459. Budapest, 1848 december 16. Kossuth felhívása Pest, Nógrád, Gömör, Bars, Esztergom, Komárom, Győr, Veszprém, Somogy, Zala, B…
459.
Budapest, 1848 december 16.
Kossuth felhívása Pest, Nógrád, Gömör, Bars, Esztergom, Komárom, Győr, Veszprém, Somogy, Zala, Baranya, Tolna, Fejér, Csongrád, Békés, Szabolcs megyék s a jászkun és hajdu kerületek közönségéhez mozgó szabadcsapatok alakítására.
Budapest, 1848 december 16.
Kossuth felhívása Pest, Nógrád, Gömör, Bars, Esztergom, Komárom, Győr, Veszprém, Somogy, Zala, Baranya, Tolna, Fejér, Csongrád, Békés, Szabolcs megyék s a jászkun és hajdu kerületek közönségéhez mozgó szabadcsapatok alakítására.
Pest, 1848 dec. 16.
Miután az udvari camarilla 1-ő Ferdinánd császár lemondása mellett is nyiltan kimondotta azon szándokát, hogy Magyarországot nemzeti és országos önállásától meg akarja fosztani s az austriai birodalomba provintia gyanánt beolvasztani, a Magyar Nemzetnek vagy harczot kell vívni országos lételéért, mit annyi viszontagságok között ezer éven át feltartott, vagy alá kell írnia kitöröltetését a nemzetek sorából, s országos léteiéről le kell mondania.
A honvédelmi bizottmány nem hiszi, hogy lehessen magyar, ki ez utolsót választaná, s a haláltóti félelemből a nemzet halálát aláírná, azért tehát védenünk kell magunkat, védenünk azon erős hittel, hogy a melly nemzet el van határozva élni – az mert nemzet, nem halhat meg; s nem lehet, hogy az igazságnak istene, egy senkit meg nem támadó, s csak nemzeti lételének fentartásához ragaszkodó nemzet szent harczát meg nem áldaná.
Úgy látszik, nemzetünk ellenségei épp e napokban vették s részint veszik végrehajtásba azon tervet, melly a volt nádor irományai között is feltaláltatott, t. i., hogy kilencz oldalról támadják meg hazánkat s irányozzák támadó seregeiket az ország szíve felél *
V. ö. 725. l. 1. jegyzet.
És ámbár seregeink a Bánátban a ráczok ellen éppen most nevezetes győzelmet vívtak ki, * ámbár Hurbán rabló csordái Trencsinből kiütettek, más részről azonban Arad felé Erdélyből túlnyomó ellenség tört be. Pozson táján pedig Nádast az ellenség bevévén, ez által Pozson tarthatlan ponttá vált s az ország védelmét az ország határszéleitől beljebb öszpontosítni szükségessé vált.
Dec. 12-én Damjanich és Kiss Ernő Károlyfalvánál súlyos csapást mértek a felkelő szerbekre.
Most van itt az időpont, melly nemzetünk létele felett határozni fog s mellynek a magyar nemzet ősi dicsőségéhez híven kiállására minden erőt concentrálni kell.
A nemzetőrség – nem lévén időnk azt kellőleg kifejteni, s organizálni, az ellenség visszaverésében ritkán mutatkozott sikeresnek. De ez ne csonkítsa a nemzetnek ezen institutio iránti bizodalmát, mert annak a szabadság s jog és alkotmány biztosítására nagy jövendője van.
És még a pillanatnyi szükségre nézve is, minden attól függ, hogy minden elemek czélszerűen alkalmaztassanak.
A kasza és dzsida jeles fegyver, a lengyelek győzhetlen hirű orosz seregeket tettek vele semmivé. Nálunk a kaszás seregek iránt csaknem minden bizalom veszni kezd; miért? mert nagy tömegekben állíttattak a kaszás seregek az ellenséges ágyuk elibe, hol aztán azon passív hősiséggel, hogy magukat tétlenül lövetni hagyják, természetesen nem bírnak.
A kaszás seregeknek nem ez a rendeltetése, hanem az, hogy vagy szabad mozgó csapátok gyanánt használva, minden oldalróli mozgalmaikkal az ellenséget soha nyugodni ne hagyják, s eleségeit, társzekereit, betegeit, egyes csapatait gyorsan meg meg támadva, ártalmára legyenek, vagy pedig az, hogy a harcztéren kisebb támadó csapatokra osztva örökös rohanásra alkalmaztassanak.
