CROCE, BENEDETTO (1866–1952, olasz filozófus)
CROCE, BENEDETTO (1866–1952, olasz filozófus)
A filozófia megfosztja a vallást minden létjogától. Mint a szellem tudománya, úgy tekint a vallásra, mint létező, átmeneti történetiségre, lelkiállapotra, mely túlhaladható.
A történelmi materializmus se nem új történelemfilozófia, se nem új módszer, és nem is lehet az, hanem a történési tudatába lépő új adatok, új tapasztalatok összege, és annak is kell lennie.
… az értékítéletek… nem teoretikus kifejezések, melyek lámpáshoz hasonlóan vezérlik a cselekvést az éjszaka sötétjében. A gyakorlati tevékenység önmagában hordja fényét vagy lámpásait, s nincs szüksége más lámpásokra.
Az intuíció adja nekünk a világot, a fenomenont; a fogalom a noumenont, a Szellemet.
… nincs külön tudománya a kis és nagy intuíciónak, a közönséges és művészi intuíciónak, hanem van egyetlen Esztétika, az intuitív vagy kifejező megismerésnek, az esztétikai vagy művészi ténynek a tudománya.
Beszélni nem annyi, mint logikusan gondolkodni, de logikusan gondolkodni annyi, mint beszélni.
… az ember, amint kifejez valamit, kilép a természeti állapotból.
A nyelv filozófiája és a művészet filozófiája egy és ugyanaz.
Az esztétikán kívül, mely a nyelv természetének ismeretét nyújtja és az empirikus nyelvtanon kívül, mely pedagógiai segédeszköz, nincs más, mint a nyelvek története, a maguk élő valóságában, vagyis a konkrét irodalmi termékek története, mely lényegében azonos az irodalomtörténettel.
… szerintem a marxi etika alapelveiről értekezni, anyag híján, kárbaveszett fáradság.
Az elméleti alakkal az ember megérti a dolgokat, a gyakorlattal megváltoztatja őket, az egyikkel elsajátítja az univerzumot, a másikkal teremti.
Az ismerettől független akarat elgondolhatatlan.
Semmilyen képzet és a képzetek semmilyen száma sem lehet adekvát a fogalommal.
A tudományok számolnak, mérnek, egyenleteket állítanak fel, szabályszerűségeket állapítanak meg, törvényeket fogalmaznak meg, osztályokat, típusokat hoznak létre, a maguk módján azt mutatják meg, hogyan születik egyik tény a másikból – de minden haladásuk mindig olyan tényeken nyugszik, melyeket intuitive és történetileg veszünk tudomásul.
Ami igaz a természettudományokban, az vagy filozófia, vagy történeti tény.
Egy gondolat, melynek semmi sem tárgya a valóságban, nem gondolat. Az intellektuális fikciók alkotásának aktusa tehát se nem ismeret, se nem antiismeret; nem logikailag racionális, nem is illogikusan irracionális, hanem racionális a maga módján, gyakorlati módon.
A fogalom adja meg a dolgok lényegét, és a fogalomban a lényeg magában foglalja az egzisztenciát.
Észigazság és tényigazság, analitikus ítéletek és szintetikus ítéletek: egymástól megkülönböztetve absztrakciók. A logikus aktus a tiszta fogalom gondolása, egy; s nem más, mint a definíció és az individuális ítélet azonossága.
… a jó művek konkrétan nem lehetnek mások, mint a szépség, az igazság, a hasznosság művei.
A politikai cselekvés nemcsak hasznos cselekvés, hanem ennek a két fogalomnak ugyanaz a terjedelme.
… a történelem szoros értelmében…nem alkot törvényeket, hanem elbeszéli, ami megtörtént.
… a filozófiának nincs alapvető problémája, nincs „alapkérdése”.
A történelem élő történet, a krónika holt történet; a történelem egyidejű történelem, a krónika múlt történelem; a történelem elsősorban gondolati aktus, a krónika akarati aktus.
A történeti tudat logikai, s nem gyakorlati tudat, sőt az utóbbit teszi tárgyává.
Kelemen János: Benedetto Croce Bp., 1981. J.M. and M.J. Cohen: The Penguin Dictionary of Modern Quotations. Penguin Books, Harmondsworth, 1982. Kristó Nagy István
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
