a) 1833 május 29 A főrendek ülése. Tárgy: A rendek negyedik vallásos izenetének vitája.
a)
1833 május 29
A főrendek ülése.
Tárgy: A rendek negyedik vallásos izenetének vitája.
1833 május 29
A főrendek ülése.
Tárgy: A rendek negyedik vallásos izenetének vitája.
Majus 29-én (51.) Országos ülés a Fő Rendeknél.
Napi renden vólt a K és RRnek a vallásos sulyok tárgyában költt 4-ik izenetjök,* mellyet a Nádor rendeléséből Végh itélő mester egyszerre szakaszonként olvasott. – Az 1-ő §-usban a RR azt emlitik hogy a kir. előadásokban kijelentett legfelsőbb királyi szándékot követték, midőn ezen tárgyat tanácskozás alá vették. – Erre
Iratok, I. k. 236. s köv. l., azonban az utolsó bekezdés nélkül és a 420. l. 16. jegyzetében olvasható módosítással.
a PÉCSI PÜSPÖK meg jegyzé, hogy ő Felségének királyi szándéka egyedül a rendszeres munkák fel vételét irányozza, mellyeknek körébe a vallás nem tartozik, erről az Eléadásokban szó sincs, a 16-ik Aprilisi Rescriptum* pedig a fent érintett czéltol eltérő tárgyakat mellőztetni világosan is rendeli. Annál fogva válaszoltatni kivánja hogy a RR nem csak nem követték a királyi szándékot, sőtt attol tetemesen el távoztanak.
Iratok, I. k. 195. s köv. l.
A NÁDOR kivánatosnak vélvén a dolgot hátráltatható minden mellesleges kérdések el mellőzését, meg jegyzi hogy a RR nem azon értelemben hivatkoznak a kir. előadásokra, mintha a rendszeres munkákon kivül minden más tárgyat kizárnának a tanácskozás köréből, ha nem csak annyiban teszik ezen hivatkozást, a mennyiben ő felsége ki jelentette, hogy mind azt, mi az ország lakossainak érdekeit szorosabban egybe csatolhatja, különös gondjára méltatja, – ezen eszközök közé számitották a K és RR e jelen tárgyat is, s azért mondják hogy annak föl vételével a királyi szándékot követték, nincs tehát szükség e részben a feleletre.
A 2-ik §-us után ismét
B. SZEPESSY kettőt lát, mellyet halgatással el nem mellőzhet: 1. hogy a RR magokat a Nemzeti köz akarat képviselőinek nevezik – ezt ő csak annyiban ösmeri el, hogy a Fő Rendekkel együt igen is képviselői a Nemzetnek, de nem magokban, az az ők is de nem csak ők a nemzet képviselői, mert a nemzet 4 statusbol áll. 2. hogy ezen tárgy az ország törvényhatóságai köz kivánatának mondatik, – azt tudjuk ugymond, hogy a rendszeres munkák fölvétele köz kivánat, de hogy a vallás tárgyára nézve is minden törvényhatóságok ösze esküdtek vólna, az itt legalább tudva nincs.
Az ORSZÁGBIRÁJA röviden föl veszi a RR izenetének foglalatját, mellynek resultatuma oda megy, hogy csak úgy vélik orvosolhatónak a vallásos sérelmeket, ha hogy első izenetjök csonkitás nélkül fog a Felségnek felterjesztetni, mondják hogy ez a nemzetnek szilárd akaratja, mellyet képviselői nyilvánositanak, mondják végre, hogy a legjelesbb polgári jusok közé tartozik a vallás gyakorlásának szabadsága; – A Pécsi Püspök észrevételére visza nem megyen. Hogy a 4 Status együt véve képzi a magyar nemzetet, ez oly világos hogy bizonyitást nem kiván. De nem gondolja hogy a RR ezen Méltóságos táblát a képviselők számábol egyenest kizárnák, azért az örvényes Jus publicumi kérdések kikerülése tekintetéből is, jónak látná e részben minden észrevétellel felhagyni, mert fel sem teheti a Rendekről, hogy ily világos, ily constitutionalis dolgot a vagy csak kétségbe is akarnának vonni. – A tárgy érdemét illetőleg, sértetlenül ohajtja fel tartatni a vallás gyakorlásának szabadságát, de hogy ezen szabadság leple és ürügye alatt, a szabados egyezések szentsége ellen hátra ható erő állapitassék, hogy a keblek nyugalma fel dúlassék, hogy a Catholica egyház jusai sérelmet szenvedjenek, hogy a vallást köntös gyanánt lehessen változtatgatni, ezeket nem véli azon szabadsághoz tartozandónak, mellyet a RR a legjelesbb polgári jusok közé számitanak. Tárt utat nyitnának ezek az indifferentismusra, a mitől annál inkább lehet tartani, mivel tettel és szóval, oly férfiak által védelmeztetik, kik a közönség előtt a tudományosságnak, vagy nép szeretetnek (popularitásnak) jó hirében állanak.