Másik baj volt ekkorig a nemzetőrségi roppant nagy erő alkalmazásában, hogy egy egy vidék nemzetőrsége rögtön mobilizáltatván kellő megválasztás és gyakorlat nélkül alkalmaztatott s e miatt a siker a várakozásnak s a lelkesedésnek meg nem felelt
A kormány tehát ezen törvényhatóság közönségét, valamint a többi illető törvényhatóságokat is a következőkre szólítja fel:
Alakíttassanak azonnal a törvényhatóságbeli nemzetőrség s más önkéntes vállalkozók köréből gyalog és lovas mozgó nemzetőrségi csapatok haladék nélkül; ollyan egyénekből, kik erre magokat önként felajánlják. A lovasságra, mint a nemzetőrség száguldozási rendeltetésének leginkább megfelelő csapatokra legkitünőbb gond fordíttassék. A fegyverben ne igen legyen válogatás. Szuronyos fegyverrel, karddal, pisztollyal az ország nemzetőrségét rögtön ellátni nem lehet. Üljön kiki saját lovára, használjon ollyan fegyvert, a minővel bír. Ezen mozgó nemzetőrségi csapatok az illető törvényhatóságban vonassanak össze azonnal alkalmas helyekre, gyakorolják magokat nem a tömött csatarendi szabályokban, hanem a száguldó csatározásban. (Guerilla harcz.)
Az ország kormánya ezen mozgó nemzetőrség felállításával azt reményli elérni:
1-ör hogy minden törvényhatóságban leszen egy organisált kész véderő szükség esetében, saját és szomszédja tűzhelyének rögtöni védelmére.
2-or, hogy ha az ország hadseregeinek operatioi ezen mozgó seregek közredolgozását igénybe veendik, nem kellend készületlen seregeket rögtön összegyüjteni s gyakorlat nélkül kedvetlenül alkalmazni, hanem készen leend mindenütt egy előre organizált, gyakorlott, kész önkéntes csapat, melly a hadsereg működéseit gyors közredolgozásával elősegítendi.
A kormány ezen önkéntes mozgócsapatoknak s különösen a lovasságnak mielébbi – sőt a tornyosuló vész sokféleségénél fogva azonnali összeszerkezését – az ország megmentése végett mulaszthatlan szükségnek ismervén, azt a következő kedvezményekkel kívánja elősegíteni:
1. Lovas mozgó nemzetőrségi egyének biztosítatnak, hogy ha lovaikban a táborozás alatt, bár ha megyéjökből ki nem indulnának s ellenséggel nem találkoznának is, a honvédelmi szolgálatban kárt szenvednének – ezen kár azonnal meg fog az ország által téríttetni.
2. A mozgó nemzetőrség minden tagjai, azon percztől, a mint a törvényhatóság bizottmányi gyülése által meghatározandó saját kebelökbeli concentrationalis ponton összevonulnak – mind addig, míg szét nem oszlattatnak, a rendes katonaságéhoz hasonló zsoldot s lovaikra nézve lótartási adagot kapandnak a status költségére.
3. E végett minden illető törvényhatóság fő s alispánjai, kerületi kapitányai s nemzetőrségi parancsnokai az össze alakult mozgó nemzetőrség számát s havi illetményének költségvetését azonnal feljelenteni tartoznak, mellynek nyomán a kormány úgy a zsold, mint az ellátás tekintetében rögtön intézkedni fog.
Az illető törvényhatóságoknak tehát a törvényhatósági kormányzóknak ezennel a nemzet nevében meghagyatik, hogy azonnal bizottmányi ülést tartván ezen mozgó nemzetőrséget rögtön felállítsák; tisztjeiről gondoskodjanak, összevonulási helyeiket kijelöljék, a csapatokat kiállítsák, megalakítsák s a végrehajtandókról s végrehajtottakról a kormányt azonnal tudósítsák.
A honvédelmi bizottmány megvárja, hogy mindenki, kinek, keblét önzéstelenül becsületes honszeretet lelkesíti, ezen rendeletet sikeresíteni szent kötelességének ismerendi.
Kossuth s. k. fogalm. O. Lt. OHB 1848: 5831.
Megjelent a Közlöny dec. 17-i számában.
Közli Pap D.: Okmánytár, II. k. 271. l.
A fenti szöveg a Közlönyben Kossuth alábbi bevezetésével jelent meg:
Pest Dec. 16-kán 1848.
