkívüli erőfeszítéssel űzi maga körül az ellenséges homályt…
Orvostörténet és szellemtudomány – Uo. 81.;
…a magasabb rendű, művészibb, arisztokratikusabb munkáért való küzdelem – a „minőség forradalma” – és a tömegek gazdasági boldogulásáért és kulturális emelkedéséért folyó küzdelem – a „tömegek forradalma” – egymás ellen nem játszható ki, és ha érnek, csak együtt érnek valamit.
6.; Uo. 104.;
A valóság sokágú, összetett, s csak összetett módszerekkel közelíthető meg. Az új fizika, amikor a jelenségek bonyolultságához alkalmazkodik, nemcsak ismeretet nyújt, de gondolatainkat is rugalmasabbá teszi.
A fizika átalakulása – Uo. 117.;
A vallás nekem nem istenlátás, hanem üdvösségügy. Nincs köze az elhivéshez és a hitvalláshoz; a világképtől megtisztított religio minél erősebb, annál némább.
Vallások – Uo. 148.;
…a beszéd szoktatta rá az embert a „rendszeres” gondolkozásra. A beszéd a gondolkozás munkavezetője; ő bökdösi a kulit, hogy ne ácsorogjon, és ő vigyáz, hogy követ pontosan illesszen kőre.
Szemelvények D. L. hátrahagyott írásaiból. Bevezetés a stilisztikába – Uo. 155.;
Ha az átlagember a beszéd jóvoltából értelmesebbnek látszik, mint amilyen, az értelmes ember az állat bajában osztozik, mert szellemének tartalma felülmúlja kifejezőerejét. Ezért irigyli az értelmes ember a matematikust és zenészt, aki kilophatta eszméit a nyelv jegyzőkönyvmódszere alól.
Uo. 156.;
Megvan, kiáltja az ember, ha kisüt valamit. Mi van meg? A megkönnyebbedés.
A szerkezet rendet lop a rendetlenbe; a nehezen számon tartható kulcsot ád, mellyel könnyen számon tarthatóvá válik. Egy mű szerkezetét fölismerni: ugyanaz az élvezet, mint egy problémát megfejteni, egy élcet vagy hasonlatot megérteni.
I. m. A szellemi élvezetről – Uo. 161.;
A testi élvezetet megelőző szorongást az élet mérte ránk; a szellemi élvezet szorongásait magunk vállaljuk.
Uo. 162.;
Amíg tudatlanok vagyunk, megbecsüljük embertársainkat, s dühösen vitatkozunk velük; mihelyt tudni vélünk valamit, gőgösek és elnézők leszünk, s ráhagyjuk, hogy beszéljenek.
Uo. 163.;
…vannak írók, akiket eléget a képességeiket meghaladó szerep, s vannak, akik képességeik javát sosem dobhatják egy hozzájuk méltó vállalkozásba.
Arany János – Uo. III. köt. 18.;
Annak, aki e kor legjobb vagy legalábbis legerkölcsösebb íróival foglalkozik, az a benyomása, hogy egy meszesgödörből húz ki kiálló kezek nyomán behányt halottakat. Egyet-egyet kihúz, s nem tudja, hányan vannak, akiknek a keze sem áll ki az égő mész alól.
1850 és 1880 közt a magyarság nem harminc évet, hanem három századot öregedett. Öregedett – bonyolultabb lett, és gonoszabb. Megvalósította Széchenyi reformjait, és kiirtotta magából Széchenyi szellemét.
A „Nyugat” elődei – Uo. 38.;
Szép az ékes beszéd, de hatalmas a dadogás is, mely a szó gyökereit szaggatja, s a nyelv alatt kezdi a fogalmazást. A szörnyetegekben a természet dadog; elvész bennük valami, s valami fölrémlik.
Ady Endre – Uo. 72.;
Viszonylagos, hogy ki mikor kezd el haldokolni; vannak, akik utolsó negyedórájukban is bizakodva szorítják hozzátartozóik kezét, s vannak, akik évtizedekkel haláluk előtt már koporsójukban feküsznek. A test elpusztul; agonizálni csak a lélek tud igazán.
A nyárspolgár vagy szenved, vagy örül, boldog vagy boldogtalan; Ady tudja, hogy boldogság és boldogtalanság nem ellentétek, hanem kiegészítik egymást; a halál elleni küzdelemben felbuzgó életerő: ez maga a boldogság, s ennek a boldogságnak a magassága csak boldogtalanságunk mélységével mérhető.
I. m. 82.;
Nem Gutenberg fojtja meg az irodalmat, hanem a fél-, negyed- és tized-írók.
Nephelokokkügi – Uo. 158.;
A keleti népek alkati betegségben szenvednek: hézagos a fejlődésük.
