99. Pozsony, 1847 december 21. Kossuth felszólalásai a magyar nyelv és nemzetiség kérdését tárgyaló törvényjavaslattal kapcsolatb…

Full text search

99.
Pozsony, 1847 december 21.
Kossuth felszólalásai a magyar nyelv és nemzetiség kérdését tárgyaló törvényjavaslattal kapcsolatban
A kerületi jegyző felolvasta a mult országgyűlésen készült feliratokat és törvényjavaslatot.* A tárgyhoz elsőnek Kossuth szólt hozzá:
Az 1843 dec. 11.-ről és az 1844-i nov. 8-ról kelt feliratokat és a törvényjavaslatok l. országgyűlés Írásai, II. k. 98. s köv. l., IV. k. 251. l. és V. k. 1 s köv. l.
Igen óhajtaná, hogy a vélemények kiegyenlíttessenek, s ezért azt hiszi, legjobban célra vezetne, ha a mostani felírásban csak azok számláltatnának fel, mik a nemzetnek nyelve s nemzetisége körüli óhajtásai tökéletes teljesedésére még hátra vannak, s mik iránt a mélt. főrendekkel már egyesség van. A felírást úgy kívánná szerkeszteni, hogy abban előrebocsáttatnék a nemzet hálája s öröme a felett, hogy őfelsége nov. 12-ikén sajátukká tették, s hogy a nemzet ezen örvendetes tényekben már előleges sanctióját látja hátralévő kivánatai teljesülésének. Azután előszámláltatnának mindezen hátralevő óhajtások. (Általános helyeslés.) Ha ez a rendeknek tetszik, most a mult országgyűlési törvényjavaslatot kellene pontonként átnézni, s megvizsgálni, nincs-e benne ollyas valami, mit ez alkalommal kihagyni vagy módosítani kellene. Így legkönnyebben lehetne a dolgon átesni.
A kérdéshez elsősorban Szerém, Pozsega, Verőce megyék, a Tengerpart és a kapcsolt részek követei szóltak hozzá s különösen az utóbbi – Osegović – taglalta részletesen a törvényjavaslatból Horvátországra származó sérelmeket. Nekik válaszolt Kossuth:
Az említett 3 megyére s a sajátságos tekintetet érdemlő magyar tengerpartra nézve beleegyezik a 6 évi határidőbe,* – a posegavárosi követet pedig felszólítja, hogy törvényre hivatkozván, ezen törvényt mutassa elő.*
A Tengerpart követei kérték, hogy Szerém, Pozsega és Verőcze megyékhez hasonlóan ők is hosszabb határidőt kapjanak a magyar nyelv elsajátítására.
Pozsega város követe azt állította, hogy Szerém, Pozsega és Verőcze megyék Alsó-Szlavónia név alatt törvényekben is előfordulnak. Ezzel újból felidézte azt a minden országgyűlésen megújuló vitát, amelyben a magyar álláspont képviselői azt bizonyították, hogy a három említett megye a történelem folyamán Magyarország szerves része volt, s a Szlavonia nevezet Kőrös, Zágráb és Varasd megyéket jelenti. A horvát követek természetesen e felfogás ellen foglaltak állást. (A kérdés multjára l. Miskolczy Gy. i. művének megf. fejezeteit.)
Ez azonban a felelettel adós maradt, helyette Osegović állt fel kétszer is, hogy a szlavon megyék kérdésében a horvát álláspontot védelmezze. Vele szemben Bernáth Zs., Ung megye követe fejtette ki a magyar felfogást. Kossuth újból hozzászólt a kérdéshez:
Nagyon sokat lehetne e tárgyról mondani, de ezúttal elégli azt, amit Ung követe mondott. Ha az érdemes urak repealféle* s territoriális igényeket akarnak felhozni, hagyják azokat legalább a maga idejére, s ne hátráltassák és ne keverjék keserűséggel azon tanácskozást, mellynek czélja ő felsége iránti hálás köszönetünket mielőbb kifejezni. Hiszen a nemzeti nyelv kérdését legalább is azon stádiummal kell felfogni, a hol az a mult országgyűlésen félbemaradt. Azonban ha a magyar nyelven kívül semmi egyebet el nem ismerünk is diplomaticai nyelvnek, szükséges, hogy a magyar tengerpartra nézve némi kímélő kivétel tétessék; ott világkereskedés kapuja van, s e szempontot nem szabad az országnak elfelejteni saját java miatt. Fiume és Buccari sajátságos helyzetét szóló szívesen elismeri, de gondolják meg a követ urak, hogy itt most nem territoriális kérdések felett vitatkozunk, s meg kell maradni azon törvényjavaslat mellett, mellyben a mult országgyűlésen már a főRR is megegyeztek.
Célzás az írek elszakadási mozgalmaira (V. ö. előbb. 382. l., 3. jegyzet.)
A tábla végül is némi módosításokkal elfogadta a mult országgyűlésen készült és mindkét tábla által jóváhayott törvényjavaslatot.*
A törvényjavaslatot és a felirattervezetet l. Iratok, 49. s köv. l.
Pesti Hírlap, dec. 31.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me