A rákosi országgyűlés
A rákosi országgyűlés
Míg a széleken egyik bástya a másik után omlott le, azalatt nagy zivatar készült idebenn. A köznemesség rendei felgyűltek a Rákos-mezőre, s karddal kezükben követelték, hogy a király büntesse meg az országot rabló kincstárnokot, Fortunatust.
Lajos tanácsnokai sokáig tartották kitérő feleletekkel a zúgolódó rendeket; mialatt az történt, hogy egy nemes apród Lajos udvarából elcsent egy cifra fabábot, mit az udvarhölgyek készítettek a lengyel királyfi számára, s azt a Rákosra kivitte.
„Íme! – kiáltának a nemes urak, felmutatta az aranyos bábot. – Ilyen katonákat készítenek az udvarban a közelgő ellenség ellen! Míg mi a hadseregek állítását sürgetjük, ők odabenn aranyos bábokat öltöztetnek.”
A királynak veszélyes volt többé vonakodni. Meg kellett jelennie az országgyűlésen, hol nagy tisztelettel fogadták, s a nemesség szónoka, Verbőczy István előadá a rendek panaszait: a király ígérte, hogy azokat megorvosolja.
De egy praelatus, egy mágnás sem jelent meg az országgyűlésen.
Ekkor tehát a nemesség elhatározá, hogy lefoglalja önhatalmúlag a papi tizedet, s azt fordítja a had költségeire s megtartandja a Hatvanra kitűzött országgyűlést, s midőn a tanácsurak azt nem akarták megengedni, rögtön megindultak mindnyájan Hatvanra.
Az ország belsejében kész volt a zűrzavar. A pórság már le volt gázolva, most meg a köznemesség támadt fel a főrend ellen, s hogy még ez se legyen elég, az országprímás Szalkán Gergely és Frangepán Kristóf a királyi tanácsban úgy összezördültek, hogy az érsek belekapott a gróf szakállába, ez pedig ököllel üté arcul a főpapot, s csak a király közbejövetele választá őket szét. A királyi palota előtt pedig Bornemisza és Batthyány emberei összevesztek a zsákmányon s véres verekedést kezdtek, míg a nép Fortunatus házát kirabolta és lerontá. Fortunatus Imre és cimborái az ablakon keresztül menekültek meg.
(Szerencsés Imre történetét használtam fel tárgyul „Zsidó fiú” című drámámban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
