III. 5. A III. katonai felmérés vetülete és szelvényezése
III. 5. A III. katonai felmérés vetülete és szelvényezése
A III. katonai felmérésnél a poliéder vetületet alkalmazták, azzal szoros összefüggésben alakították ki az alap- (1:25 000) és levezetett (1:75 000, 1:200 000) térképművek szelvénybeosztását. Mindkettőt 1872-ben vezették be264.
Ez magyarázza, hogy Erdély és Tirol szelvényei, amelyek felmérésére 1869-től került sor, még a II. katonai felmérés rendszerében készültek.
A poliéder vetület265 fő jellemzője, hogy a térképszelvények összessége az alapfelülethez – a III. katonai felmérés idején a Bessel-féle ellipszoidhoz – simuló soklaptestet (poliédert) alkot, tehát minden térképszelvény külön síkban fekszik. Egy részletes térképszelvény nyugat-keleti irányban 30’, észak-déli irányban 15’ kiterjedésű trapéz, amelynek fedőterülete 4 db 1:25 000 méretarányú térképszelvény területéből tevődik össze (1. sz. ábra).
A poliéder vetületnek több előnye van. Mivel egy vetületi egység kiterjedése viszonylag kicsi, elhanyagolható a vetületi torzulás mértéke. A másik nagy előny, hogy bármely irányban, bármely mértékben kiterjeszthető. Hátránya viszont, hogy az egymáshoz csatlakozó térképszelvények nem fekszenek ki síkban, valamint nincs az egész térképezési területre kiterjedő, egységes síkkoordináta-rendszer.
Mint az ábrából látszik, a felmérési szelvényeknek csak két oldalát határolja a földrajzi fokhálózat vonala, másik két oldaluk derékszögben találkozó egyenes, ha pedig negyedekre bontjuk őket, trapézokat és téglalapokat kapunk, tehát a szelvénynegyedek különböző nagyságúak.
A felmérési szelvényekre, mint erről már esett szó, a háromszögelési pontokat földrajzi koordinátáikkal szerkesztették fel, a koordináta-kezdőpont a felmérési szelvényeknek az a sarokpontja, amely egybeesik a részletes térképszelvény geometriai középpontjával (1. sz. ábra). Amennyiben kataszteri háromszögelési pontokat használtak fel, először kiszámították azok földrajzi koordinátáit, majd az előzőhöz hasonló módon szerkesztették fel azokat.
A hetvenötezres térképek alapján készült 1:200 000 méretarányú térképszelvények területe 1×1 fok, vagyis egyenként 8 hetvenötezres szelvény területét ölelik fel (2. sz. ábra), de közös síkban, vagyis egy további, második poliéder vetületet képeznek. Tehát a III. katonai felmérésnél kettős poliéderrendszerről beszélhetünk: egyrészt minden hetvenötezres, másrészt minden kétszázezres szelvény külön-külön síkban fekszik.
A legkisebb méretarányú térkép, az 1:750 000-es léptékű áttekintő térképmű szelvényei Bonne-féle vetületben266 készültek, és nincsenek összefüggésben a poliéder vetületi rendszerrel.
A II. katonai felmérés 1:288 000 és 1:576 000 méretarányú térképműveihez hasonlóan; a vetület leírását ld. ott.
A szelvényezés tekintetében először valósult meg az a törekvés, hogy az az egész Birodalom, ez esetben az Osztrák–Magyar Monarchia területét ölelje fel. A szelvénybeosztás és jelölés a II. katonai felméréséhez hasonlóan alakult, de kimunkálásakor az 1:75 000 méretarányú részletes térképet vették alapul. Az Osztrák–Magyar Monarchia területét fedő szelvényhálózat nyugati és keleti határa a Ferrótól keletre levő 27°-os, illetve 44° 30’-es meridián, északon az 51° 15’-es, délen a 42°-os szélességi kör. A térképezésre kerülő területet a hetvenötezres szelvények kiterjedésének megfelelően szélességi értelemben 15’, hosszúsági értelemben 30’ sűrűségű földrajzi fokhálózati vonalakkal borították. A szelvényhálózat sorait sorokba (Zone) és oszlopokba (Colonne) rendezték, a sorokat északról dél felé haladva 1-től kezdődően arab, az oszlopokat nyugatról kelet felé haladva római számokkal jelölték. Kezdetben a hálózat 37 sorból és XXXV oszlopból állt (70/a., b. sz. CD melléklet). Egy hetvenötezres szelvényen belül a huszonötezres szelvényeket a világtájakkal jelölik: NW = északnyugat, NO = északkelet, SW = délnyugat, SO = délkelet (1. sz. ábra).267
1917. január 1-jétől ezt a szelvényjelölést módosították, erről később esik szó.
A kétszázezres szelvények jelölése a szelvények közepén áthaladó kerek földrajzi fokok értéke szerint történt (2. sz. ábra). A kétszázezres szelvények által fedett terület kiterjedése a részletes térképekénél jóval nagyobb, egész Közép-Európa területére elkészültek, mégpedig a Ferrótól számított keleti hosszúság 24° 30’ és 48° 30’, valamint az északi szélesség 53° 30’ és 39° 30’ közötti területre (71/a., b. sz. CD melléklet). A hétszázötvenezres szelvények beosztása a nagyobb méretarányú térképművekétől független, részletes leírásuk később következik.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