A NÁDOR: Ezeket a tárgy érdemére tartozandónak itélvén egyéb iránt maga is úgy vélekedik, hogy a mellesleg fel vetett kérdésekre észrevételt tenni nem szükség. Oly örvényes kérdésekre tévedhetnének az Ország rendei, mellyek az országgyülés czéljátol szer felett eltávoznának, s meg zavarhatnák azon egyet értést, melly nélkül hazánk boldogságát sikeresen eszközleni nem lehet. – A hátra lévő §§ ösze függésök miatt egész végig el olvastatták.
A TÁRNOK: Sokakra talál ezen izenetben, mellyek ezen tábla méltóságát sértik, s a K és RR tanácskozásainak körébe egyátallában nem is tartozhatnak. (Érti a RRnek azon szemrehányását hogy előbbi izenetjöket pontonként nem pertractálták a fő RR.)* Ugy egyik mint másik táblán, csak az izenetbe foglalt resultatum lehet a tanácskozás tárgya, s a kölcsönös függetlenség s ön állás kötelességé teszi, hogy mi az egyik tanácsterem falai között történik, az a másik tanácsban rostálás alá ne vétessék. Soha sem pertractálták a Fő RR könnyedén a jelen való tárgyat, nincs ok, nincs pont, mellyet érdem szerint meg ne fontoltak, s ne méltánylottak volna, végre pedig ki meritettvén kölcsönösen az argumentatiók, midőn az mondatott hogy a Fő RR előbbi értelmöket meg nem változtathatják, ez oly erős argumentum, mellynél erősbet felhozni nem is lehet. A mivel tehát ezen fő tábla a K és RRnek felelettel nem köteles, azt halgatással kivánja elmellőztetni, a Fő RR pedig éljenek tovább is azon hatalommal mellyet független önállásuk nyujt, s helyzetök méltóságának érzete fentartani késztet. – Által menvén a vallásos tárgy érdemére előre bocsájtja, hogy csak egy lépéssel is tovább menni lelki ösmérete nem engedi, hoszas beszédjében végig megy a legelső izeneten,* s pontonként felvesz minden kérdéseket, mellyekre a Fő RR nem állottak. – 1. a reversalisoknak a multra nézve is kivánt meg semmisitésökre nézve fel hozza a possint és debeant szavakbol meritett gyámokot, s nagy aggodalma van, hogy azon vallásosságnál fogva, melylyet Istennek hálá az asszonyi nemnél divatozni fel tesz, sok catholica anyának lelki nyugalma feldúlatnék. – A 18. éven tuli szabados kitérésre nézve tagadhatlannak állitván a királynak azon felügyelési jusát, hogy a ki térés temere ne történjék, a királyi just oly szentnek nézi, mint önnön jusait. – Arra nézve hogy a Gyermekek atyok vallását követni kivántatnak, emlékezetbe hozza hogy a fő RR már minap hoszas tanakodás után azt végezték, hogy a sarkalatos 26-ik czikelyt* meg változtatni se szükséges, se hasznos, sőt veszedelmes, mert a 26-ik czikely által szerencsésen lecsillapitott indulatok új lángra gerjesztetnének A melly Catholica Asszony nem gondol vele, hogy leánya, melly közelébről az ő nevelése alá tartozik, más vallást követ, annak nincs vallásossága. – A törvénytelen ágyból született gyermekekre nézve úgy vélekedik hogy a Fő RR liberalisabb javalatot tettek, midőn a 7-ik évet el választó idő kornak proponálták, mert ha úgy marad a dolog a mint a RR kivánják, az lesz következése, hogy ha az Anya más vallásra tér, törvénytelen ágybol született gyermeke, bár 17 esztendős legyen is, kéntelen lesz addig