A Camarilla 1-ső Ferdinánd ausztriai császár lemondása mellett is elhatározá Magyarországnak az önálló nemzetek sorából kitörlését, s az ausztriai birodalomba beolvasztását erőszakkal megkísérteni.
E végett úgy látszik azon terv, melly a volt nádor irományai közt is megtaláltatott, hogy t. i. hazánk 9 oldalról fog egyszerre megtámadtatni, s ezen 9 oldalróli megtámadás az ország szíve ellen össze sugároztatni czéloztatik, épen a mostani napokban vétetik a Magyar Nemzet ellenségei által eszközlésbe.
A nemzetnek vagy védenie kell, védeni fogja magát elhatározottan, s ekkor a véggyőzelem bár mi pillanatnyi kedvetlenségek érjenek is, Isten segítségével igaz ügyünkre nézve nem lehet kétséges: mert egy nemzet, amelly senkit nem bánt, de élni el van határozva, nem veszhet el; – vagy pedig ki kell magát záratnia az élő nemzetek sorából.
A kormány nem hiheti, hogy akadhasson olly gyáva magyar, ki a haláltóti félelem miatt a nemzet halálát válassza s azért a nemzetnek önfeltartása iránti határozottságáról legtávolabbról sem kételkedvén, felszólítja a nemzetet, hogy ha a csaták visszontagságai szerint egyes balesetek adják magokat elé, ezt olly természetes dolognak tekintse, melly miatt teljességgel nem kell, nem szabad legkevésbbé is meghüledezni, sőt minden baleseményből újabb erőt kell meríteni, s megkettőztetni minden törekvést; s megállani rendíthetlenül mint a kőszál. – Jó szerencse közepette határozottsággal kérkedni; ez nem bátorság, ehez sem erő nem kell, sem férfiasság; de ha borul az ég, akkor állani meg a vihart férfiasan, ez azon alap, mellyen a nemzeti szabadság emelkedhetik.
Csak össze kell tartanunk, hogy a veszélyt nemzetünk diadalmasan kiállja; mert hiszen ki bírhasson legyőzni egy nemzet millióit, ha ez vállhoz vállat vetve nem akarja magát legyőzetni. Ellenben, ha egyet nem értünk, természetesen a legszámosabb nemzetet is semmivé teszi egy csekély erő.
Azon meggyőződésben tehát, hogy a nemzet önmaga és igaz ügye iránt bizodalommal viseltetik, a kormány egy cseppet sem vonakszik a közönséggel azt is tudatni, ha balhirek jönnek tudomására, mint tudatja, ha jó hírek jőnek.
Jó hír, hogy Trencsinben a budetini csata részünkre valódi győzelem volt. Jó hír, hogy Alibunár bevétetett. Jó hír, hogy Schlick ellenében már is rendes katonai erőnk tekintélyes számban van összpontosítva.
Ellenben rossz hir, hogy – bár eddig nem hivatalos kútfő szerint Aradnál egy Erdélyből betört sereg által veszteséget szenvedtünk* – és rossz hír Ordódy Nádast feladni volt kénytelen, s annak következtében, midőn ő vissza vonult Görgey főtáborának is olly mozdulatot kell tenni, melly ezen változásnak megfeleljen, és igy a védelmi vonalt beljebb kell tennie, mint ekkorig volt.
Dec. 14-én egy Erdély felől támadó osztrák sereg, egyesülve a temesvári helyőrség egy részével, áttörte az Arad vára köré vont magyar ostromzárat és nagymennyiégű élelmiszert juttatott be a kiéheztetés előtt álló várőrségnek. A támadók feladatuk végrehajtása.után visszavonultak.
Mellyik legyen azon vonal, mellyre felső táborunk fővezére a védelmi operatiot most alapítandja? erről a mint a kormánynak beszámolt, úgy a kormány azt nyilvánosságnak nem adhatja át, valamint azt sem, minő dispositiokat teszen a kormány az ország védelmének biztosítására. Annyit mond, hogy nem mulaszt el semmit, a mit tennie kötelesség, tennie lehet.
De a nép erőnek a kormány intézkedéseit gyámolítania kell, és azért az itt következő rendelet, mely némely közelebb érdeklett törvényhatóságokhoz épen most küldetik szét, minden igaz lelkű hazafinak részvétére s gyámolításába sürgetőleg ajánltatik.
Kossuth s. k. fogalm. O. Lt. OHB 1848: 5831
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