Közép-Európa. Tejtestvérek – Uo. 162.;
Kelet-Európa népköltészete aránytalanul különb a nyugatinál; több és gazdagabb. Ahol a nép beleszerveződik a nemzetbe, ott a népköltészet terméskövét belehordják a műköltészet székesegyházába, s a népköltészet csak kőtörmelék a falak tövén. Keleten azonban még óriási kőbányák tátonganak.
Uo. 163.;
A magyarságnak be kell bizonyítania, hogy nem szakítja szét a csontjain átsüvöltő változás. Az elkerült vagy tiszteletben tartott ázsiai tehetetlenség nem véd meg többé, helyt kell állanunk.
Mozgalom. Debreceni Káté – Uo. IV. köt. 10.;
A történelem népekben él, és népekben gondolkozik, népével az egyén földi halhatatlanságának is vége; semmiféle nemzetközi megváltás sem mentheti meg a rajtunk átszálló életet a jövőnek, ha a népnek, melyben atomok voltunk, magva szakadt.
A nagyság, mint maga az élet is, reménytelen, s a reménytelenségben, falhoz állított népek harcában van valami kétszerkettő fölötti remény. A történelem a tragikus életérzés csodája. Marathónnál a reménytelenség győzött.
Hogy állhat helyt a magvarság? Ki kell egyenesednie, és sorsa helyére szöknie.
Hogy egyenesedhet ki a magvarság? Hagyományai belső udvarára kell húzódnia, legjobb életnedveit kell fölszivattyúznia magába.
Uo. 11.;
Miben bízhatnak, akik helytállásra erőltetik a magyart? A lappangó jobbakban és a magyar nép aránylag érintetlen tömegeiben.
Uo. 13.;
Magyar író akarsz lenni? A jelszó: Petőfi!
Két újságcikk. Jelszó: Petőfi – Uo. 36.;
A sznob lebecsüli a helyet, amelyen él. Ez a lebecsülés jogos lehet mint ítélet, de nem lehet az mint magatartás. Országunk mint hely lehet elmaradt, szánalomra méltó, mint működésünk kijelölt helye minden terek közül a legfontosabb. A hely, amelyen világra jöttünk, éppúgy kötelez, mint a természet, amelyet világra hoztunk.
…a műveltség nem ünneplő ruha, amelyet hordani kell. A műveltség a helytállás segédeszköze, a kifejezés szerszáma, a vállalkozás fegyverzete. Az a műveltség, amely csak műveltség, meddő és fonnyatag.
I. m. Sznobok és parasztok – Uo. 39.;
A magyar parasztságban szunnyadhat rendkívüli érték és tehetség; ezt az értéket munkával kell kibányászni, s a tehetségnek éppúgy meg kell járni a tehetségek kapaszkodóját, mint a nem parasztnak, s végül is nem a parasztság, hanem a képesség, készültség és munkabírás számít.
Uo. 40.;
A csoportok életének is megvan a maga archimedesi törvénye: mindenki csak annyi helyet foglalhat el a közéletben, amennyit nyom.
Egy különítményes vallomása – Uo. 42.;
…a magyarságnak vagy európai problémák megoldását kell magára vennie – vagy a maga problémáiban is alulmarad.
A magyar élet antinómiái, 3. sz. Az elszakított magyarság - Uo. 78.;
…a népéletet erős konvenciók kötik: szigorúbb a szokásjoga; a kézfogásnak éppúgy megvan a mozdulata, mint a szégyenkezésnek. A parasztélet alaptüneménye: a szigorú etikett.
A magyar rádió feladatai, 6. sz. Nemzeti önismeret – Uo. 94.;
A serdülőt a nagy összefüggések érdeklik. Milyen a világ, hogy érvényesülhet benn ő maga. Az ifjú kozmogónus és moralista: ami a képzeletét megfogja, vagy a világ rendje, vagy a példa hatalma.
I. m. 9. sz. Diákfélóra – Uo. 104.;
A mai ifjúságba beleoltott versenydüh alapjában nem hibáztatható. A görögök nagyságának épp az agonális, versenyző szellem volt állandó sarkalója. A mi célunk csak az lehet, hogy ezt a versenyző kedvet … minél magasabb ugrólécek és minél nemesebb célszalagok felé tereljük.
Uo. 105.;
Orvos vagyok, s mégsem vagyok nagy híve a szanatóriumoknak. Hónapokon, éveken át puhítják, kényeztetik a beteget mesterséges, paradicsomi körülmények közt, aztán visszaküldik az életbe, a nyomorba, robotba.