követett vallását elhagyni, s az anyáét követni. – A talált gyermekekre nézve úgy vélekedvén hogy Keresztény országban, a Keresztény vallásnak csak ugyan különös tekintetet kell adni, meg lehet hogy érzelmei gyengédebbek mint kellene, de ő lelki ösméretében meg nem nyughatna, ha hogy keresztény gyermek zsidó vallásban neveltetnék. – 2. A hatheti oktatásra csak azt jegyzi meg, hogy a törvénybe sem hat hét, sem két hét nem megy, hanem csak az hogy vakmerőn ne történjék, a felügyelés a végrehajtó hatalmat illetvén, ha egyes esetekben terhesnek itélik a RR a választott módot, lehet ő felségéhez folyamodni, hogy szelidebbet válasszon. – 3. Az iskolák és tanitók iránti pontot a rendszeres munkákra halasztani a követeltség kivánja, mivel 1827-ben* is már oda halasztatott,* ámbár akkor nem vóltak feltéve azon Operatumok, mint most. – 4. A recopulatióra nézve azt tartja, az egész világon, s minden vallásban vannak bizonyos formalitások, mellyek nélkül a házassági kötés erőtlen, a Catholica vallás szerint ezen formalitások közé tartozik, hogy per proprium parochum eskettessék ösze a házas pár, a mi ha el múlasztatott, ki kell pótolni. – 5. A vegyes házasságnak asztaltol s ágytol lett elválasztása esetében, az evangelica félnek második házasságra léphetésére nézve, a vallásos tekintetet félre téve, egyedül contractualis szempontból indúl, s azt tartja hogy a csalásnak tág kapu nyittatnék, a kötés egyoldalú lenne, egyik fél a másikat örökké vexálhatná, sőt többet is tehetne mint vexálhatná, csak hogy el válást eszközölhessen. Ha az örökös kötést terhesnek véli az evangelicus személy, ne lépjen vegyes házasságra – volenti non fit injuria. – 6. A 10-ik s következő pontokra, a patronatus, és dézma jusát ovásképen fentartatni kivánja, ne hogy ez, a rendszeres munkában leendő fel vétel előtt, megszüntetnek látszassék. – Végre 7 Horváth országra nézve ugy vélekedik, hogy a Frigy kötéseket csak azon úton lehet fel bontani a mellyen köttettek, lássák a Társ országok ha meg egyeznek, ezen kérdést megbirálni reánk nem tartozik. – Beszédjét azzal végzi hogy akarja meg tartatni a törvényt, akarja czélzatát teljesitetni, de ezen túl soha sem fog menni, s előbbi értelme mellett marad. – Hasonló értelemben szóllot Fő POHÁRNOK (B. Ötvös) ki már az eddigi egyezést is áldozatnak nevezé, röviden kivánna válaszoltatni, de mivel különféle scriptitatiók, sőt hirlapok által is terjesztetik ezen tárgy országszerte,* a mit a Tárnok mondott, azt per summos apices az izenetbe foglalná. – GR. KEGLEVICS (Barsi Fő ispán) nagy magasztalással tetézvén a Tárnokot, előadásához ragaszkodik, de azt meg nem foghatja, hogy tehetik a RR azon szemrehányást hogy pontonként nem vétetett fel izenetjök, mi után az előttök diplomatice tudva nem is lehet.
V. ö. 415. l. 4. jegyzet.
Iratok, I. k. 65. s köv. l., 95. l.
1791. évi 26. tc.
A kéziratban tévesen: 1807.
A felsőtábla ellenzése miatt a rendek az 1826. márc. 9-i ülésben utalták a kérdést az országos bizottság elé. (Az 1825/7-i országgyűlés Jegyzőkönyve, II. 200. l.)
Nem kétséges, hogy a főpohárnok elsősorban Kossuth Tudósításaira gondolt.
