SALAMON BÖLCSESSÉGE
SALAMON BÖLCSESSÉGE
A bibliai elbeszélésből e ponton kiderül, hogy Dávidnak nem sikerült valódi kultuszközpontosítást végbevinnie pusztán azáltal, hogy a frigyládát Jeruzsálembe vitte, és sátrat építtetett neki. Továbbra is szokásban marad, hogy az ország számos pontján, magaslatokon áldoznak az Úrnak, ahogy ez a bírák ideje s valószínűleg még régebbi idők óta történt. Ez annak a jele, hogy Dávid nem akarta kenyértörésig vinni a dolgot sem a törzsi hagyományokkal, sem a népes papsággal, amelynek a sok szentély és áldozóhely adta a megélhetését. Nem akarta – vagy nem volt elég ereje hozzá, épp eléggé lekötötték azt a háborúk a külső és belső ellenséggel. Gyaníthatólag ezért nem szándékozott ő maga felépíteni a templomot, mert ez azt jelentette volna, hogy Jahve kultusza visszavonhatatlanul Jeruzsálemre összpontosul.
Maga Salamon is a régi módon áldozik (mellesleg épp a gibeoni szent hegyen, ahol nemrég atyja ölette meg Saul fiait és unokáit). A Biblia sajátos módon egyfelől elítéli ezt a ténykedését – „noha egyebekben az Úr útjait követte” –, másrészt Istennek tetsző cselekedetnek mutatja, legalábbis közvetett módon, hiszen épp ez alkalommal szól Salamonhoz kegyesen az Úr. Valószínűleg a helytelenítő kitétel a késői papi szemlélet megnyilvánulása, amely a fogság után újjáépült templomot az istentisztelet kizárólagos helyének tekinti, és ezt a jogállását a múltba is visszavetíti, illetve elítél minden olyan jelenséget, amely ellentétes vele.
Salamon bölcsességéről, amely utóbb közmondásossá vált, sokat és nyomatékosan ír a Biblia. Elsőként is ítélőbírói bölcsességét mutatja be a két parázna asszony esetével, valóban szellemes és meggyőző módon. Említi ezután, hogy mindenféle találós kérdésre meg tud felelni. A legtöbb ókori kultúrában az ilyen rejtvények nagy szerepet játszanak. Nemcsak logikai játékok, nemcsak az éles elmét teszik próbára, hanem gyakran az istenit, a kifürkészhetetlent fejezik ki, mint a görög jóspapok nehezen megfejthető kijelentései (a „dodonai jóslatok”) vagy a végzetes talány, amit a Szphinx adott fel Oidipusznak. Salamon tehát azzal, hogy az ilyen kérdéseket játszva megoldja, bölcsességének emberfeletti régióiról is tanúságot tesz. Megtudjuk továbbá, hogy a király hasonlóképp birtokában van a praktikus földi dolgok tudásának: mindent el tud mondani a növényekről, az állatokról s feltehetőleg egyéb élő és élettelen létezőkről. Végül kiderül, hogy „háromezer példabeszédet szerzett”, amiken inkább velős mondásokat, tömören megfogalmazott tapasztalati igazságokat és erkölcsi intelmeket kell értenünk.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
