I. 3. A felmérést irányító szervezet
I. 3. A felmérést irányító szervezet
Az I. katonai felmérés idején külön térképező szervezet nem volt, a térképezést a K. k. Generalquartiermeisterstab13 (Cs. Kir. Főszállásmesteri Kar) beosztott tisztjei, illetve az ezredüktől vezényelt tisztek végezték.
A Generalquartiermeisterstab alakulása az 1863–1689-es török háborúk idején kezdődött, ideiglenes szervezete 1725-ben jött létre rendelet útján, akkor feladata a táborozási helyek előkészítése, egyéb elszállásolás, a téli szállások megszervezése, az összeköttetés helyreállítása, a tábori őrség szervezése volt, vagyis elsősorban „logisztikai” feladatok, de a háború végeztével feloszlatták. 1758-ban, a második sziléziai háború után Mária Terézia szerveztette át a Generalquartiermeisterstab intézményét, akkor vált állandó intézménnyé.
Első ízben a XVII. század elején jelentek meg az Osztrák Birodalomban a mérnök-tisztek (Ingenieur-offiziere, illetve Genieoffiziere), hogy a katonai-kartográfiai feladatok nagy részét elvégezzék. 1635-ben állt fel az „Ingenieur-Corps” (Mérnöki Testület), amelynek feladata többek között erődök építése, táborozási tervek, menettérképek készítése volt. Az „Ingenieur-Corps” utóda az 1747-ben létrehozott „Militär Ingenieur-Corps” (Katonai Mérnöki Testület) lett, amelynek fő feladatául az osztrák tartományok általános térképekkel való ellátását szabták. E szervezetet 1758-ban rendelték a Generalquar-tiermeisterstab alá, melynek szervezeti felépítése akkor vált véglegessé. Feladatai közé tartozott az ország különböző területeinek (különösen útjainak, folyóinak) felderítése, hogy a csapatok maximális mozgékonyságát biztosítsák, valamint ez a szervezet irányította az Osztrák Birodalom felméréseit 1839-ig.
A Generalquartiermeisterstab első vezetője (Generalquartiermeister, főszállásmester) 1758-ban gróf Moritz Lacy altábornagy lett, aki, mint arról már szó esett, a hétéves háború tapasztalatai alapján, 1764-ben, felvetette a részletes országfelmérés szükségességét. Az I. katonai felmérés ideje alatt, Lacy altábornagyot a következő főszállásmesterek követték14:
Paldus, 1919. 4. o.
1. sz. táblázat
Év
|
Név
|
Rendfokozat
|
|---|---|---|
1758-1760
|
Franz Moritz Lacy
|
altábornagy
|
1760-1763
|
Joseph Freiherr Siskovics
|
altábornagy
|
1763-1771
|
Dominik Fabris Tomiotti
|
ezredes
|
1771-1778
|
Benedikt du Hamelde Querlonde
|
ezredes
|
1778
|
Johann Freiherr Bechard
|
vezérőrnagy
|
1778
|
Georg von Kuhn
|
vezérőrnagy
|
1778-1779
|
Dominik Fabris Tomiotti
|
altábornagy
|
1779-1785
|
Philip Freiherr Elmpt
|
ezredes
|
1785-1790
|
Joseph von Zechenter
|
vezérőrnagy
|
Mivel az I. katonai felmérést az Osztrák Birodalom területére a császári-királyi hadsereg közös szervezete irányította, és a hadseregben használt nyelv a német volt, minden előírás, rendelet, utasítás német nyelven készült, noha a közös hadseregben, természetesen, a Birodalom minden nemzetisége szolgált. A térképeken található minden kereten kívüli szöveg német nyelvű, mind a felmérési, mind a levezett szelvényeken, így pl. a térképek címe, a jelkulcs (ha van), stb. A Birodalom országai, tartományai is német elnevezéssel szerepelnek. Német nyelvűek a térképeken található rövidítések (ld. az I. 7. fejezetet), az egyéb megírások (Rudera, Überfahr), a közigazgatási nevek, valamint a felmérésekhez tartozó országleírások is (I. 12. fejezet). A térképeken található települések neve viszont a helyben használt név, amely a lakosság többségi arányát követi, többnemzetiségű területen több név szerepel, pl. Waitzen, alatta: Ung: Vatz. Az egyéb földrajzi nevek írása változó: a földrajzi közneveket általában németül használták: Fluss, Gebirge, az előtagokat helyi néven (Sebes Körös Fluss). A Duna következetesen Donau Fluss, a Balaton esetében a magyar név mellett a német is szerepel: Platten See. Magyar földrajzi köznevek is előfordulnak: halom, „szigeth,” „to.” A nevekben előforduló elírások annak a számlájára is írhatók, hogy a felmérést végző tisztek többnyire nem beszélték a helyi nyelvet.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