GR. ESZTERHÁZY MIHÁLY: A Karokkal és RRkel mindenekben egy véleményen van, s a Tárnok mester által felhozott ellenokokra röviden megfelel. A KK és RR úgy mond nem az iránt tesznek szemrehányást a Fő RRnek hogy szakaszonként nem pertractálták a dolgot, hanem hogy pontonként nem feleltek izenetjökre, a mi csak ugyan igaz. – A reversalisokat oly cselekedetnek tekinti, melly által egy harmadiknak lelke még születése előtt eladatik, ez pedig a magános szerződésnek tárgya annál kevésbé lehet, mivel a kötés szabadsága nem egyenlő, mert protestans atya nem vehet reversalist születendő leányára nézve. – Az anya vallásosságátol vett argumentum semmit sem nyom, különben ezen oknak akkor is igaznak kellene lenni, ha protestans anyának gyermekei papistáknak neveltetnek, pedig ha ezt nevetségesnek találják, úgy ama felett is méltán nevethetnek. – A két, vagy hat, vagy akár hány héti censurát, minden esetre törvénytelennek tartja, nem is visgálja jó e vagy rosz, liberalis, vagy illiberalis, fő dolog az hogy nem törvényes úton jött bé, s igy a constitutionalis természettel ellenkezik, ő mint constitutionalis ember a kormánynak minden rendeléseit, mellyek nem a törvényhozásnak utján hozattak be, gyülöli, s azoknak törvényesitésébe soha meg nem egyez. – A kir. előadásokban emlitett szorosbb kapcsolatot egyenesen ezen tárgyra érti, s köszönettel is veszi, nem pedig az Operatumokra, ezekről úgy is sok szó van az előadásokban, nem szükség még a kérdéses kifejezést is azokra húzni. – Végre úgy hiszi a KK. és RRnek becsülete nem engedi addig tovább menni, mig itt a felirás meg nem készül, s föl nem terjesztetik.
NÁDOR: Az előttem szólló Grófnak okoskodásai nem látszanak erős alapokon nyugodni. Azt állitá hogy alkotványos országban a kormány nem szabhat törvény elleni rendeléseket. Ugy de az 1791: 26. czikely a kormánynak világosan just adott felügyelni, hogy a kitérés vakmerőn ne történjék, és igy eszközöket is kellett ezen czélra nyujtania. Igy állván tehát a törvény, nem lehet a sérelemnek más alapja mint az, hogy a törvény végrehajtására a kormány által választott mód terhes, de hogy törvénytelen lenne, azt támogatni lehetetlen.
PÉCSI PÜSPÖK (B. Szepesy) hoszas kimeritő feleletet tart szükségesnek. Húzamos ideig tartott terjedékeny beszédében először el számlálja a RRnek azon állitásait, a mellyeket véleménye szerint elhalgathattak vólna. Ide számolja 1. azon ellenvetést, hogy rendszeresen nem vették fel a főRR. – A törvény mérséklést, komoly megfontolást rendel, és csendességet,* ez meg vólt, sőt pontonként is fel volt véve, az utolsó viszon izenetben ki jelentett általános ragaszkodás pedig a dietalis szokással igen megegyez. – 2. Az sem áll, hogy a fő RR semmi okot sem hoztak legyen fel, mert 4 fő okok vannak meg emlitve, a) hogy az előbb közlött argumentumok a törvény lelkéből vannak meritve, b) kinyilatkoztatták hogy véleményöktől el nem állhatnak, c) a RR által felhozott uj szabású elvekbe mélyen bé ereszkedni tanácsosnak nem vélték, mert bajos olyat akár tagadni, akár elösmerni, a mit a RR magok hasznára fordithatnának, d) hogy a sarkalatos 26-ik czikelyt fentartani ohajtják. – Egyébiránt az általános ragaszkodásnak magok a KK és RR is példáját adták előbbeni izenetökben,* ahol 6 pontokra nézve, csak egyszerün declarálták, hogy értelmökben maradnak, – ha hat pontra lehet ezt tenni, miért ne lehetne 14 pontra is. – 3. Azon ellenvetés hogy húzamos idő után kaptak választ, csudálkozást gerjeszt, miután a RR dieta elején 4 hetekig várakoztatták a fő RRket, és szemrehányást még sem kaptak. Egyszer a már kihirdetett ülést is visza kellet húzni, mivel a RR el nem készültek.