b) 1832 december 28 Kerületi ülés. Tárgy: Milyen sérelmek tartoznak az előzetesen felterjesztendő sérelmek közé?
b) 1832 december 28
Kerületi ülés.
Tárgy: Milyen sérelmek tartoznak az előzetesen felterjesztendő sérelmek közé?
Kerületi ülés.
Tárgy: Milyen sérelmek tartoznak az előzetesen felterjesztendő sérelmek közé?
December 28. Kerületi Ülés.
Presid[ium] a Voltak. Napi rend: a praeferentiálék eránti felirásba fognak e más más sérelmek is bé folytatni. – A Magyar nyelv Diplomaticai fel emelésébe mellyek légyenek a további lépések.
PÁZMÁNDY: Praeferentialis nevezet alatt tsak azt érti a mit [1]825-ben értettek, a nyelvre nézve nem tartja tanátsosnak a felirások magyar szerkeztésébe, és a Törvénynek magyarúl alkotásában de facto bé ereszkedni, hanem inkább meg kéretni véli, hogy ezentúl a magyart tartsa originalisnak. Az Operatumok rendjére nézve, minthogy a többség tudva lévő hármat rendelte eggyütt Sanctio alá terjeszteni, alkalmasint mindegy, akármellyiken kezdik a rendek munkájokat és igy tanátsosabb lenne az Urbarialét fel venni.
NYITZKY (Vass) ezen utolsó kérdést már el határozotnak nézi a többiben eggyet ért.
BALOG: Vannak még az országnak más sérelmei és kivánságai is, mellyek a Praeferentiáléknál nem kissebb tekintetet érdemlenek, illyen a Circulatio, a Magyar Katonaság el különözése, emlékeznek a RR. millyen oknál, vagyis inkább nem oknál, hanem kinek kérésénél fogva állottak az a részbéli köz állapodástól el a mult Ország Gyülésén, de meg igérték, hogy tsak magyar tisztek fognak a magyar Kegementhez applicaltatni, s imé Commendirozónak valami német származásu Lederer neveztetett.* Posonyban Ország Gyülése alatt, nem lát a szónok mást idegen Nemzetbeli Katonáknál, a Magyar Nemzet ezen bizodalmatlanságot meg nem érdemlette s illy ellen őrségre szüksége nints. – Illy köz Nemzeti kivánság a Lengyel ügy a mely az által, hogy a Felség, a Vár[me]gyék felirását többnyire még feleletre sem méltóztatá, nemzeti sérelem characterét öltötte magára, ezek eránt külön felirást kiván. – Baloggal
Br. Lederer Ignác lovassági tábornok, 1848-ban ő állott a budai General-commando élén.
VAY és SZALABÉRI HORVÁTH eggyet ért, s hogy ezen tul a Fő KR. viszont izenetjeik, minden felirások, törvények tsak magyarúl alkodtassanak, a Dicasteriumok, Katonai Kormány, Kamara sat. minden Intézeteket, rendeléseket, magyarúl vigyenek, kivánják.
HERTELENDY ehez a Pázmándy javalatját érdekelve azt teszi, hogy ha két nyelven irjuk a Törvényt, mi akármellyiket tartjuk is eredetinek, az Udvar soha sem fogja a Magyart annak tartani.
BERNÁT: Hogy sikeres légyen a lépés, legyen törvényes, a Király fel tartotta magának azt, hogy a repraesentatiók hozzá deákul menjenek,* ezt tehát via facti változtatni nem lehet, hanem ujjabb tractatusba kell eránta lépni, a fő RR. nézve vigyázást ajánl, hogy ha a felirások materialéját tévő üzeneteket tsak magyarul fogják az RR. küldeni, ők le fogják magok Deákra forditani s ekkor a tollat, mellyet nagy bajjal lehetett a Protonotariusok kezéből kitsikarni, ismét el veszitjük.
Az 1805. évi 4. tc. értelmében a feliratok hasábosan, latinul és magyarul készültek.
PRONAY: A Magyar Repraesentatio s törvény eránti elő lépést nem via facti, hanem fel irás által akarja eszközölni, de a fő RR-ket kötelezőleg véli fel szóllitatni hogy viszont izenetjeiket tsak magyarúl szerkesztessék. – MARTZIBÁNYI hasonló értelemben van.