Népművelés, 2. sz. A nép Eötvös-kollégiuma – Uo. 123.;
…a katonaképzés elsősorban emberképzés: a hadi erényt közrefogó emberi erények iskolája. Ahhoz, hogy valakiből jó asztalos legyen, nem kell állandóan gyalulnia; szétnézhet a nagyvilágban, csiszolhatja az ízlését, forgathat lakásterveket, tanulmányozhatja az emberek szeszélyeit; a gyalut ez a sokféle tapasztalat olyasmire tanítja meg, amire az örökös gyalulás soha. Így van ez a katonaképzéssel is.
I. m. 4. sz. A bűvös Szandzsák – Uo.;
Mi, magyarok, ha tenni kell valamit, rögtön a nagy távolságokhoz menekszünk.
Két sors közt – Uo. 142.;
Idáig ha valaki feltűnően ostoba volt a maga szakmájában, az ember rögtön tisztelettel kezdett beszélni vele; biztosra vette, hogy a hivatalos Magyarország mögötte áll.
Lesz-e reform? – Uo. 146.;
Elhasznált, merevedő kultúrák a maguk erejéből sosem tudtak újrafoganni. Az új pénz a történelemben mindig új, elhasználatlan népet jelentett. A barbárok szerepe épp ez: ők hozzák az új pénzt; ők teszik lehetővé, hogy ami kifáradt, újrakezdődjék.
Magyarság és Európa. 2. f. – Franklin, Bp., 1935. 3.;
Művészetet és tudományt nem lehet csak valóságból csinálni. Egy festmény, mely csak a művészé, s nem a körülötte áramló világerőké is: halott. Egy tudományos felfedezés, mely nem tud nagy, kifejleni váró sorstörekvések eszköze lenni: kacat.
I. m. 3. f. – Uo. 51.;
A népek betegségei előtt nincs csalhat atlan kórjóslat. A sorsgyűrű zárt; de a bekerített sziget: még Szalamis. is lehet.
I. m. 7. f. – Uo. 137.
Nyelv, népköltészet, történelem – millió erecskén folyatták belénk a környező életet, s mi nem akarunk erről a tápláló életről tudni… Messze elmaradtunk a megismerésben; annyira, hogy az már nem csak szeretetlenség, de érdekeink ellen való tudatlanság…
Szavaikat, meséiket szívesen cserélgetik ezek a népek; a román nyelv szavainak nagy része szláv, a népköltészet rokon a finn tavaktól a görög szigetekig… Cseh tudomány, román költők: az ember úgy mereszti a szemét, mintha Venezuela drámaíróiról kérdenék…
Mi, Duna-népek, ott tartunk, ahol a háború előtt: itt élünk egy sorsközösségben, egymásról mit sem tudva. Igazán itt az ideje, hogy megismerjük tejtestvéreinket, akikkel egy sors száraz emlőjét szoptuk… A megismerés: megértés, a megértés: szeretet.
Népünk a népek társaságában él, s ahogy az egyén viselkedése is lehet társaságbeli vagy emberkerülő, a népek is vagy tudják, hogy kell viselkedni, vagy nem. Nagy nemzetek megengedhetik maguknak, kivételes körülmények között, hogy különcök legyenek. A kis népek sorsa, mint a kisembereké, társaságbeli szereplésüktől függ. Nem igaz az, hogy van az ország, amelyet kerítés vesz körül és van a külügyminisztérium, amely a kerítésen túllal érintkezik. Az egész népbe kell külügyi érzéket nevelni. A diplomácia csak ott lehet sikeres, ahol az egész nép társasérzéke segíti…
Emlékeztethetünk a közös múltra és a közös sorsra azzal, hogy e nagy terület népei közt az ősi kulturális nedvkeringést, nyelvészeti, néprajzi, művészeti téren kimutatjuk…
A valóság sokágú, összetett, s csak összetett módszerekkel közelíthető meg. Az új fizika, amikor a jelenségek bonyolultságához alkalmazkodik, nemcsak ismeretet nyújt, de gondolatainkat is rugalmasabbá teszi.
A szerkezet rendet lop a rendetlenbe; a nehezen számon tarthatóhoz kulcsot ád, mellyel könnyen számon tarthatóvá válik. Egy mű szerkezetét fölismerni: ugyanaz az élvezet, mint egy problémát megfejteni, egy élcet vagy hasonlatot megérteni.
Az életben ez a legtöbb, a helyes gondolkozás. Akármilyen nagy esze van valakinek, ha nincs helyes gondolkozása, az eszével is csak bajt csinál magának.
Aki gondolkozik, az egyszerűsít. Néha nevetséges, hogy nagy emberek hogy eltorzítják a dolgokat, miközben gondolkoznak.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me