* – Végre 4. a procedurára nézve tett ellenvetéseik, hogy t. i. sem a törvényel, sem a szokással, sem a törvényhozói bölcs előlátással nem egyez meg, mind ollyanok, mellyeket sokkal nagyob jusal lehetne a RRnek szemökre vetni. – Beszédjének ezen részét végezvén arra megy által hogy úgy kellett a fő RR válaszának készülnie, a mint készült, mivel 6 pontra uj okokat a statusok sem hoztak fel, némellyekre meg van a kölcsönös egyeség, a többiekre nézve pedig nincsenek a fő RR okai meg czáfolva, ezekre nézve tehát csak olyakat lehetetett vólna felelni, mellyek a RR előtt teljeséggel nem lettek volna kedvesek. – Itt a Horváth Országot illető postulatumon s igy hátulrol kezdve, valamint a Tárnok minden pontokon keresztül megyen, ismételvén a már igen sok izben hallott, s tisztelt levelezőinkkel is közlött argumentumokat. – A Reversalisokra nézve azon okoskodást hogy a békekötésekben nincs emlités irántok, meg forditja mondván, hogy ha emlitve nincsenek, tiltva sincsenek, s mellettök harczol 50 esztendős szokás. – A vegyes házasságokra nézve 18. esztendő előtt szükségesnek vélt szülői engedelmet, mellyet a RR egyenlőség hijánya tekintetéből el nem fogadtak, minden házasságra kiterjesztetni kivánná, – egyébiránt is a vallás gyakorlására nézve nem csak hogy egyenlőség van, sőt a protestansok nagyobb jusokkal birnak (nevetés), mert ők szabadon kitérhetnek, házasságuk feloldható s a t. – A más országoktol vett erősségre azt feleli hogy mi független ország vagyunk, más nemzetek szokásai nékünk törvényt nem szabhatnak. – A divortialis itéletek változhatlanságára nézve pedig úgy válaszol hogy az 1790: 12. czikely mondja ugyan hogy törvényes birónak itéletét a kormány meg nem változtathatja, de nem mondja hogy más biró meg nem változtathatná.* – Végre a Deputatio* véleményébe kifejtett okokat az izenetbe foglaltatni, s azokra támaszkodva, az előbbi vélemény mellet maradni kiván, állitván ha minden okokat elő hoztak vólna a fő RR, az egész Országgyülését is ki húzhatták vólna.
Az 1723. évi 7. tc. 5. § rendeli az országgyűlési tárgyalásokról „cum moderamine et gravitate ac sub silentio tractare et deliberare”.
Iratok, I. k. 190. s köv. l.
A május 10-re hirdetett gyűlést. (V. ö. 369. l.)
„… nec sententiae legitimae fororum iudiciariorum alterabuntur, immo nec in revisionem regiam, nec ullius dicasterii politici pertrahentur, sed … iudicia per iudices… celebrabuntur.”
A főrendek az alsóház második üzenete után márc. 18-án egy bizottságra bízták a vallásügyi sérelmek megvizsgálását. (V. ö. 244. l.)
NÁDOR: Ne hogy további kérdések eredjenek, némelly észrevételt kell tennem: 1. Azt tetszet mondani hogy a húzamosbb időt vetik szemünkre a RR, s példákkal is tetszet ezen kérdést felvilágositani. Én ugy hiszem valamint a Fő RRnél nem forgott fel a dolog halasztásának igyekezete, úgy a KK. és Rendeknél sem de ha ellenkezőleg állana is, az nékünk példáúl nem szolgálhatna, elegendőnek találván azon észrevételt, hogy a fő RR itéletétől, s az Előlülői hatástol füg, akkor venni tanácskozásba valamely tárgyat, midőn a körülmények leginkább javasolják. – 2. Azt tetszet mondani, hogy ha minden argumentumot felhoztak volna a fő RR, talán az egész országgyülését is kihúzták volna, – helyes! ezt abbol is látjuk, a mit előadni tetszett, én tehát megforditom az erőséget, most sem kell azt mind előhordani, külömben hasonló következmény eredhetne.
