Epilógus A XVII. század botrányos pápai nyitánya: A vallon katonaság 1600. évi lázadása
82Epilógus
A XVII. század botrányos pápai nyitánya: A vallon katonaság 1600. évi lázadása
A XVII. század botrányos pápai nyitánya: A vallon katonaság 1600. évi lázadása
A hosszú török háború alatt visszafoglalása után három esztendővel Pápa városa csak alig kerülte el, hogy ismét török lobogókat nem tűztek bástyáira. Az 1598–1599. évi hadjáratot követően a Maróthy Mihály vezette német és magyar őrség mellé ezúttal még hét zászlóaljnyi vallon–francia katonaságot is rendelt a bécsi hadvezetés, hogy így oldja meg teleltetésüket. A zsoldosok persze a végvárban is megszokott életformájukat folytatták, s mivel fizetésüket csak hiányosan és igen megkésve tudták biztosítani, gyakran lázadoztak, vagy ami még hatásosabb volt, ellátásukat magyar és német katonatársaik, illetve a környék lakosságának kárára oldották meg. 1600 májusában azonban elégedetlenségük olyannyira a tetőfokára hágott, hogy az már Pápa királyi fennhatóságát veszélyeztette.265
265 Az 1600. évi lázadásra lásd: ÖStA KA AFA 1600/6/1., 1600/6/5., 1600/6/6. 1600/6/7., 1600/6/13. és 1600/7/2. és ad 2., ÖStA KA HKR Prot. Reg. Bd. 205. fol. 122–132. és Uo. Exp. Bd. 204. fol. 136–151. Az eddigi legjobb összefoglalást a kérdés részletes feltárásán dolgozó Sahin-Tóth Péter disszertációja nyújtja: SAHIN-TÓTH, 1996. 547–574. Vö. még újabban FINKEL, 1988. 107–108. és FINKEL, 1992. Az utóbbi jelentős kritikája: SAHIN-TÓTH, 1994. Lásd még továbbá ÓVÁRY, 1894. 252.: No. 1234–1235. reg., KARÁCSON–SZEKFŰ, 1916. 152–153., NAGY Laj., 1976. 147–148., KAPOSSY, 1989. 55–62., SZAKÁLY, 1994. 131–132. Vö. még BILKEI–TURBULY, 1989. 121.: No. 774. reg. (1600. jún. 21.)
A vallon–francia zsoldosok ugyanis valamikor május 10–11-én Hans Leonhard von Jell királyi biztost, akit Bécsből egységeik újjászervezésére rendeltek, valószínűleg a legkevésbé sem békés eszközökkel megakadályozták mustrájuk megtartásában, majd fellázadtak és átvették a vár irányítását. Miután sérelmeiket még közel egy hónap múlva sem orvosolták, június első napjaiban a magyar végváriakat lefegyverezve a városba zárkóztak és megtagadtak mindenféle további küzdelmet a török ellen. A helyzet ekkor már igazán válságossá vált, hiszen a lázadók közben az oszmánokkal is kapcsolatba léptek – sőt az utóbbiak már a magyar őrség elfogásában is segítségükre voltak – és késznek mutatkoztak a vár átadására, illetve az ellenséghez való átpártolásra.266 Miután Mátyás főherceg 83többszöri próbálkozást követően sem tudott megegyezni velük, Adolf von Schwarzenberg győri főkapitányt rendelte ellenük. Neki azonban június 24-én váratlan rajtaütéssel nem sikerült az erődítményt bevennie, így július 12-én kénytelen volt szabályos blokád alá venni a várost. Miután azonban ez sem hozta meg a kívánt eredményt, sőt egy kitörés alkalmával egy vallon puskagolyó július 29-én a győri hős életének is véget vetett,267 augusztusban újult erővel folytatták ellenük az ostromot. A város elfoglalását a lázadók azonban nem várták meg, augusztus 9-én éjszaka ugyanis kitörést kíséreltek meg. Mintegy 300-500 zsoldosnak sikerült ugyan Székesfehérvárra eljutnia – ők később oszmán szolgálatban harcoltak a magyar hadszíntéren –, többségüket azonban vagy lekaszabolták, vagy (miként a korabeli metszetek mutatják) irgalmatlanul húzták karóba vagy kínoztak a legkülönfélébb tortúrákkal halálra.
266 A törökök valóban komolyan számoltak a vallonok átállásával, hiszen már a lázadás idejénegy reménybeli beglerbéget is állítottak élére Haszán székesfehérvári pasa személyében. FINKEL,
1992. 463.: 62. jegyz. és DÁVID, 1995. 286.
267 SCHWARZENBERG, 1963. 107–108. A bécsi Augustinerkirchében helyezték örök nyugalomra 1600. december 6-án.
A még több mint egy fél évtizedig zajló háború idején Pápa fejlődése végül akkor indult meg újra, amikor az elkövetkező esztendő tavaszán – 1570 után – ismét birtokos családjának egyik tagja, az 1597. évi ostrom résztvevője, enyingi Török István került a főkapitányi tisztségbe.268 Török alatt újra és valóban megkezdődött a város újjáépítése, majd Bocskai István felkelését követően, az 1606-tól beköszöntő, úgynevezett „háborús békeévek” időszakában a végvárváros ismét nyugalmasabb katonai–polgári hétköznapjait élte. Ezt követően Pápa és földesurainak történetében új fejezetet csak Török 1618. május 3-án bekövetkezett halála nyitott.269 A várost közel egy évszázada birtokló Török család ugyanis István halálával férfiágon kihalt, így azt rövid zűrzavaros időszakot követően 1626-tól Magyarország nádora, Esterházy Miklós szerezte meg. Ettől kezdve a végvár irányítása és a hozzá tartozó uradalom igazgatása hosszú időre a XVII. század egyik legnagyobb karrierjét befutó család, az Esterházyak tagjainak feladata lett.
268 Utasítása: MOL E 136 MKA Div. instr. Tétel 6. fol. 219–222. (márc. 1.) Ezzel kapcsolatban letett esküje: ÖStA KA Best. No. 667. (márc. 1.) Cziráky Mózes későbbi királyi jogügyigazgató már 1597. szeptember 10-én sürgette, hogy Pápa városát és a mellette lévő malmot jogos tulajdonosa, a Török család kapja vissza. ÖStA KA HKR Prot. Exp. Bd. 198. fol. 596. Vö. még SZAKÁLY, 1994. 135.
269 Hans Breuner győri főkapitány beszámolója Török haláláról: ÖStA HHStA Hungarica AA. Fasc. 168. Konv. B. fol. 3–4.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