BEZERÉDY: Mind ennél nagyobb sérelemnek tartja hogy az adó 1831-iki Eszt[endő] Oct. 2-tól most diaeta alatt is törvényen kivül szedetik, s kérdi lehet e eggyütt az Ország Gyülése a nélkül hogy arról nyomos szót ne tégyen.
TISZA: Minden Operatumot Sanctio alá eggyütt kiván terjeszteni külömben a Nemzet s Kormány közötti kérdéseket, s igy a legfundamentalisabb Nemzeti érdekeket magába foglaló munkák el maradnak. Fel kiván némelly ujjabb de nyomosságoknál fogva szinte praeferentialis sérelmeket terjeszteni, u. m.: 1.) először a Constitutionalis óltalmazási Rendszer azon sérelmét, hogy a tsupán Országunk oltalmára fel ajánlt hadi erő, a nemzetiségek kivivásáért hartzoló Olaszok elnyomatására használtatott. 2.) A Circulatiót, 3.) A Magyar Nyelvet (mint Pronay), a melly eránt Optioval biró Törvényhatóságoknak határ időt szabatni kér* 4.) A Lengyel ügyet s erre nézve az ezen ditső nemzeten el követett méltatlanságokat, a Bétsi Congressus szabályaiból származó jussait, a magyarral őtet egyben kaptsoló nationalis sympathiák eredetét s az el törléséből minket is fenyegető veszélyt diplomatice ki fejti; – ez eránt
Az 1525/27-i országgyűlésen a nyelvkérdés tárgyalásakor a felvidéki vármegyék követei 12 éves haladékot kértek és kaptak a magyar nyelv bevezetésére. Az 1830: 8. tc. 3. §-a is számot vet a nem magyar megyék viszonyaival.
PÉCHY meg eggyezik ugyan, de nem az előadott, hanem azon oknál fogva hogy egy Constitutionális Nemzet eltörlése minden más Constitutionál Nemzeten is sebet ejt.
KOTSI HORVÁTH eggyet ért.
CSAPÓ most, midőn a rég ohajtott rendszeres munkák fel vétele véget hivattunk összve, nem tartja a maga hellyén levőnek, – BÁRÓ PRINYI pedig Országunk oltalmazási rendszerével sem eggyezőnek a Lengyel ügyben kivánt interventiót – ellenben,
PALÓTZY a Lengyelek ügyét tellyes erővel pártolja, – ha egy királynak halála miatt minden király gyászt ölt fel, hát egy szabad nemzet moralis halálát minden szabad nemzet ne gyászolja é? illő, hogy gyász fátyolt ne kalapunkra, hanem sziveinkre kössük s hogy a miniszterium ezt puszta szavaknak ne vegye, ki jelenti nyilván hogy Borsodnak 30.000 Lelkes Magyar nemessége tsak a Törvényes uton szollittasson fel, ezen ügyért minden áldozatra kész.
MAJER (Fehér Vári Káptalan): Az igazságnak sebes pontos kiszolgáltatása nélkül hitel, e nélkül pedig kereskedés képzelhető sem lévén, ha nem az egész Juridicumot, leg alább a Cambio-Mercantilét kivánja a Commercialéhoz tsatoltatni.
Palótzy azt véli, a kereskedésnek első talp köve a szabadság, a többi magában következik.
Conclusum: 1.) A Praeferentialék alatt tsak a[z 1]825-kiek értetődnek. – az elő terjesztett ujjabb sérelmek s nemzeti kivánságok, elébb a szokott módon összve fognak szedetni s tanátskozás alá vétetni. 2.) A Magyar nyelv ügyébe Ungh és Nográd Vár[me]gyék követjeinek véleménye elfogadtatik.*
V. ö. Kölcsey, VTI. k. 34. s köv. l.
Decemb. 29-én, 30-án, 31-én a fel terjesztendő praeferentialis sérelmek és az el rendelt üzenetek meg rostálása tárgyában ki rendelt küldöttség folyvást munkálódik – sem kerületi sem Országos ülések nem tartatnak.*
A bizottságnak dec. utolsó napjaiban és 1833. jan. 1–4. tartott tanácskozásairól Kölcsey. VII. 36. s köv. l.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