GR. ZICHY KÁROLY: Valamint a minap, ugy most is kész volna a pontonkinti felvételt javasolni, ha hogy a Tárnok Mester tettleg nem teljesiti a K és RR kivánságát. Ő is tehát pontonként veszi fel a RR 3-ik izenetét. – A reversalisoknak a multra nézve is eltörültetését azon egyeztető móddal javalja, ha t. i. mind a két fél meg egyezik. – Hogy minden esetre atyok vallását kövessék a gyermekek, kész a RRkel egyet érteni, mert miután Cathelica Anyának fia lehet evangelicus, nem forog fel nagy ellenkezés ha leánya is az lesz. – A törvénytelen ágybol született, és zab gyermekek iránt marad az előbbi véleményben, máskint uj törvényeket kellene hozni, hogy a Zsidók keresztény gyermekeket ne lopjanak. – A temerarius transitus meg gátlására törvény által kivánja ki szabatni az eszközöket, s ő a hat heti oktatást (de többet semmi esetre) meg tartaná. – Hogy a 18. esztendős korig protestans vallásban bár indebite nevelt személy censura alá ne essék, ezt igy módositaná: 18 esztendős, vagy házasságra lépett személy. – Ha hogy a Clerus áhitatos indulatjábol a kitérést gátolni akarja, vannak egyébb módjai, gazdag jövedelmeiből juttasson a nevelésre, szegények ápolására, ne idegenitse el magátol a népet stolaris sarczolásokkal, az alapitványokat forditsa oda, hová az alapitók kivánták, s a t. (Ezt PYRKER Érsek, és KOPÁCSY Püspök rosz néven látszottak venni, állitván hogy ezen közönséges feddésre szükség nem vala, hogy az evangelicusoknál nagyobbak a stolaris sarczolások, s PYRKER Érsek ad tranquilandos animos elszámlálja tisztelőzőinek alapitványait, s megemliti azt is, hogy megyéjében évenként 100 protestans tér catholica hitre, ellenkező eset pedig alig van.) – Igy menvén GR. ZICHY a többi pontokon is keresztül, GR. ZAY a RRkel ért egyet kivévén a Horváth Országi pontot, mire nézve örömest be várja, még ők magak testvéri kezet nyujtanak. – HERCZEG PÁLFY a GR. ZICHY KÁROLY véleményére nyilatkozott.
HORVÁTH Püspök s a többiek minnyájan a kik még szóllottak, igy kivántak felelni a RRnek, t. i. elő számlálni graphice azon pontokat, a mellyekben meg készült az egyeség, a többire pedig kinyilatkoztatni, hogy bár mennyire ohajtsák is az egyetértést, tovább menniök tilt a törvény, vallás, és lelkiösméret. – És ez volt a többség akaratja.
ALMÁSY (főispán) szintén ezen véleményre nyilatkozván nem látná jónak, hogy az izenetek allegatiókká fajúljanak, formalis per lenne belőle, mellynek biróra lehetne szüksége.
Az ORSZÁGBIRÁJA a most emlitett véleményhez hozá adólag kivánja fel szóllitatni a RRket, adják tettel jelét azon egyetértési szándéknak, mellyet a fő KR már tettel is, a K és RR pedig csak szóval bizonyitottak. A Zichy modositásaira csak azért nem lehet hajlandó, mivel a RR declarálták, hogy első izenetjöktől teljeséggel el nem távoznak, igy tehát csak kősziklát szántanánk. Ugy hiszi, azon törvényes függetlenséghez, mellyel mind a két tábla egyenlő jusal él, tartozik, határt nem szabni a másik táblának, mikép vegye fel a tárgyakat, annál kevésbé azt mondani hogy nem rendszeresen tanácskozott.
A NÁDOR: A többség szerint concludálván a tárgyat, világosság, s itélő mesternek szolgálandó utasitás gyanánt két észrevételt tesz: 1. Hogy az elszámlálandó pontok közé ne csak azok értessenek, melylyekre tökéletesen, hanem azok is, mellyekre nézve egyrészben megtörtént az egyeség. 2. A többi pontokra nézve nagyon szükség vigyázni, vannak azok közt olyanok, mellyek a fő RR véleménye szerint a dogmával és törvény el ellenkeznek, de nem mind olyanok, p. o. a temető, a jus patronatus s a többi, úgy vélném tehát csak az elsőbbekre kellene ezen nyilatkoztatást szoritni, hogy a RR itt is lássák hogy ahol ösze ütközés nincs örömest közelitének.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
