TÚZOKHAJTÁS
TÚZOKHAJTÁS
A füllentés nemes mesterségét senki sem vitte még oly tökéletességre, mint a vadászok. Báró Demanx csak náluk járt iskolába, innen tanulta, amit tud.
Az Alföldön máig is ismerik e következő vadászkalandokat, miket én tíz különböző embertől hallottam úgy előadni, hogy az vele történt
– Megyek egy nap túzokvadászatra; hideg, nedves idő volt, az eső aprón szitált, s amint leesett, mindjárt megfagyott. Egyszer meglátom messziről a túzokfalkát; nagy csendesen meglapulva közelebb húzódom hozzájuk, s mikor már puskalövésnyire értem, egyszerre nekikeresztem a vizsláimat, hogy felreppentsék a túzokokat. Hát mit látok? A túzok egy sem repül fel, hanem csak ámolyog jobbra-balra valamennyi. Mi történt ezekkel? Hát amint az ónos eső ráesett a szárnyaikra, odafagyott, s most nem tudtak miatta repülni. Én sem gondolkoztam soká, hanem kibontottam a karikásomat, s hajdé! elkezdtem őket a faluba beterelni a két kutyámmal. Az embereknek szemük-szájuk tátva maradt, amint meglátták, hogy hajtom végig az utcán a falka túzokot, mint a juhokat.
– Hát aztán hova lettek e túzokok? – kérdé valaki a társaságból.
– Hja, baj történt; mert éppen amint a kapun be akartam őket terelni, kisütött a nap, leolvadt a szárnyaikról a jég, s uccu elrepült valamennyi.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
